Agrometeorológia

Meteorológia és társtudományai 13 489 hozzászólás
#12 988
csókirály írta #12 987

Jut eszembe. MOst hogy elkezdett kihajtani a barack, lehet látni elszáradt gallyakat, vesszőket. Le lehet ezeket vágni bármikor??? Mert ugye metszeni virágzáskor kell.

Szerintem igen. Valószínűleg monilia fertőzés miatt már ki se hajtott a vessző. Ha igen, akkor az elszárdt rész alatt az első ép hajtásrüggyel együtt kell levágni a fertőzés továbbterjedésének megállítása miatt.
Velence
#12 985
Amanita írta #12 984

Nálunk van valami ernyő vagy fészkesvirágzatú növény, azt szeretik a lepkék, meg a poloskák is. Meg szoktam hagyni a paradicsom mellett (is), így, ha nem is teljesen, de inkább azt legelik a poloskák. Nálunk az…

Érdekes, nálunk meg ormányos nincs, lehet, neked az erdő közelsége miatt van, fene tudja.
#12 984
bölke írta #12 981

Én is valami élősködőre gondolok, tetű biztos van, mert azok a piros kidudorodások gyanúsak, a levél fonákján elég, ha csak pár tetűt látsz, az is látható tünetet okoz a levéllemezen. De mintha valami sodrómolyféle is…

Nálunk van valami ernyő vagy fészkesvirágzatú növény, azt szeretik a lepkék, meg a poloskák is. Meg szoktam hagyni a paradicsom mellett (is), így, ha nem is teljesen, de inkább azt legelik a poloskák.
Nálunk az ormányosokkal van harc minden tavasszal, arra még nem találtam megoldást. A természet már igen, de még az elején vagyunk, azaz szaporodnak fel a pókok, szúfarkasok, gyilkos poloskák; ezek vadásznak az ormányosokra. Viszont ők meg júni közepe körül visszamásznak a gyökerekhez és eltűnik a vadászok zsákmányállata.
#12 983
Kaszabubu írta #12 977

Egy szürkés barna bogár is lehet, kendermagbogár kártétele. Jobb megoldás az öszeszedés estefelé. Kora tavaszikártevő, mint Talaci levélpirosító levéltetüi. Alapból nem nagy kárt okoznak, de jobb le dörzsölni a…

Az esti összeszedés tipp bejött, köszi, de a kártevő valóban hernyó volt. Hogy milyen lepkefajtáé, nem tudom, hogy valóban kormospille-e vagy más. nevet
Egy iker-szőlőtőkéről van szó, aminek ugyanazon az ágán araszolt felfelé így este fél 10-kor nyakon csípve a kövér (tegnap már jóllakott...) hernyó... Sajna ezen az ágon már közel minden előrehaladott rügyet letarolt, az iker tőke másik ágán viszont a hajtások még sértetlennek tűnnek. Remélem, magányos harcos volt nevet
Velence
#12 982
Lesliecius írta #12 973

Szőlős kérdés. Ezt valami "sima" hernyó csinálta vajon? 9 éve költöztünk ide, a második évben hajtott ki a szőlő, amit az előző tulaj levágott a tövénél, így 8 éve él újra ez a tőke, és eddig 8 év alatt ilyen kártételt…

Még a hangya sem kizárt.
Velence
#12 981
SkyBlueSky írta #12 970

Így néz ki. Előtte nem volt semmi baja. 

Én is valami élősködőre gondolok, tetű biztos van,  mert azok a piros kidudorodások gyanúsak, a levél fonákján elég, ha csak pár tetűt látsz, az is látható tünetet okoz a levéllemezen. De mintha valami sodrómolyféle is odapihent volna, fene tudja. Mondjuk én nem rovarölőzök, mert eddig nem okoztak olyan problémát, ami leradírozta volna a termést, max kukacos lesz, az meg minket  totálisan hidegen hagy.
A poloskákkal kell fizikailag küzdeni, ami kimerítő tud lenni, meg esetleg a kék színű tetveket nyomorgatom össze az őszin. A hangyákat ragacsszalaggal távol próbálom tartani, hogy ne védjék a tetveket, meg katicákat szoktam a tetves levelekre telepíteni, hogy falatozzanak. 
#12 980
Kaszabubu írta #12 977

