Rotáció
A rotáció egy háromdimenziós vektormennyiség, azaz három, egymástól független rotációs komponensbõl (ún. rotációs tengelybõl) áll össze.
A rotáció komponenseinek meghatározása során adott egy háromdimenziós derékszögû koordinátarendszer, amelynek tengelyei x, y (horizontális tengelyek) illetve z (vertikális tengely). Két-két tengely törvényszerûen kijelöl egy síkot (xy horizontális sík, xz illetve yz vertikális síkok). A rotáció egy adott komponense nem más, mint az egységnyi távolságra esõ szélfordulás az adott síkban.
A ~ általában a forgómozgás erõsségének mérõszáma, de nem forgó mozgás esetén is fennállhat rotáció (pl. a magassággal növekvõ szélsebesség, de nem változó szélirány esetén szintén rotáció áll fenn, méghozzá horizontális tengelyû), magyarán a ~ a szélnyírásból (lásd szélnyírás) táplálkozik.
A ~ vertikális komponensét, azaz a horizontális szélfordulásból eredõ rotációt örvényességnek nevezzük (lásd örvényesség).
A rotáció komponenseinek meghatározása során adott egy háromdimenziós derékszögû koordinátarendszer, amelynek tengelyei x, y (horizontális tengelyek) illetve z (vertikális tengely). Két-két tengely törvényszerûen kijelöl egy síkot (xy horizontális sík, xz illetve yz vertikális síkok). A rotáció egy adott komponense nem más, mint az egységnyi távolságra esõ szélfordulás az adott síkban.
A ~ általában a forgómozgás erõsségének mérõszáma, de nem forgó mozgás esetén is fennállhat rotáció (pl. a magassággal növekvõ szélsebesség, de nem változó szélirány esetén szintén rotáció áll fenn, méghozzá horizontális tengelyû), magyarán a ~ a szélnyírásból (lásd szélnyírás) táplálkozik.
A ~ vertikális komponensét, azaz a horizontális szélfordulásból eredõ rotációt örvényességnek nevezzük (lásd örvényesség).