Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 45. sorozata
Csak Siheone megerõsítésére: A tiszta esõvíz önmagában nyilván a napsugárzás mellett az egyetlen éltetõ erõ a természetes vegetáció számára, és a magunk termesztett és díszként tartott virágok is ugyanúgy ezt a nedût…
Csak Siheone megerõsítésére:
A tiszta esõvíz önmagában nyilván a napsugárzás mellett az egyetlen éltetõ erõ a természetes vegetáció számára, és a magunk termesztett és díszként tartott virágok is ugyanúgy ezt a nedût tudják életükhöz legjobban felhasználni. Egy megannyi tisztító, fertõtlenítõ eljáráson átesett vezetékes víz sem "tudja" azt, amit az esõ. A légszennyezés, szálló por stb. miatt a lakott területek levegõje, és ezzel a rajta áthullott csapadék valóban egyre több szennyezõ anyagot tartalmaz, ezáltal savasít, de a eredeti fontos összetevõket nem tudják "kimosni" belõle.
Magam most már nem gyûjtök esõvizet. Régebben hasonló tálkás, vödrös módon gyûjtöttem, mint te, ha jött az esõ, kitettem a párkányra az edényeket. De tudtam örülni az ÉNy-i frontoknak, akkor vert rá a párkányra a…
Magam most már nem gyûjtök esõvizet. Régebben hasonló tálkás, vödrös módon gyûjtöttem, mint te, ha jött az esõ, kitettem a párkányra az edényeket. De tudtam örülni az ÉNy-i frontoknak, akkor vert rá a párkányra a legjobban az esõ.![]()
Az elõbbi kaktuszos képen a bal sarokban látható egy kád, ebbe legalább 10 liter belefér. Már nem látható, de balra tõle egy 30 literes felülkifolyós hordó van, amibe az ereszbõl egy lehajtható billenõvel jut bele a víz. Ki van ez találva.![]()
Hááát...nem is tudom. Szerintem az esõvízben porszemcséken és oldott gázokon kívül más nem nagyon található, ásványi sók legfeljebb nyomokban. Éppen ezért a kémhatása is inkább savas mint semleges.
Hááát...nem is tudom.
Szerintem az esõvízben porszemcséken és oldott gázokon kívül más nem nagyon található, ásványi sók legfeljebb nyomokban. Éppen ezért a kémhatása is inkább savas mint semleges.
Nálam is pont ezért bírt elszaporodni ennyire ez a növény:) Pontosabban: Austrocylindropuntia subulata Én sem tudom favorizálni a tápoldatotak. Hitvány mesterséges szutyok anyagok vannak benne, amit a növények egy idõ…
Nálam is pont ezért bírt elszaporodni ennyire ez a növény
Pontosabban: Austrocylindropuntia subulata
Én sem tudom favorizálni a tápoldatotak. Hitvány mesterséges szutyok anyagok vannak benne, amit a növények egy idõ után nem díjaznának.
És sok esõvizet tudsz még mostanában összegyûjteni az eljárásoddal? Én csak az egyetlen erkélyen lévõ szép hosszú párkányomon tudok gyûjteni tálkákban. Akkor a legjobb mikor 10 mm feletti esõ esik. Akkor olyan fél liter gyûlik össze, de az is több mint a semmi. Meg kell becsülni. Természetesen kertesházban ennek vagy 10-szeresét is összelehet gyûjteni.
Igen, ez az Echinopsis chamaecereus, igénytelen és könnyen szaporítható faj, gyakori virágzásával nekem is sok örömet okozott. Itt látható egy Opuntia subulata (15 éve Athénból "csórtam" egy hajtást), mellette egy igen…
Igen, ez az Echinopsis chamaecereus, igénytelen és könnyen szaporítható faj, gyakori virágzásával nekem is sok örömet okozott.
Itt látható egy Opuntia subulata (15 éve Athénból "csórtam" egy hajtást), mellette egy igen idõs Cereus: Link Utóbbi már legalább 30 éves példány, érdekesség, hogy a legmagasabb hajtása a jobb oldali fõhajtás "gyermeke", mely túlnõtte a szülõt. A 3., még erõsebb, vastagabb hajtás néhány évvel ezelõtt kezdett nõni. Még egyszer sem virágoztak, persze ez a példány a faj dél-amerikai õshazájában apró növendéknek számítana. Az Andok sivatagos magasföldjein élõ Cereus-oszlopcsarnokokban rendszerint baglyok és más madarak fészkelnek.
Fontos még megjegyeznem, hogy kezdettõl fogva törekedtem arra, hogy a növényeket természetes esõvízzel öntözzem. Különféle felfogóberendezéseket gyártottam, ereszt lyukasztottam, edényeket helyeztem ki, esõvíz felfogása céljából. Nagymamám máig így cselekszik, a tél beállta elõtt a verandát telirakja másfél literes flakonokkal.Mert bizony, az esõvízben lévõ természetes ásványi sókat, oldatokat nem lehet semmilyen tápoldattal helyettesíteni.
