Júniusi hõhullám
Időjárás-változás - Publikálva: 2014-06-13 14:34 | Becsült olvasási idő: kb 6 perc.
Hazai nyaraink szokásos velejárói a rendkívül meleg, száraz, gyakran aszályos idõszakok, az úgynevezett hõhullámok. Ritka az olyan nyár, mikor nem fordul elõ legalább egy hõhullám, de annál gyakoribb, hogy két-három hõségperiódust is hoz a nyár, annak is elsõsorban a közepe, második fele. Légkörfizikailag a talajközeli levegõrétegek igen erõs felhevülése jellemzi leginkább a hõhullámot. Az alsó légrétegeknek ez az erõs felmelegedése a légkörnek egy jól megfogható állapotához köthetõ. Elsõként említhetjük a huzamos, majdnem zavartalan napsütést, mint a nagyon magas léghõmérsékletek kialakulásához vezetõ tényezõt. Másodsorban szükséges, hogy a magasban meleg légtömegek érkezzenek térségünk fölé. E két alapfeltétel mellett szerepet játszik a levegõ száraz volta és a gyenge, mérsékelt légmozgás is - pontosabban, a túl dinamikus légmozgás hiánya. Mindezeket a körülményeket együttesen képes elõállítani a térségünk fölött stagnáló magasnyomású gerinc (tartós anticiklon), melynek Közép-Európa a centrális-hátoldali területén helyezkedik el. Az ilyen stacionárius anticiklonok júliusban, augusztusban gyakoribbak, mikor a hemiszférikus hõkontraszt kicsi. Azonban - ahogy az idei példa is mutatja - akár már júniusban is felléphetnek.
Június elsõ napjai azonban még a szokásosnál kissé hûvösebb idõvel teltek országunkban. Ötödikéig a napi középhõmérsékletek 1-3 fokkal elmaradtak a sokéves átlagtól. Európa túlnyomó részén is kissé hûvös, változékony idõ volt a jellemzõ, a kontinens középsõ sávjában elhelyezkedõ alacsony nyomású teknõ, és ennek hátoldali hidegáramlása következtében.
Légnyomási és geopotenciál eloszlás Európa felett 2014 június 3-án:
850 hPa-os hõmérséklet térkép ugyanezen a napon:
Ötödikétõl jelentõs átrendezõdés vette kezdetét a kontinens idõjárási helyzetében. A Közép-Európa fölötti sekély ciklonális mezõ részben keletre, a Kelet-Európai-síkság déli része fölé helyezõdött, részben beolvadt az észak-atlanti minimumba. A szárazföld centrumában emelkedett a légnyomás, itt magasnyomású gerinc, illetõleg a nagyon jellegzetes meridionális tengelyû omega-anticiklon jött létre. Az ilyen anticiklonra jellemzõ, hogy helyzetét alig változtatja, és nyugatról és keletrõl is mélyre lenyúló alacsony nyomású teknõk övezik, többé-kevésbé élénk ciklontevékenységgel.
Légnyomáseloszlás Európa felett június 8-án:
Ezen a térképen jól látszik az az erõsen kimélyült ciklon, középpontjával a Brit-szigetektõl nyugatra, melynek elõoldalán igen meleg és száraz, szubtrópusi légtömegek indultak el az anticiklonnal fedett Közép-Európa irányába.
850 hPa-os hõmérséklet térkép szintén június 8-án:
A képen jól látható az atlanti ciklon által délnyugatról "felhúzott" melegnyelv, és az is, hogy a Kárpát-medence térségét megközelíti a 15 fokos izoterma a 850 hPa-os nyomásnívón. Ez a magassági hõmérsékleti érték a kérdéses idõjárási helyzetben 2 méteres magasságban már bõven 30 fokos, illetve a fölötti maximum hõmérsékleteket eredményez.