Egy szürkés barna bogár is lehet, kendermagbogár kártétele. Jobb megoldás az öszeszedés estefelé. Kora tavaszikártevő, mint Talaci levélpirosító levéltetüi. Alapból nem nagy kárt okoznak, de jobb le dörzsölni a…

Kártétel alapján kormospille hernyó is lehet, azt találtam. Ami egy normális tél után persze nem lenne gond... duhos
Szeged
#12 979
Kaszabubu írta #12 978

Furcsa az a fehér pöttyöződés,; pajzstetü tojások. Gyorsan adj egy vastag kénes lemosót, a kihajtott virágok kímélésével.(nevikén 0,5%-1% csak a veszőre.

Különben a kén és a rézgálisos alapu permet jól elbirja egymást, Egy löketbe kijuttaható 1- 0,5% -os töménységben. (szélcsen körüli helyzet)
 A rézalapú szerek védenek a monilía ellen. Vannak felszívódó szerek is de szeritem a kontakt ( felületi védés a jobb) laza)
Szeged
#12 978
SkyBlueSky írta #12 972

De akkor mi az isten? :@ Nem volt ennek a fának tavaly ősszel még semmi baja, erre most így hajtott ki. Pontosabban még ki sem hajtott, csak próbálkozik. Pont mielőtt kihajtott volna, megjelent a tövétől fél méterre egy…

Furcsa az a fehér pöttyöződés,; pajzstetü tojások. Gyorsan adj egy vastag kénes lemosót, a kihajtott virágok kímélésével.(nevikén 0,5%-1% csak a veszőre.
Szeged
#12 977
Lesliecius írta #12 973

Szőlős kérdés. Ezt valami "sima" hernyó csinálta vajon? 9 éve költöztünk ide, a második évben hajtott ki a szőlő, amit az előző tulaj levágott a tövénél, így 8 éve él újra ez a tőke, és eddig 8 év alatt ilyen kártételt…

Egy szürkés barna bogár is lehet, kendermagbogár kártétele. Jobb megoldás az öszeszedés estefelé. Kora tavaszikártevő, mint Talaci levélpirosító levéltetüi. Alapból nem nagy kárt okoznak, de jobb le dörzsölni a hajtásokról, és eldobni jó messzire.
#12 976
bölke írta #12 969

Hogy erősíted komposzttal a fát? Némi felső talajeltávolítás aztán bele a komposzt? Vagy csak simán a fa alá a fűre, földre a komposzt időközönként belocsolással?

Lehet némi füvet (nagyon nem túl mélyen) érdemes eltávolítani, aztán mehet a komposzt. Ami szerintem fontosabb, hogy én a komposztot is takartam némi földdel, levelekkel, ami éppen volt. Ajánlom Alwin Seifert: Kertészkedés mérgek nélkül című könyvét (aki persze építészmérnök volt, asszem laza) Mostanában sajnos már nehéz megszerezni, de ha kell elküldöm valahogy.
Ajka
#12 975
talaci írta #12 974

Ez egy tipikus tavaszi levéltetű https://www.agrarunio.hu/hirek/2867-az-alma-jellegzetes-tavaszi-kartevoje-kozonseges-levelpirosito-alma-leveltetu-dysaphis-devecta

Nem láttam rajta semmit, alaposan megnéztem. És egyébként a még teljesen ki nem pattant rügyek is meg vannak fonnyadva, el vannak deformálódva. Gondolkodom egy suhángra visszametszésen, plusz gombaölőszeren. 
#12 973
Szőlős kérdés. Ezt valami "sima" hernyó csinálta vajon?

beillesztett kép



9 éve költöztünk ide, a második évben hajtott ki a szőlő, amit az előző tulaj levágott a tövénél, így 8 éve él újra ez a tőke, és eddig 8 év alatt ilyen kártételt sose láttam rajta... szomoruVan olyan rügy, ami teljesen el van rágva, tövig, pedig hétvégén még érintetlen volt mind.
(Ja, amúgy bio, sosem permetezem, csak hagyom teremni)
Ajka
#12 972
Floo írta #12 971

Ez nem fagykár! Az alma levele -300 fokot kibír.