Hááát...nem is tudom. Szerintem az esõvízben porszemcséken és oldott gázokon kívül más nem nagyon található, ásványi sók legfeljebb nyomokban. Éppen ezért a kémhatása is inkább savas mint semleges.
Hááát...nem is tudom.
Szerintem az esõvízben porszemcséken és oldott gázokon kívül más nem nagyon található, ásványi sók legfeljebb nyomokban. Éppen ezért a kémhatása is inkább savas mint semleges.
Igen, ez az Echinopsis chamaecereus, igénytelen és könnyen szaporítható faj, gyakori virágzásával nekem is sok örömet okozott. Itt látható egy Opuntia subulata (15 éve Athénból "csórtam" egy hajtást), mellette egy igen…
Igen, ez az Echinopsis chamaecereus, igénytelen és könnyen szaporítható faj, gyakori virágzásával nekem is sok örömet okozott.
Itt látható egy Opuntia subulata (15 éve Athénból "csórtam" egy hajtást), mellette egy igen idõs Cereus: Link Utóbbi már legalább 30 éves példány, érdekesség, hogy a legmagasabb hajtása a jobb oldali fõhajtás "gyermeke", mely túlnõtte a szülõt. A 3., még erõsebb, vastagabb hajtás néhány évvel ezelõtt kezdett nõni. Még egyszer sem virágoztak, persze ez a példány a faj dél-amerikai õshazájában apró növendéknek számítana. Az Andok sivatagos magasföldjein élõ Cereus-oszlopcsarnokokban rendszerint baglyok és más madarak fészkelnek.
Fontos még megjegyeznem, hogy kezdettõl fogva törekedtem arra, hogy a növényeket természetes esõvízzel öntözzem. Különféle felfogóberendezéseket gyártottam, ereszt lyukasztottam, edényeket helyeztem ki, esõvíz felfogása céljából. Nagymamám máig így cselekszik, a tél beállta elõtt a verandát telirakja másfél literes flakonokkal.Mert bizony, az esõvízben lévõ természetes ásványi sókat, oldatokat nem lehet semmilyen tápoldattal helyettesíteni.
Még egy kis kiegészítés:) Ezt a kaktuszomat még 2005 nyarán Szabadkán vettem egy nénitõl és forintba átváltva 150 ft-ért. Nagyon megérte. http://img.index.hu/imgfrm/8/5/8/8/BIG_0005388588.jpg Azóta nagyon elszaporodott…
Még egy kis kiegészítés![]()
Ezt a kaktuszomat még 2005 nyarán Szabadkán vettem egy nénitõl és forintba átváltva 150 ft-ért. Nagyon megérte.
Link
Azóta nagyon elszaporodott ez a fajta az erkélyemen. Eddig egy cseréppel lógott a rácson, és az is látszódott lentrõl és több ismerõsöm is mondta, hogy gyönyörû szép piros virága van. Idén 8-10 cseréppel lesz kint belõlükHa mindenigaz most tavasszal piros virágoktól fog virítani az erkélyem: párkány és a rács, amin kaspón lógva várják a kaktuszok a tavaszt. Kicsit homályos jelenlegi képek:
A legutóbbi ültetések kaspóba: Link Link
Hátul a nagy cserépben az "anya" kaktuszom. Errõl van az összes szaporítva. Pár kis csonkból tavaly újra így kihajtott. És a tejfölös kis poharakban 1-2 cm-es árnyékban lévõk nõttek meg ekkorára:
Link
Elültetésre, dugványozásra várnak:
Link
Imádom ezt a kaktuszt.
Még egy kis kiegészítés:) Ezt a kaktuszomat még 2005 nyarán Szabadkán vettem egy nénitõl és forintba átváltva 150 ft-ért. Nagyon megérte. http://img.index.hu/imgfrm/8/5/8/8/BIG_0005388588.jpg Azóta nagyon elszaporodott…
Még egy kis kiegészítés![]()
Ezt a kaktuszomat még 2005 nyarán Szabadkán vettem egy nénitõl és forintba átváltva 150 ft-ért. Nagyon megérte.
Link
Azóta nagyon elszaporodott ez a fajta az erkélyemen. Eddig egy cseréppel lógott a rácson, és az is látszódott lentrõl és több ismerõsöm is mondta, hogy gyönyörû szép piros virága van. Idén 8-10 cseréppel lesz kint belõlükHa mindenigaz most tavasszal piros virágoktól fog virítani az erkélyem: párkány és a rács, amin kaspón lógva várják a kaktuszok a tavaszt. Kicsit homályos jelenlegi képek:
A legutóbbi ültetések kaspóba: Link Link
Hátul a nagy cserépben az "anya" kaktuszom. Errõl van az összes szaporítva. Pár kis csonkból tavaly újra így kihajtott. És a tejfölös kis poharakban 1-2 cm-es árnyékban lévõk nõttek meg ekkorára:
Link
Elültetésre, dugványozásra várnak:
Link
Imádom ezt a kaktuszt.
