Csillagászat és űrkutatás

Meteorológia és társtudományai 11 240 hozzászólás
#10 574
brenya írta #10 571

Köszönöm a hozzászólást! A Vénuszt Esthajnal csillagnak hívták, tehát tudták, hogy ugyanarról van szó. A Jupitert is fel lehet ismerni. De a Szaturnusz és Mars idõnként elég halovány. Egyébként a magyar (igen találó)…

Javítom: Nem biztos, hogy tudták, hogy a hajnali és esti Vénusz ugyanaz, mert különbözõ elnevezések is vannak. Most néztem a Wikipédiát, de ez sem túl megbízható, mert olyan hibák vannak benne, hogy "Aldebaran az Orionban", meg "Pollux, Virrasztó csillag".
Szóval:
Jupiter - Magános csillag, Magyarok csillaga
Wiki: Népi csillagnevek listája Link
Mars - Vérrel versengõ, Vérszemû csillag
Szaturnusz - Székelyek csillaga
Vénusz - Beteggyógyító, Szerelem csillag, Álmatlan, Juhászok vezércsillaga
#10 571
Usrin írta #10 570

A "bebolyongókat" is ismerték, és nevet is adtak nekik. Meg ugye, nem egyik napról a másikra bukkannak fel egy csillagképben, hanem napról napra egy hajszálnyit mennek arrébb... így szerintem az eget minden éjjel…

Köszönöm a hozzászólást! A Vénuszt Esthajnal csillagnak hívták, tehát tudták, hogy ugyanarról van szó. A Jupitert is fel lehet ismerni. De a Szaturnusz és Mars idõnként elég halovány. Egyébként a magyar (igen találó) bolygó elnevezés is arra utal, hogy valamit tudtak. Meglepetés akkor éri a (mai) embert (is), amikor elõször pillantja meg K-en, mint engem az õsszel, mikor már a fényképet nézegettem, hogy "milyen csillag az ott, a múlt héten még nem volt ott" Hát a Merkúr volt, pedig elég gyakran nézegetem a Stellarium-ot. Apropó, az átvonulásról senki?
#10 567
Elgondolkodtam egy kicsit, vajon régen a természetben élõ emberek, - pásztorok, halászok, akik ismerték az égbolton a fényesebb csillagok helyzetét, apjuktól, nagyapjuktól a nevüket, - vajon mit gondoltak akkor, mikor egy megszokott égrészre - mondjuk a Szépasszony környékére - "bebolyongott" zivatar egy, sõt kettõ fényes "csillag". Link Link