De akkor mi az isten? duhos Nem volt ennek a fának tavaly ősszel még semmi baja, erre most így hajtott ki. Pontosabban még ki sem hajtott, csak próbálkozik. Pont mielőtt kihajtott volna, megjelent a tövétől fél méterre egy vakondtúrás, de azt olvastam, hogy a vakond szándékosan nem bántja a gyökereket, bár megsértheti azokat, ahogy dolgozik a föld alatt. 2019 őszén ültettem a fát, szóval már jókora gyökere kell, hogy legyen, nem hiszem, hogy egy vakond tönkre tudná tenni.
Velence
#12 969
Amanita írta #12 964

Jó meglátás!:D Szerintem ez az egyik véglet, a másik meg a mindent felásunk, legyomirtózunk, összepétisózunk, rovarölőzünk, lombtrágyázunk, gombaölőzünk, kapálunk. Miért csak az lehet a kertészkedés, ha pénzért veszünk…

Hogy erősíted komposzttal a fát? Némi felső talajeltávolítás aztán bele a komposzt? Vagy csak simán a fa alá a fűre, földre a komposzt időközönként belocsolással?
Velence
#12 968
SkyBlueSky írta #12 953

Nálam a Mutsu almán két-három levélkezdemény van csak, de úgy láttam, hogy elfagyott. Nem csak a levélkezdemények, hanem a rügyek többsége is. Pedig azt hittem, hogy az almát fogja legkevésbé érinteni a fagy. A kajszi…

Én csodálkoznék, ha fagykárról lenne szó. Csak nem volt arrafelé -6-8 fok, sőt, bimbók -10 alatt fagynak el. A kajszin a bibeszál alatt bent milyen színt látsz? Vagy már nincs ott semmi?
#12 964
SkyBlueSky írta #12 963

Értem a szemléletet, részben egyet is értek vele, de kicsit kisarkítva, ennyi erővel az egész kertészkedés hülyeség, ki kell szórni a magokat, elültetni a fákat, aztán a természet majd a többit megoldja a saját…

Jó meglátás!vidám
Szerintem ez az egyik véglet, a másik meg a mindent felásunk, legyomirtózunk, összepétisózunk, rovarölőzünk, lombtrágyázunk, gombaölőzünk, kapálunk.
Miért csak az lehet a kertészkedés, ha pénzért veszünk különböző szereket?

Az igazság valahol a kettő között van, véleményem szerint majdnem ott ahol írtad, egy kis mulcsolással, néha egy kis ásással, komposztálással kiegészítve. De ez csak az én véleményem. Szeretnék, legalább a kertünkben, visszatérni az élő bolygó, Gaia, Földanya, Boldogasszony szemlélethez, ahol nem kihasználjuk/uraljuk a fákat, hanem együtt élünk velük.

A fenti romantikus elképzelések után visszatérve a földre úgy gondolom, hogy sok mindent (aminek van alapja) érdemes kipróbálni és később az eredményeket kielemezni.
Kis eredmények:
Én 4 éve megvettem a szomszéd telkének egy részét, volt rajta néhány körte, cseresznye, meggy és szilva. Szegény szomszéd teljesen megütközött rajta, hogy nem permetezem a fáit. Első évben durva levéltetű invázió, azóta eltűntek (vagy minimális). 
Meztelencsigák: mióta nem nyírom mindenhol a füvet, vagy csak ritkán, a csigák nagyjából nulla kárt okoznak, mert máshol is van mit enni.
Őszibarack: tavalyelőtt volt egy haldokló, mindig tafrinás kisebb őszibarackom, aztán orrán-száján elkezdett folyni a mézga/gyanta. Alwin Seifert "tanácsára" kapott némi komposztot, tavaly nyárra egészen jól meggyógyult (begyógyultak a sebei), növöget, hozza a virágait.
Ajka
#12 963
Amanita írta #12 962