Hello! Nálunk sajnos csak én vagyok a kaktuszozással megfertõzve:) Nekem is volt... Odavoltunk a Balatonon 2 hétre, és itthon(1. emeleti erkélyen) senki nem tudta gondozni locsolni a kaktuszaimat és az egyik kedvencem…
Hello!
Nálunk sajnos csak én vagyok a kaktuszozással megfertõzve
Nekem is volt... Odavoltunk a Balatonon 2 hétre, és itthon(1. emeleti erkélyen) senki nem tudta gondozni locsolni a kaktuszaimat és az egyik kedvencem az opuntia microdasys-nek leestek a friss talpjai. (Emlékszem a legnagyobb forróságok voltak. Balatonon 33-35C míg Szegeden 38C fokok voltak.) Majd elbírtam azokat dugványozni nem az volt a baj, hanem, hogy nemtudtam a teleltetését több kaktuszomnak se megoldani. Csak, ami megtetszett azokat vásároltam régebben. Semmitse tudtam róluk. Na mindegy. És akkor, szóval télen szépen kifagytak. Azóta csak biztosan fagytûrõ kaktuszokkal próbálom a gyûjteményemet szaporítani az erkélyen. Hisz nemtudok neki téli takarást biztosítani. Ez pedig nagy hiba.
Az elsõ télálló kaktuszomat(opuntia humifusa) még loptam úgy 5-6 éve egy földszint emeleti erkélyen voltak elburjánzva és télen csentem el pár talpat puszta kézzel. Keménnyé voltak fagyva és a kezeim is tele lettek tüskékkel. De megmaradtak, mert nagyon szívosak. Szóval nekem ezután kezdõdött az igazi télálló kaktusz szeretetem, gyûjtésem.
Kb már 3 éve nem pusztult ki egyetlen növényemse, amióta sok-sok információt megtudtam róluk a neten és vásárolt könyvekbõl.
Páran már akartak kérni tõlem és kaptak is pl. télálló kaktuszokat, de sajnos elkell magyarázni ez embereknek, hogy ezek másak, hogyan is kell nevelni. Volt aki felfogta, hogy kell neki a hideg a tavaszi virágzáshoz, de egy nagyon apró cserépben nevelgette és picike hajtásokat hozott. Valaki meg alig locsolta és télen bevitte a lakásba. Az egyik legeslegrosszabb megoldás, hisz a kaktusznak teljesen felborul a vegetációs idõszaka. Szóval még télen is kapta a meleget és a locsolást, és nemtudott megeddzõdni télen.
Van. Boj is az, majd biztosan ír róla. Kedvelõ még mindig vagyok, gyûjtõ sajnos már nem.. de ennek története van. Kb. 12-13 évesen kezdtem el gyûjteni õket, azután, hogy egyszer egy kedves ismerõs családnál jártunk…
Van. Boj is az, majd biztosan ír róla.
Kedvelõ még mindig vagyok, gyûjtõ sajnos már nem.. de ennek története van. Kb. 12-13 évesen kezdtem el gyûjteni õket, azután, hogy egyszer egy kedves ismerõs családnál jártunk látogatóban Debrecenben. Az apuka szenvedélyes, komoly kaktuszgyûjtõ volt, egy tízemeletes panelház tetején nevelte a több száz növényt. Felmentünk, és választhattam néhány szépet közülük. Otthon aztán szépen nevelgettem õket, idõnként kértem egy-egy újabbat névnapomra, miközben nagymamámat is megfertõztem a kaktuszozással. A kaktuszaimnak azonban soha nem volt igazán jó, állandó helyük, mint mi magunk, sokat "vándoroltak" õk is, lépcsõházból ablakok közé, erkélyrõl garázstetõre, egyszóval rengeteget kellett törõdni velük, esõ elõl rohanni haza letakarni, stb. A viszontagságok, sérülések, elfagyások ellenére az állomány csak nõtt, a csúcsot kb. 100 példány (30-40 faj) jelentette, 1996-1997 körül (néhány igénytelenebb fajt vegetatív módon szaporítotam). A legkedvesebbek a Debrecenbõl kapott Gymnocalycium-fajok (pl. a G. quehlianum) voltak, gyönyörû virágokat hoztak, és õk bírták a legtöbb ideig, de 2000-tõl, amikor sokat voltam távol itthonról, fokozatosan leépült az állomány, pár éve az utolsó kaktuszom is kipusztult.. Még ma is fájó, emlékezõ szívvel gondolok sok szép, alakgazdag szukkulens növényeimre. Néhányuk azonban még a "végzet" elõtt átkerült nagymamámhoz, akinek verandáján kiváló telelõ körülmények vannak. Késõbb majd mutatok róluk képeket.
Már korábban megnéztem a fotóidat, jó kis gyûjtemény ez, további sok sikert a nevelésükhöz!