Alacsonyszintű felhők (Cl)

A mérsékelt övi légkörben a 2.5 km alatt elhelyezkedő felhőket soroljuk ide. Igen változatos felhőformákat találhatunk ebben a rétegben; vannak olyanok, amelyek csak ebben a szintben találhatóak, ám olyanok is, amelyeknek csak az alapjuk helyezkedik el alacsony szinten, a tetejük a légkör magasabb részeire is felnyúlik.

[Cl 9] - Cumulonimbus capillatus - Üllős zivatarfelhő (Cb9)

A "felhők királyának" is lehetne nevezni, ugyanis a legextrémebb időjárási jelenségek ehhez a felhőtípushoz kapcsolhatók. A benne észlelhető heves feláramlások miatt a légkörben függőleges irányban legjobban fejlett felhőtípus (trópusokon akár 15-18 km, míg a mérsékelt öv szupercellái 13-14 km-es függőleges irányú kiterjedést is elérhetnek). Nevét onnan kapta, hogy ha labilis légkörben a nagy sebességű feláramlások beleütköznek az időjárási folyamatokat lezáró izoterm légköri rétegbe (tropopauza), akkor a légrészecskék függőleges irányban már nem, vízszintes irányban viszont tovább tudnak mozogni, ami nedves levegő esetén egy látványos üllőszerű szétterülést eredményez a Cb tetején. Gyakran mennydörgés, villámlás kíséri (NEM szükséges a feltétele felhőtípus megadásának!), ezenkívül igen intenzív záporeső, jégeső, hózápor, darazápor is kialakulhat belőle, rövid idő alatt igen nagy mennyiségű csapadékkal. Elfajult mezometeorológiai jelenségek (vonalba vagy mezoléptékbe rendezett heves zivatartömb, tornádó) ún. zivatarfelhő clusterekből (összeállásokból) jönnek létre. Akár réteges felhőzetből is kifejlődhet (beágyazott zivatarfelhő), döntően Ns belsejébe ágyazva.

További Alacsonyszintű felhők (Cl)

Vissza a felhőatlaszba