Csillagászat és űrkutatás

Meteorológia és társtudományai 11 240 hozzászólás
Becsehely
#9 618
Salo írta #9 616

Igen, könnyen lehet. Ez a rendkívüli napközelség okán elképzelhetõ: mivel a Nap mellett igencsak felgyorsul mozgása a gravitációs "lendítõhatás" (Kepler-II) miatt, s ilyen fényességet csak a Nap közvetlen közelében ér…

Hát akkor így már nem is érdekel! szomoru
laza laza
No de tényleg, kellene hozzá pont akkor egy napfogyatkozás, amikor a csúcson lesz fényességileg laza
Becsehely
#9 615
"Ám mivel az égen csak 1 fokos szögtávolságra lesz a Naptól (azaz gyakorlatilag a Nap mellett lesz), éppen ekkor nem lehet majd megfigyelni az éjszakai égbolton. A nagy fényesség miatt viszont a nappali égbolton is láthatjuk - mondta Sárneczky Krisztián, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont munkatársa az [origo]-nak.
A legnagyobb napközelség elõtt és után körülbelül két-három nappal azonban elcsíphetjük az üstököst napnyugta, illetve napkelte környékén a sötétedõ (illetve világosodó) égbolton. Ekkor várhatóan a legfényesebb csillaghoz, a Szíriuszhoz lesz hasonló a fej fényessége (azaz ekkor is igen látványos lesz).

A legszebb látványt azonban remélhetõleg az üstökös csóvája nyújtja majd, amelyben akár hónapokig is gyönyörködhetünk. A napközelség után közeledni fog a Földhöz az égitest, és merõlegesen látunk rá a várhatóan 60-70 fokos (azaz 120-130 telihold hosszú) csóvájára, amely a fél éjszakai égboltot átíveli majd."

Tehát amikor a legfényesebb lesz, akkor a Holdéhoz hasonló -11 magnitúdójú lesz, majd két-három nap múlva már csak -1-2 magnitúdójúvá csökken a fényessége?