"A gobális összbesugárzás csökkenése a légkör passzívabbá válását kell, hogy eredményezze, hiszen a sarkvidék és az egyenlítõ környéke közti hõmérsékleti különbség csökken." Hosszabb távon talán. Viszont rövid távon és…
"A gobális összbesugárzás csökkenése a légkör passzívabbá válását kell, hogy eredményezze, hiszen a sarkvidék és az egyenlítõ környéke közti hõmérsékleti különbség csökken."
Hosszabb távon talán. Viszont rövid távon és fõleg kezdetben nem egészen.
Ha csökken a globális összbesugárzás annak legnagyobb hatása a sarkvidéki térségekben érzõdik.
Ezt egy pár éve megjelent kutatás is erõsíti, melyben azt vizsgálták, hogy hogyan reagál a hõmérséklet a Föld különbözõ térségeiben a Napfolt cikulsra. Az eredmény az volt, hogy a minimum és maximum között globális átlagban 0,2 °C-ot változik a földi átlaghõmérséklet. Azonban regionálisan tekintve nagyok az eltérések és a legnagyobb változás a sarkvidéki, illetve magasabb szélességi köröknél tapasztalható és legkevésbé az alacsonyabb szélességi köröknél.
Ebbõl is látszik, hogy nem ugyanolyan mértékben reagál a hõmérséklet a különbözõ szélességeken az összbesugárzás csökkenésre.
Értelem szerûen, ha csökken az összbesugárzás, akkor jobban fog kezdetben hûlni a sarkvidéki térség, mint az pl. a szubtrópusi térség.
Értelem szerûen? Hát...
Az egyenlítõ térségében a besugárzás több mint kétszerese a sarkvidékekre jutó besugárzásnak. Ha az összbesugárzás csökken, akkor abszolút értelemben az egyenlítõ környéke az, amelyik kevesebb energiát kap, mint a sarkvidédek.
Nem logikus az érvelésed.
A sarkok és az egyenlítõ közti hõmérsékleti kontraszt csökkenésével törvényszerûen csökkennek a trópusi és mérsékelt övi ciklonok energiái is.
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 45. sorozata
