Van hiba. Főleg, hogy az egész egy rakat (klíma)károsodott faanyag. A bükk bükki hazájában... Gombás fertőzés nyomán csillagálgesztes legalább a fele a lefotózott rövid tűzifás máglyának, abból eredő fatest…
Van hiba. Főleg, hogy az egész egy rakat (klíma)károsodott faanyag. A bükk bükki hazájában...
Gombás fertőzés nyomán csillagálgesztes legalább a fele a lefotózott rövid tűzifás máglyának, abból eredő fatest korhadásokkal.
E mellett a vékony bükk kéreg nem bírja a hőséget és a trópusi éjszakákat, így a hőstressz okozta ún. "héjászási" kéregbetegség is szépen látható. Az eddig különálló bükkök jellemzője volt, állományban (zárt erdő) nem igazán. De ha éjjel 25 fok van, nappal pedig 30, akkor ennyi.
Van ott még egy kis befülledés és a sugárirányban befelé tartó repedések se arról szólnak, hogy értékes iparifa alapanyag került letermelésre és megy a kazánba aprítéknak.
A zöld leveles gally első látásra csúfságnak tűnik és bárki nem szakembernél eléri a kívánt hatást (számos civil szervezet nagyon is épít erre az adományozási PR és marketing stratégiában, miközben az egyik húzóerő vezető "főerdőszakértője" a doktorit Sopronban szerezte, az Erdőmérnöki Karon).
Főleg, ha hatást akarunk kelteni.
Mert eddig volt tél és talajfagy. És nyáron nem kellett még gyéríteni sem, csak az erdőműveléssel foglalkozni.
De ma már jobb, ha a betonkeménnyé aszott erdőtalajon mászkál nyáron a forwarder (kihordó szerelvény) vagy az LKT (csuklós-csörlős erdészeti közelítő traktor), mintha a tavaly téli fagymentes agyagos erdőtalajokon, vagy a fél méter méter vizes hóval fedett nyakig érő kulimászban kellene méteres sáróceánban húzni-vonni a faanyagot, miközben az újulat (2-3 éves bükkcsemete) fagytámasz nélkül mindenütt fordul ki a talajból, hiába jelölik ki pontosan a döntési irányokat és a közelítő (szállító) nyomokat.
Ezt ma már az igen szigorú hazai erdőtörvény és a kapcsolódó pár száz vhr. is tartalmazza.
Védett területen fekvő erdőben pedig a természetvédelmi kezelő engedélye nélkül nincs semmilyen kitermelés.
Annyit látsz, hogy a fagy- és télmentesség miatt előrébb hozzák a faanyagtermelés (fahasználat) egyes üzemmódjait. Ez valószínűleg TKGY, vagy NFGY. Törzskiválasztó gyérítés, vagy növedékfokozó gyérítés (mindkettő a bükkerdő természetes felújítását és a lábon álló egyedek tovább élését szolgálja) csak (!) tűzifának alkalmas bükkfa rakata (máglya).
Egyébként meg szakmai szemmel sajnos látlelete, hogy a bükk megindult, az alább a Harz példáján bemutatott "fenyők" útján.
Nincs más út, mint előremenekülni, és letermelni a kívülről, egy kiránduló számára egészséges, amúgy meg szenvedő, beteg bükkerdőket (kis léptékben, kis mértékben és fokozatosan, elnyújtva, ahol lehet).
Mert reménykednek az erdész genetikusok és számos ökológus is, hogy az újulat, vagyis a csemeték DNS-ében lassan megjelennek pl. a jobb hőtűrő, vagy szélsőséges csapadék eloszlást kompenzáló képességű alfaj jellegek. Az az a bükkös próbál alkalmazkodni.
Egy a baj: hogy ehhez túl drasztikusak és túl gyorsan a változások és állandóak a kárnyomások (nem biológiai és biológiai egyaránt).
A magam részéről, ha ez így megy tovább a bükknek nem sok esélyt adok, de már a kocsánytalan tölgy és a cser is bajban van.
Így, akik jelenleg és a jövőben töretlen lendülettel élvezik ezt a végeláthatatlan strandidőt, az unokáikat már egy erdős-sztyeppén fogják dédelgetve sétáltatni, a középhegységi erdők hűlt (és nem hűvös) helyén. Már ha kibírják majd árnyék nélkül.
És ez nem klímahiszti, hanem a nyers valóság.
Mátyás Csaba erdőökológus akadémikusunk évtizedek óta szajkózza ezt szakmán belül és kívül...belül már elhiszik, mert kézzel fogható.
És ez csak egy mm-es szelet a globális folyamatok özönéből.
Ezt a cikkét nagyon ajánlom mindenki figyelmébe!! Bárki számára közérthető.
Link
Különösen a konklúziót a végén.
Tehát a képrejtvényed, nem több és kevesebb, ha beleméllyedünk a részletekbe, mint egy metszete mindennek.
Zöld gally, ide vagy oda.
(Már ha nem néztem be valami csalafintaságot, mert az is simán lehet...
)
Imádom a bükkösöket, ez szerintem itt nyilvánvalóvá is vált, és én is gondolkodtam, főleg a tavalyi siralmas szárazság nyomán, hogy mi lesz eme, inkább atlantikus, de itt még “ éppen” elvan fajjal. Azzal nem lehetne ( bár lehet, már késő) segíteni, hogy más fafajjal keverjük? Pl. magas kőris, juhar, ahol lehet hárs, gyertyán, egy csipetnyi vörös fenyő, mert pl. Az Aggteleki karszt felvidéki részén, a Szilicei fennsíkon ilyen vegyes erdőkben jártunk, és ezt ott említve mondta is az egyik NP-s, hogy erről már ők is elmélkedtek, de ez nagy falat, meg “vallási” kérdés szinte.
Hozzáteszem, egy tiszta monokultúrás bükkösnél kevés szebb dolog létezik, de vajon jó ez így?
Téli időszámítás - Október 25-én óraátállítás