Batul: finom, ropogós, de mégsem az a nagyon kemény fajta és van egy nagyon jó zamata is. Megéri 8) Illetve lehet csak nálam, de nagyon jól nő a nem túl jó talajunkon, messze lehagyva a többi almafát (persze ez nem…

Értem a szemléletet, részben egyet is értek vele, de kicsit kisarkítva, ennyi erővel az egész kertészkedés hülyeség, ki kell szórni a magokat, elültetni a fákat, aztán a természet majd a többit megoldja a saját önszabályozása által, mi meg nézzük a karosszékből. laza 
#12 962
SkyBlueSky írta #12 961

Én is végignéztem a videóit, sokat lehet tőle tanulni. A leghasznosabb dolog, amit tőle vettem át, az a talajtakarás. Egyedül a gyümölcsfás videóját tartom kérdésesnek, már csak azért is, mert a saját fái sem tűntek túl…

Batul: finom, ropogós, de mégsem az a nagyon kemény fajta és van egy nagyon jó zamata is. Megéri laza
Illetve lehet csak nálam, de nagyon jól nő a nem túl jó talajunkon, messze lehagyva a többi almafát (persze ez nem biztos, hogy a fajta miatt van, de lehet).

Gyümölcsfák by Gyulai: ez igazából lehet a talaj "hibája" is (nála JÓ köves, némi talajjal). Nekem úgy tűnt, hogy nála a lényeg a gyümölcsfákkal kapcsolatban nem a termésmaximalizálás, hanem az elején kis segítség a fának, majd önellátó fák nevelése (gyümölcsfa-erdő, vagy régi "szak"szóval: erdőkert). Azaz legyen annyi fa (mai fogalmainkkal mérve nem kicsattanóan egészségesek), ami fedezi az ő szükségleteit, de nem kell vele dolgozni, mellékhatásként meg élőhelyet biztosítanak a levéltetvektől kezdve az azokat csemegéző élőlényeknek és még sokminden más hasznos szervezetnek -> komplex ökológiai rendszer.
Más szavakkal: az ő fái nincsenek trágyázva (sem), ezért nem is fognak úgy kinézni, mint a mostanában divatosan pétisózott/trágyázott/lombtrágyázott gyümölcsfák (viszont jóval tovább fognak élni, teremni).
Megint más szavakkal: azért mert mostanában a felfújt testépítő testkép(zavar) a trendi, attól még nem biztos, hogy hosszú távon minden szempontból az az egészséges.
Bocs, nem akartam túl kemény lenni, csak van egy természetes rendszerünk, ami "szinte" önmagában egész jól elműködgethet és ezt akarjuk mi emberek folyton-folyvást átalakítani/"javítani"/felügyelni/sterilizálni miközben alig értjük a működését (ezt nem rád értem, de hétvégén volt egy jó kis élményem ezzel kapcsolatbannevet).
Ajka
#12 961
Amanita írta #12 959

Talán ide illik legjobban Gyulai Iván videója vízmegtartásról, öntözésről, éghajlatbarát kertről (nagggyon jó!): https://www.youtube.com/watch?v=QPwWTOYiX6g&t=2916s

Én is végignéztem a videóit, sokat lehet tőle tanulni. A leghasznosabb dolog, amit tőle vettem át, az a talajtakarás. Egyedül a gyümölcsfás videóját tartom kérdésesnek, már csak azért is, mert a saját fái sem tűntek túl szépnek és erősnek. Ott szerintem átesett a ló túloldalára. Oké, hogy a fának legyen jó, de én meg termést akarok.nevet
Ajka
#12 960
Amanita írta #12 958

Szakmai ismereteim nincsenek az almákról, tapasztalatom annyi, hogy abban az évben, amikor a pirosbogyós ezüstfa -6 fokban virágzott az almáknak semmi bajuk nem lett (mármint a rügyeknek). És idén még legalább 1 hét…

