Arra lennék kíváncsi, hogy az arrafelé megszokott és talán évszázadok óta elterjedt besztercei szilva pl. mennyire fagyott el. Mert élek a gyanúval, hogy azok kevésbé sínylik meg jóval. Ezt most idén már több tapasztalt…
Arra lennék kíváncsi, hogy az arrafelé megszokott és talán évszázadok óta elterjedt besztercei szilva pl. mennyire fagyott el. Mert élek a gyanúval, hogy azok kevésbé sínylik meg jóval.
Ezt most idén már több tapasztalt embertől (és szakembertől) hallottam, hogy az ember jól elcseszi azzal, hogy nem a tájjellegnek megfelelő fajtákkal próbálkozik.
Pl. én azt tapasztaltam (Pomázon a Mesélő hegyen ÉK-i lejtőn full agyagos talajon volt nekünk 3-4 db besztercei), hogy a besztercei szereti az agyagosabb talajt, és pl. felénk nem annyira érzi jól magát a lazább csernozjomos barna erdőtalajban. Vagy pl. egy francia fajta kajszi lehet, hogy azért hajlamosabb az itteni betegségekre, mert úgymond nem erre a tájra "van kifejlesztve". Én ebben régen kevésbé hittem, pedig ez elvileg genetika, de egyre inkább ebben látom a sok sikertelenséget.
(persze ha valahol -6-8 fok van akár több hajnalon is, azt minden bizonnyal egy besztercei sem tolerálja, de mondjuk nincs 100%-os fagykár, nem beszélve, hogy esetleg jóval később virágzik, és így nagyobb az esélye.)
Hagyományos Besztercei szilva nem sok volt errefelé mert őszre szinte egy se maradt belőle a fán de az tény, hogy jól fogantak a virágai.
Anno minden szilva sokat termett. A Boldogasszony nagyon érzékeny, az Althann ringló és a "Lószemű" sokkal jobban bírja a fagyot.