Örvényesség advekció

Az örvényesség (lásd még örvényesség illetve rotáció) leegyszerûsítve egy vertikális (függõleges) tengely körüli forgómozgás. Tágabb értelemben a légkörben minden olyan helyen örvényesség ébred, ahol a szél nagysága és iránya horizontálisan (egy síkban) változik. Az elméleti meteorológiában jól ismert összefüggés, hogy az örvényesség megváltozása egy adott helyen vertikális mozgásokat generál. Ezt az összefüggést fejezi ki kompakt formában az örvényesség-advekció elmélete.
Gyakorlati alkalmazása:
A 700 hPa szélmezeje által meghatározott örvényességet az 500/1000 relatív topográfia vonalakkal (az 500 hPa-os és az 1000 hPa-os fõizobárszintek magasságkülönbsége, ez általában 5500 gpm körüli érték) advektálhatjuk (lásd advekció), azaz szemléletesen az örvényességi mezõ ezen vonalak mentén szállítódik a légkörben. Ennek irányát a Buys-Ballot széltörvény (lásd még Buys-Ballot széltörvény) jelöli ki, azaz a mozgást jellemzõ vektor párhuzamos az 500/1000 izovonalaival, és olyan irányú, hogy a vektortól balra esnek az alacsonyabb izovonal értékek.
Miután tudjuk, hogy merre szállítódik az örvényesség, már csak azt kell megállapítanunk, hogy az örvényesség milyen elõjelû. Ha egy adott terület fölé pozitív elõjelû (cikonális) örvényesség szállítódik 700 hPa-on, akkor ott feláramlás lesz a jellemzõ, ha negatív elõjelû (anticiklonális) örvényesség, akkor ott alapvetõen leáramlás lesz a domináns. Fontos hangsúlyozni, hogy a relatív megváltozáson van a hangsúly, azaz ha pl. egy terület fölül pozitív örvényességû légtömeg távozik, az hasonló értelmû, mintha oda negatív örvényességû légtömeg szállítódna, így azon a területen szintén a leszálló légmozgásoknak kedveznek a viszonyok. Ugyanez érvényes egy olyan területre, amely fölül anticiklonális örvényesség szállítódik el, csak ellenkezõ elõjellel. A szállítódó örvényesség nagysága arányos a feláramlással, tehát egy markánsabb örvényesség mezõ erõteljesebb emelõ hatást képes kifejteni (ugyanez igaz az anticiklonális örvényességre is, ellenkezõ elõjellel).