Nem tudom. Ma valaki azt mondta, hogy fagyás. Van batul almád? Jókat hallottam róla. Neked hogy ízlik? A húsvéti rozmaringot nagyon szeretem, amikor még friss, kemény.
#12 958
SkyBlueSky írta #12 957

-4,2 és -5,2 C. Azért nem értem én sem, mert az almának tényleg jobban kéne bírnia. De nem tudok másra gondolni, mint fagyásra, mert a hideg előtt még egészségesnek tűntek a rügyek. Idén virágzott volna először, de…

Szakmai ismereteim nincsenek az almákról, tapasztalatom annyi, hogy abban az évben,  amikor a pirosbogyós ezüstfa -6 fokban virágzott az almáknak semmi bajuk nem lett (mármint a rügyeknek). És idén még legalább 1 hét kell nekik a virágzáshoz, magyarul akkor már előrébb tartottak valszeg az almák is és nem lett bajuk. Érdekeszavarban
Lehet ennyire kitenyésztett/nemesített almák?
Nekem csak egy bóti alma van az előző háztulajtól, a többi az régi magyar fajta (batul, húsvéti rozmaring, meg bordás alma), ezek bírnak mindent, még azt is hogy nincsenek permetezve, metszve (mondjuk ez utóbbi kettőt szokták hiányolni erősssen).
Ajka
#12 957
Amanita írta #12 956

Mennyi volt nálatok a Tmin? Itt az almafáknak nem lett semmi bajuk, még egy átültetett kis csemete is megúszta, amire majd ráoltanák (magról kelt a kerítés mellett a sövényben és 2 év alatt 1,5m-re megnőtt:D) Itt kb.…

-4,2 és -5,2 C. Azért nem értem én sem, mert az almának tényleg jobban kéne bírnia. De nem tudok másra gondolni, mint fagyásra, mert a hideg előtt még egészségesnek tűntek a rügyek. Idén virágzott volna először, de leszedtem a virágbimbókat.
#12 956
SkyBlueSky írta #12 953

Nálam a Mutsu almán két-három levélkezdemény van csak, de úgy láttam, hogy elfagyott. Nem csak a levélkezdemények, hanem a rügyek többsége is. Pedig azt hittem, hogy az almát fogja legkevésbé érinteni a fagy. A kajszi…

Mennyi volt nálatok a Tmin?
Itt az almafáknak nem lett semmi bajuk, még egy átültetett kis csemete is megúszta, amire majd ráoltanák (magról kelt a kerítés mellett a sövényben és 2 év alatt 1,5m-re megnőttvidám)
Itt kb. -2,5 fok lehetett az alja.
Tárnok
#12 955
Döng és zsong a cserkó, anyám degeszre eszi magát befőttel, én csak a fáról szeretem, jó piszkosan.vidám  Nem mosom meg a gyümölcsöt, lehet ettől halok meg, de más okoknak több az esélye.
#12 954
Kajszit csak megcsipte a fagy..Bergeronon 60-70%-os kár, Gönci magyaron több..
Minden más rendben van úgy néz ki. Héten az 5 almafám is virágba fog borulni nagy valószínűséggel, természetesen esőt is fog kapni.. 2 körtefánk már a hétvégén megindult.
A fagyos tavasztól eltekintve eddig fényévekkel jobb az év, mint tavaly. Van csapadék ősz óta rendszeresen, remélhetőleg a tendencia marad nyárra is.
Kontra: növényvédelem kiemelt fontosságú ezen a tavaszon. Csonthéjasok moníliája, almák varosodása nyomhat all int, ha nem figyel oda az ember. nevet
Ajka
#12 953
csókirály írta #12 952

Hasonló itt Miskolc mellett Szirmabesenyőben. 9 napja kimentem megnézni hogy monilia ellen mit permetezzek. De 1 kis őszi és kajszi kivételével semmi sem ébredezett. Tegnap kimentem és úgyanúgy semmi. 3 szilva, 2 meggy,…

