Alacsonyszintű felhők (Cl)

Amikor a napsugarak elkezdik felmelegíteni a föld felszínét, ún. konvektív hőáramok alakulnak ki, ha ezek az áramok elérnek egy kritikus erősséget, amellyel megfelelő magasságokba tudják emelni a légrészecskéket, Ún. termikek alakulnak ki. Amint a termikek elérik a kicsapódási pontot, megindul a kondenzáció, és felhőképződéshez vezet. Ezek a felhők az ún. cumulusok. A cumulusok kialakulásának kezdeti fázisa a humilis. Fehérek, kis függőleges kiterjedésűek, rendszerint csak 1-3 oktában takarják az eget. Nyáron szinte minden nap megjelennek az égen, és mivel szoros kapcsolatban vannak a felszíni hatásokkal, ezért a talajadatokból az ún. Ferrel-formula segítségével könnyen kiszámítható a felhőalapjuk: 120 x (T-Td) , ahol a T a felszíni hőmérséklet, Td a harmatpont. (Figyelem! A képlet kizárólag nagy területű, viszonylag homogén felszíni viszonyok között, alföldi területeken és kizárólag napközben alkalmazható, amikor helyi hatások alakítják az időjárást!) Csapadék nem hullik belőlük.