Csillagászat és űrkutatás

Salo szépen felépített gondolatmenet Én nem osztom teljesen az oszthatatlanságot. Jóval részletesebben szándékoztam válaszolni, bár lehet hogy mégsem teszem mert hosszú és csak saját, helyenként sci-fi novellába hajló még kamaszkoromban rögzült és azóta alig módosult egyéni véleményemet tükrözi. Lényege hogy szerintem szinte mnden elemi részecske lebontható egy közös õsre, mely erõtérvonalak metszéspontjaiban keletkezõ örvényekbõl keletkezhet valahogy így Link
Miközben keresgéltem a Neked szánt de félbehagyott válaszhoz a Chaoscope/Chaos-Pro szoftverekkel készült fraktálképeket gépemben, ráakadtam néhány GIF animra (Csillagászat-Légköroptika-Bioszféra területeken) melyeket még nem mutattam a fórumokon. A most csatolt 1280x960 pixeles animáció a légköri átlátszóság szeszélyes változását és a párasûrûsödéseken szóródó fényszennyezést kívánja érzékeltetni. A képek márciusi hajnalban UTC 02:39 és 03:31 között készültek fix kamerával (64x47° égrész) A csillagképet bizonyára felismeritek, ha mégsem, úgy legyen "képrejtvény" Link
Semmi kiugró látványosság nincs rajta (sajnos meteor se, amire vártam). A földi eredetû fényszennyezés miatt vöröses színezetû felhõk szabad szemmel nézve nem vagy alig voltak láthatóak, csak a hosszabb expozíciós alapfelvételeken ugranak ki (asztrofotós kollegáink ezt tudják, nem fotózó olvasóknak szántam).

A "befelé is végtelen", amennyiben az elemi részecskékre gondolsz, valószínûleg nem igaz. Hisz az elemi részecskékre ráhúzható szuperszimmetria egy véges csoport (100 eleme van, amibõl már csak a Higgs-bozont nem fedezték föl). Persze, az elemi részecskék a relativitáselméletben skalármezõk rezgéseivel reprezentálhatók, amik viszont a Lorentz-transzformációval transzformálódnak, az viszont folytonos végtelen csoport. Amíg a 100-as szimmetriát nem bizonyítják, addig a különbözõ térelméletek inkább csak trükköznek (pl. a 11+1-D-s téridõ a kvantum-elektrodinamikában, vagy a 26 térdimenzió a bozonikus szuperhúrelméletben), azért, hogy a már megfigyelt jelenségeket leírják, de azok akár ellentmondhatnak az elemirészecske-szimmetriának (pl. kvantum-elektrodinamika).

Ha kiderülne, hogy a fraktálszerkezet a Higgs-bozon "alatt" is folytatódik, akkor az is kiderül, hogy az összes többi 99 elemi részecske mégsem elemi (mint ahogy a protonról is kiderült annakidején, hogy kvarkokból áll), hanem azok is tovább oszthatóak lennének.
Ennek pl. a foton ellent mond, az elektromágneses tér, mint skalármezõ, már nem bontható fel másfajta skalármezõkre úgy, hogy abból egy darab egy adott Hamilton-operátor sajátfüggvénye legyen (asszem ). Ha most pontatlanul is fogalmaztam, a lényeg az lenne, hogy a legegyszerûbb fizikai rendszer a harmonikus oszcillátor /specrelben ennek általánosítása a téridõ-hullám/, ami nem bontható tovább egyszerûbb fizikai rendszerre. Ez matematikai (!) tétel.
(A másik oszthatatlannak hitt H-atomról is kiderült, hogy a megoldásfüggvénye, a Legendre-féle gömbfüggvények, melyek Gauss-görbék szuperpozíciója gömb alakú csomókkal, szintén felbontható oszcillátorokra. Föl lehet írni olyan lineáris diffegyenletet, melynek Gauss-görbe a megoldása, márpedig minden lineáris diff-operátornak sajátfüggvénye az oszcillátor. Tehát oszcillátorokból elõ kell hogy álljon a Gauss-görbe is.)

igen, asszem ezek azok a dolgok, amikhez az agyunk sajnos véges...

Link

Volt már??

Ha nem, akkor az egér görgõjével kell mozgatni.