Nálam a Mutsu almán két-három levélkezdemény van csak, de úgy láttam, hogy elfagyott. Nem csak a levélkezdemények, hanem a rügyek többsége is. Pedig azt hittem, hogy az almát fogja legkevésbé érinteni a fagy. A kajszi nyilván elfagyott, a cseresznye és a szilva is károsodott, de szerintem így is lesz termés bőven. Létezik, hogy a Mutsu fagyérzékenyebb?
#12 952
managger írta #12 951

Mihálygergén megállt az idő, az elmúlt 1 héten nem virágzott ki semmi se. A vadszilvák vannak teljes virágzásban (vagy inkább már a vége felé), a kökény most indul, a Boldogasszony szilva nagy bimbós, pár melegebb nap…

Hasonló itt Miskolc mellett Szirmabesenyőben. 9 napja kimentem megnézni hogy monilia ellen mit permetezzek. De 1 kis őszi és kajszi kivételével semmi sem ébredezett. Tegnap kimentem és úgyanúgy semmi. 3 szilva, 2 meggy, 2 alma és egy körte. Egy kinyílt virágot sem találtam rajtuk. Így remélem el sem fagytak.
#12 951
Mihálygergén megállt az idő, az elmúlt 1 héten nem virágzott ki semmi se. A vadszilvák vannak teljes virágzásban (vagy inkább már a vége felé), a kökény most indul, a Boldogasszony szilva nagy bimbós, pár melegebb nap és nyílik. Az Elena és az Athann ringló 5 napon túl fog virágozni. Ezekben fagykárt nem találtam. Az őszibarack más téma, ami múlt héten piros bimbós volt, annak kaputt, ami akkor nagy bimbós volt az nem károsodott, 40-60% fagykár van, de mivel 500+ virág van egy 4-5 centi vastag fán nem hiszem, hogy emiatt kevesebb lenne a termés (még ritkítani is szoktam...).
Nem károsodott a meggy és a cseresznye sem, mindkettőnek 1 héten túl kezdődik a virágzása, az almának és a körtének még kb. 1.5-2 hét kell.
A szőlő épp csak ébredezik.
Szeged
#12 950
Floo írta #12 949

Ezt nem érti meg senki, hogy a -10 fokos 850 áprilisban akkor is visz sok mindent, ha nem enyhe a tél. Vagy ha december is és január is zord, a február átlagos, meg a március is, akkor is március végén, április elején…

Na mennyi volt a becsei minusz kavalkád? 
Látom most tüzeled el a "megmaradt téli tüzelődet" Nem semmi kipakolás, mint a búcsúban.
Itt a kárpát medence felett fog kinyiffanni ez az átok hidegmag.
Még lesem az utcai meggyfákat, még fehér a sziromlevél...Majdhogy totál virágzásban vannak. Itt a belterületen -1,3 volt a minusz, de kint volt -3 is.

Becsehely
#12 949
datolya írta #12 948

Egy normális tél után is virágzik a kajszi már április 6-án, így ilyen hideg mellett akkor is fagykár keletkezne.

Ezt nem érti meg senki, hogy a -10 fokos 850 áprilisban akkor is visz sok mindent, ha nem enyhe a tél.
Vagy ha december is és január is zord, a február átlagos, meg a március is, akkor is március végén, április elején már fagykár van.
#12 948
Kaszabubu írta #12 947

Ez van, az ilyen eltolódott téli "szezonban". Írtam pár hete, hogy ez a langyos jan-ferb- sőt március kihozza a fák, gyümölcsök rügyeit. Mást nem tudunk esetleg fehér mésztejjel lepermetezni a termő ágakat. Ja , mostmár…

Egy normális tél után is virágzik a kajszi már április 6-án, így ilyen hideg mellett akkor is fagykár keletkezne.
Szeged
#12 947
datolya írta #12 946

Kettő darab kajszifa tele volt apró terméssel, megnéztem a reggeli -4 fok "eredményét" és megállapítottam, hogy szinte 100%-os az elfagyás.

