Ahogy Salo is írta, az éghajlat változását nem egy-egy kiragadott szélsõséges esemény, hanem a folyamatos adatsorokból kirajzolódó hosszú távú tendenciák jelzik. Az aszályos idõszakok gyakoribbá válása (ill. a…
Ahogy Salo is írta, az éghajlat változását nem egy-egy kiragadott szélsõséges esemény, hanem a folyamatos adatsorokból kirajzolódó hosszú távú tendenciák jelzik. Az aszályos idõszakok gyakoribbá válása (ill. a csapadékeloszlás szélsõségessé válása) irányában tényleg érdemes vizsgálódni, bár szenzációhajhász címek és képsorok helyett inkább adatsorokkal. A belinkelt hõtérképekkel viszont tényleg nem értem, mire akarsz célozni, mert amikor megnézem, a linkeléskor mutatott állapota már a múlté.
(Természetesen a Tisza nem száradt ki, a 0%-os mederteltség nem az üres medret, hanem a korábbi legalacsonyabb vízszint beállását jelenti. A záhonyi homokpad fotósa "jó" beállítást választott, a másodpercenkénti 50 m3 vízhozamot ügyesen elrejtetve a fák árnyékában.)
Aki a "rendkívüli" idõjárási eseményekbõl bármilyen következtetést le szeretne vonni, annak kötelezõ olvasmány: Link
Ezzel - megmagyarázó (norvégiai) okossággal - csak az probléma, hogy én a gyermekkoromat a Tisza partján éltem (1-14 évig, tehát 40 éve) és akkor, de azóta sem láttam ilyet.
Amúgy szeptember, október hónapban terveztünk egy bringatúrát a felsõ-Tiszára, ahol majd minden kiderül.
A - megadott - idõképes linket, minden nap lehet nézni és értelmezni, mivel elég tanulságos.
Itt a keleti végeken mindig melegebb van és kevesebb a
csapadék, na de ezt egy Norvégiában élõ ember nem tudhatja!
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 45. sorozata
