Bebizonyosodott már az elején, hogy jól választottam, hiszen remek kilátás volt a nyugati égtájra: Link
Viszont a soproni szupercella megviccelt egy kicsit, így gyorsan pakolni kényszerültem, be az autóba, és irány ÉK, ha látni akartam még valamit belõle. Némi autókázás után megtaláltam az ideális helyet, rögzítettem a telefont a Timelapse-hoz: Link és már lõttem is a képeket a fényképezõvel: Link Link Link
Késõbb megint odébb kényszerültem (konkrétan) vissza az utcánk végére
Vissza a kocsiba, és megint egy kis kocsikázás. De megérte, hiszen a legszebbet itt fotóztam: Link Link