Itt érdemes kis kitérõt tennünk, és néhány szót szólnunk a 850 hPa-os nyomásnívón, valamint a 2 méteren mért hõmérsékletek viszonyáról, mely nyáron, kiváltképp tartós napsütéssel és a magasban melegadvekcóval járó magasnyomású helyzetekben igen jellegzetes. Ilyen esetben a vertikális hõgradiens az évi átlagnak tekinthetõ 0,65 °C / 100 m értéknél sokkal magasabb, mintegy 1 °C / 100 m. Tehát, a magassággal feltûnõen gyorsan csökken a hõmérséklet, méghozzá gyakran egészen a 850 hPa-s nyomásnívóig közel változatlan ütemben (kirúgódott állapotgörbe). Mindez jól magyarázható a felszín igen erõteljes felmelegedésével, és a levegõ alacsony nedvességtartalmával (a vertikális hõprofil-görbe nagyjából a száraz adiabatával egyezik meg). Mindennek az a jelentõsége, hogy ebben a helyzetben a maximális 2 méteres hõmérséklet jobbára csak a 850 hPa-os hõmérséklettõl függ, azzal együtt változik. Mivel a kérdéses anticiklonális helyzetekben a 850 hPa-os nyomásnívó tengerszint feletti magasságában sincs túl nagy változékonyság, ezért a valószínû maximum-hõmérséklet ezekben a napokban elég pontosan megadható a 850 hPa-os hõmérsékleti értékekbõl. A tapasztalat szerint a 850 hPa-on mért hõmérséklethez 16-18 fokot adva megkapjuk a 2 méteren mérhetõ maximum-hõmérsékletet - pontosabban azt az értéket, ami körül ez utóbbi általában csupán kis mértékben szóródik. Megjegyzendõ, hogy hõhullámban a felszín nagyon erõteljes melegedése folytán az alsó 100-200 méteres levegõoszlopban a vertikális hõgradiens még az 1 °C / 100 m értéket is meghaladhatja. A talaj felmelegedése pedig orografikus tényezõktõl, illetve a földfelszín albedójától (hõvisszaverõ képességétõl), anyagától, és nedvességtartalmától függ. Ebbõl következõleg a maximális 2 méteres hõmérséklet helyenként több fokkal magasabb is lehet, mint amit a 850 hPa-os érték alapján kiszámoltunk.
A június 8-ai, hozzávetõleg 14 fokos 850 hPa-os hõmérséklethez hazánkban 29-34 fokos maximumok tartoztak a MetNet adatbázisa alapján. A következõ napokban a hõség valamennyit még fokozódott is. Tetõpontját, legalábbis a 850 hPa-os nyomásnívón, június 10-én, kedden érte el. A térségünkben jellemzõ 17-18 fokos értékek mellett a 2 méteren mért legmagasabb hõmérsékletek elérték a 31-36 fokot. Szerdára a melegnyelv 850 hPa-on minimális mértékben visszahúzódott. A 2 méteren mért maximum-hõmérsékletek ennek megfelelõen kis mértékben, de szintén csökkentek. Ezen a napon 30-35 fok volt a csúcshõmérséklet a Metnet adatbázisa szerint.
850 hPa-os hõmérséklet térkép június 11-én:
A legalacsonyabb hõmérsékletekrõl a következõket lehet elmondani: a hõhullám kezdetén éjszakára még kellemesen lehûlt a levegõ, a derült égnek, a gyenge légmozgásnak és a csekély páratartalomnak köszönhetõen. Még június 9-én, hétfõn is mértek 10 fokot alig meghaladó minimum-hõmérsékletet az országban (Romhány, Északi-középhegység), azonban kedden és szerdán már csupán 15-20 fokig hûlt a levegõ. Fõleg a nagyobb városok központjában és néhány, élénkebb légmozgású dombtetõn maradt 20 fok közelében, némileg afölött az éjszakai hõmérséklet ezeken a napokon. Az ilyen nehezen elviselhetõ, nyomasztóan meleg éj a "trópusi éjszaka" nevet viseli, és nyári hõhullámaink kellemetlen kísérõjelensége. Igen jellemzõ, hogy a hõhullám kifejlõdésekor nemcsak a nappali, de az éjszakai hõmérsékletek is jelentõsen emelkednek. Valószínû, hogy a nyári erõsen pozitív energiamérleg mellett lassan még akkor is emelkednének a minimum-hõmérsékletek, ha az éjszakai lehûlést erõsen tartó tényezõk (derült ég, szélcsend, száraz levegõ) változatlan formában fennállnának. Azonban itt tekintetbe kell vennünk a magas légrétegekben zajló melegadvekciót, a napról-napra emelkedõ 850 hPa-os hõmérsékletet, valamint azt is, hogy a talaj felhevülése és a nappali erõs párolgás miatt az alsó légrétegek nedvességtartalma fokozatosan növekszik (nõ a harmatpont).
