Csillagászat és űrkutatás

Meteorológia és társtudományai 11 240 hozzászólás
Astroman
Székesfehérvár
#9 613
godazoli írta #9 610

Azért az a -11 magnitudó... Bakker, közel 10.000-szer fényesebb, mint a Hale-Bopp??? Nem fogunk tudni tõle aludni! :D

Azt is hozzá kell azért tenni, hogy ekkor közvetlenül a Nap mellett lesz. Megfelelõ technikával simán látható lesz a nappali égen is, illetve perihéliuma után mind este, mind hajnalban látható lesz a csóvája.

De elõtte Panstarrs is igen szép lesz. kacsint
godazoli
Baja
#9 610
Astroman írta #9 606

Igen, róla is tudok, de az még tényleg messze van (mind térben, mind idõben :) ) Napsúroló lesz, így hasonló látványban lehet részünk, mint a McNaught-nál (brutál csóva) csak itt még fényesebb lesz a mag (talán…

Azért az a -11 magnitudó...
Bakker, közel 10.000-szer fényesebb, mint a Hale-Bopp??? Nem fogunk tudni tõle aludni! vidám
Salo
Tolmács
#9 609
Astroman írta #9 608

Persze, a pontosabb adatokhoz még kell pár mérés, de egyelõre nem rossz! Már abban is nagy szerencsénk van, hogy észak felõl jön.

Jobban megnéztem közben én is: ha jól sejtem, a nagytengely hibáját pont az okozza, hogy az excentricitás hibatartományának majdnem pont a közepén van az 1. A többi elem viszont viszonylag pontosnak tekinthetõ, tehát magában a pályában talán már nem lesz olyan nagy változás. (Igazából a fõ kérdés számomra az, hogy valóban hiperbolikus-e, de ha nem is az, akkor is annyira hosszú periódusú, hogy a következõ esetleges visszatéréséig bármi megtörténhet vele.) Ugyanakkor azt megtippelni sem tudnám, hogy a most lehetséges pályaelem-módosulások a majdani láthatóságában mekkora változásokat okoznak.
Egyébként az összfényessége már most 6mg alatt van, ha jól értelmezem a táblázatot.
Közben pedig kikerült a vödör címlapjára is: Link
Astroman
Székesfehérvár
#9 608
Salo írta #9 607

Azt írják, hogy hiperbolikus pályán mozog, holott a mérések alapján az excentricitása hibahatáron belül 1 (e-1=2,18*10^-13 +- 1,0808*10^-5) :) . Emiatt persze nagytengelyének hibája is 2,84*10^+18(!). Egyszóval, még meg…

Persze, a pontosabb adatokhoz még kell pár mérés, de egyelõre nem rossz!
Már abban is nagy szerencsénk van, hogy észak felõl jön.
Salo
Tolmács
#9 607
Astroman írta #9 606

Igen, róla is tudok, de az még tényleg messze van (mind térben, mind idõben :) ) Napsúroló lesz, így hasonló látványban lehet részünk, mint a McNaught-nál (brutál csóva) csak itt még fényesebb lesz a mag (talán…

Azt írják, hogy hiperbolikus pályán mozog, holott a mérések alapján az excentricitása hibahatáron belül 1 (e-1=2,18*10^-13 +- 1,0808*10^-5) nevet . Emiatt persze nagytengelyének hibája is 2,84*10^+18(!). Egyszóval, még meg kell várni egy pár mérési eredményt, hogy tudjuk, merre fog pontosan elmenni nevet .
Éppen karácsony végén lesz a Földhöz legközelebb, ekkor a Sarkcsillaghoz viszonylag közeli helyen fog tartózkodni a jelenlegi számítások szerint.
Link
Astroman
Székesfehérvár
#9 606
godazoli írta #9 604

Na és a tegnap felfedezett C/2012 S1 (ISON)? Ha bejön, akkor brutális lesz! Bár az még több, mint egy év.

Igen, róla is tudok, de az még tényleg messze van (mind térben, mind idõben nevet )
Napsúroló lesz, így hasonló látványban lehet részünk, mint a McNaught-nál (brutál csóva) csak itt még fényesebb lesz a mag (talán szabadszemes is lesz nappali égen).

Szer.: Anyám. Most nézem, hogy a fényességét perihéliumra -11 magni környékére várják. Jesszus.