Agrometeorológia

Óriási eltérés van a buckák talajszelvényében, korábban terepgyakorlatok alkalmával volt szerencsém ezt is (egy védett parabolabucka szélén és annak közelében fúrtunk) megfigyelni. Nagyon érdekes, hogy a homok abban a pillanatban, hogy megfelelõ nedvességet kap az alsóbb rétegekbõl máris megindul rajta a humuszosodás, valamivel kötöttebb lesz, nagyobb rögökben porlik az ember kezében, nem lesz annyira "folyós" (futóhomokból humuszos homok lesz) ez a sivár vidéken maga a mészlepedékes csernozjom "szupertalaj" amit azonnal ellepnek a növények és tovább javítják. Egy kis trágyázás, szántás és máris kész a nem is olyan rossz homokos termõtalaj, ilyeneket próbálnak megmûvelni a környéken (itt Debrecen határában is van erre példa), néhol egész jó eredménnyel. Fura világ ez, ennél csak a szikes puszták mikroformái érdekesebbek: szikpadkák, köztük a csillogó vizû sekély sós tavacskák, sótûrõ és nedvességkedvelõ növénytársulások váltják egymást egy szemre szinte teljesen sík vidéken (pl. a Hortobágyon). Ezen a területen csak a talaj felsõ 5-10 cm-ét vizsgálva ilyen eltéréseket produkál a természet. Tényleg fantasztikus!