Ez van, az ilyen eltolódott téli "szezonban".
Írtam pár hete, hogy ez a langyos jan-ferb- sőt március kihozza a fák, gyümölcsök rügyeit. 
Mást nem tudunk esetleg  fehér mésztejjel lepermetezni a termő ágakat.  Ja , mostmár eső után köpönyeg.. de ezt ne feledjétek.
szomoru
#12 945
datolya írta #12 943

Igen, de én csak a mézbogyót ismerem ezek közül, az viszont szenved a mi klímánkon. A jujuba viszont jól érzi magát.

Nekünk is van egy kínai datolyánk, az biztos hogy ő hajt ki legutolsónaknevet De azért ízre van nála jobb gyümölcs is.
Ami még szép és gyümölcsöt is terem, az a nyugati szamócafa, ő is jól bírja a szárazságot (mediterrán erdőkben őshonos), -6, -10 fokig a termés is bírja (merthogy novemberben porozzák a lepkák, dongók, stb-k, akkor is virágzik). Ízre kissé jobb, mint a jujuba, olyan alig kásás almaszerű, sok nagyon pici maggal (nekem nem zavaró).
A mézbogyót szerintem érdemes nem folyamatosan napfényes helyre tenni, nálunk nagyjából elvannak, tavasszal szépen hajt, augusztus közepétől meg készül a télre, így van beprogramozva. Tavaly érdekes volt, hogy az egyik az augusztus végi esők után elkezdett kihajtani.
#12 943
Amanita írta #12 940

No azért ez enyhe túlzás! Ott van még a kamcsatkai mézbogyó, fekete berkenye, meg a kedvencem az elaeagnus umbellata (legyen mondjuk pirosbogyós ezüstfa). Asszem 3 éve -6 fokban (szintén április elején) virágzott. Nem…

Igen, de én csak a mézbogyót ismerem ezek közül, az viszont szenved a mi klímánkon. A jujuba viszont jól érzi magát.
#12 942
bölke írta #12 941

Van arra valami konkrét infó, hogy egy elvirágzott kajszi, amin már látszanak az ici-pici zöld barackok, az mennyire bírja a fagyot? Mert valaki írta, hogy tulajdonképpen egy hónapig még legalább annyira érzékeny, mint…

beillesztett kép

Velence
#12 941
Van arra valami konkrét infó, hogy egy elvirágzott kajszi, amin már látszanak az ici-pici zöld barackok, az mennyire bírja a fagyot? Mert valaki írta, hogy tulajdonképpen egy hónapig még legalább annyira érzékeny, mint virágzáskor, de nem tudom, mennyire volt tapasztalat alapján a dolog, vagy tudományos.
#12 940
datolya írta #12 935

Lassan oda jutunk, hogy hazánkban csak a jujuba termeszthető biztonságosan. Bírja a téli fagyokat, későn, április második felében indul meg, így a fagyok nem károsítják. Már csak a termését kellene tudni sokrétűen…

No azért ez enyhe túlzás! Ott van még a kamcsatkai mézbogyó, fekete berkenye, meg a kedvencem az elaeagnus umbellata (legyen mondjuk pirosbogyós ezüstfa). Asszem 3 éve -6 fokban (szintén április elején) virágzott. Nem igazán zavarta, ugyanannyi termése lett laza Lekvárt is lehet belőle főzni, olajtartalma is van még mellé, meg persze gyógynövény/bogyó is 20x-os likopin tartalommal a paradicsomhoz képest (Ámerikában ugyanakkor invazívnak nyilvánították).

Csak az zavar, hogy még mindig nem tudtam rájönni, hogy kb. 3-7 éves koromból minek az szagára hasonlít a virágzáskori illata, valamilyen tisztálkodószer, vagy Azúr üzlet lesz a gyanúsított.
/viszont 15 éves koromban, egyetlenegyszer laza, volt egy márkás cipőm, annak egyértelműen sárgabarackvirág illata voltvidám/

Amúgy  szeretem a régi magyar gyümölcsfajtákat is, van itthon Batul, Húsvéti rozmaring, bordás alma, régi körték, helyi szilvák (meg a nemtomszilvanevet), meg a legújabb magról ültetett 3. évesen virágzó őszibarack. Ezeket metszeni, meg  permetezni sem kell (mondjuk én a többit sem).