Ózon
Az ózon egy háromatomos, instabil oxigénmolekula. Erõsen oxidáló hatása miatt az ember számára 0,2 mg/m3 koncentráció felett mérgezõ. Ózon a légkörben három módon jön létre:
1. Energiában gazdag napsugárzás hatására a sztratoszférában az oxigénmolekulák két külön atomra bomlanak, melyek aztán egy oxigénmolekulával egyesülve ózonná alakulnak. Ez esetben a troposzférikus (más néven nehéz) ózon feldúsulása figyelhetõ meg.
2. Földközeli ózon nitrogéndioxid és oxigénmolekulák egyesülésébõl jön létre UV-sugárzás hatására.
3. Zivatar esetén a felhõ-föld villámok elektromos kisülése hoz létre ózont.
A sztratoszférában elõforduló ózon jótékony hatású, ugyanis az ibolyántúli sugarakat abszorbálva megakadályozza, hogy káros UV-sugárzás jusson a földfelszínre. Földközeli ózon ezzel ellentétben környezeti méregnek minõsül, jelenlétekor a légutak irritációja, erõsödõ korrózió és pl. a fák korai pusztulása figyelhetõ meg.
1. Energiában gazdag napsugárzás hatására a sztratoszférában az oxigénmolekulák két külön atomra bomlanak, melyek aztán egy oxigénmolekulával egyesülve ózonná alakulnak. Ez esetben a troposzférikus (más néven nehéz) ózon feldúsulása figyelhetõ meg.
2. Földközeli ózon nitrogéndioxid és oxigénmolekulák egyesülésébõl jön létre UV-sugárzás hatására.
3. Zivatar esetén a felhõ-föld villámok elektromos kisülése hoz létre ózont.
A sztratoszférában elõforduló ózon jótékony hatású, ugyanis az ibolyántúli sugarakat abszorbálva megakadályozza, hogy káros UV-sugárzás jusson a földfelszínre. Földközeli ózon ezzel ellentétben környezeti méregnek minõsül, jelenlétekor a légutak irritációja, erõsödõ korrózió és pl. a fák korai pusztulása figyelhetõ meg.