A fejlett anticiklonális gerinc nemegyszer semmit sem mozdul kelet felé, de némi retrográd mozgásra hajlamos. Ilyen esetben a tõle keletre elhelyezkedõ ciklonok hátoldali hideg levegõje kezdi éreztetni a hatását térségünkben. Ez történt esetünkben is. Június 10-én, kedden északkeletrõl hidegfront súrolta Magyarország területét.
Szinoptikai kép 2014 június 10-én:
A magasban beszivárgó hûvösebb, nedvesebb levegõ hatására aznap délután heves zivatarok törtek ki elõször az Északi-középhegység térségében, majd egyre délebbre az Alföldön egészen Szeged térségéig. A zivatarokat helyenként felhõszakadás, jégesõ és rövid idõ alatt több fokos hõmérséklet-csökkenés kísérte. A Dunántúlon ugyanakkor nem volt zivatarképzõdés, és maradt a hõség.
A martfûi zivatargócban leesett jégszemek, Martfumeteo képén:
A hûvösebb levegõ beszivárgása északkeleten a talaj közelében is megmutatkozott, ott szerdára néhány fokkal mérséklõdött a meleg.
Végezetül meg kell említeni, hogy a korán jött, erõs hõhullám elég hamar véget is ért. Ennek oka, hogy a magasnyomású gerinc folytatta retrográd mozgását, és ma, június 13-án, pénteken már a Brit-szigetek térségében és Európa atlanti partvidéke mentén helyezkedik el. A tõle keletre, a skandináv térségben és Északkelet-Európa felett örvénylõ ciklonok hátoldala egyre nagyobb szerepet kap idõjárásunk alakításában. A csütörtök délutáni gyenge hidegfront, és mögötte északról beáramló hûvösebb levegõ következtében június 13-ra, péntekre már mintegy 5 fokkal mérséklõdött a nappali felmelegedés. A lehûlési folyamat elõreláthatólag folytatódik a következõ napokban, a hõhullám ezzel lezárult.
A hõségidõszak mérlege: június hónap középhõmérséklet anomáliája a kezdeti negatív értékektõl kiindulva mostanra +1, +3 fokra változott. Ez teljes mértékben a néhány napos hõhullám következménye.
A középhõmérséklet eltérést reprezentáló kép:
Az anticiklonális meleg idõszakban természetesen országos átlagban nem hullott számottevõ csapadék, ez a csapadékmérlegen is meglátszik.
Az elmúlt 14 nap csapadékmérlege:
Bár az elmúlt napok nagy meleget, száraz idõt hoztak, a megelõzõ kielégítõ csapadékhozamok miatt aszály nem alakult ki, a vegetáció nem sínylette meg a hõségidõszakot. Ami a jövõt illeti: ahogy már említettem, a nyár elõrehaladtával rendszerint fokozódik a makrocirkulációs hajlam a hõhullámok kialakulására. Kivételek természetesen ez alól is vannak, mégis inkább arra készülhetünk, hogy a hõségperiódus júliusban, augusztusban 1-2 alkalommal nagy valószínûséggel megismétlõdik - esetleg a mostaninál hosszabb idõtartamú, erõsebb változatban.
Írta: Thermometer