Légköri rövidhullám (vagy rövidhullámú teknő)
Egy olyan légköri zavar a közép illetve felsõ troposzférában, ami hullám formájában terjed az északi féltekén általában nyugatról keletre. A ~ -ra többnyire erõteljes örvényesség (lásd örvényesség) illetve örvényesség advekció
(lásd örvényesség advekció, örvényesség), valamint hideg advekció (lásd advekció) jellemzõ, így nagymértékben hozzájárulhat a légköri instabilitás (lásd légköri instabilitás) növeléséhez, emellett elõoldalán feláramlásokat idéz elõ.
Fõként a 700 illetve 500 hPa-os nyomási térképeken elemezhetõ ki, többnyire a légköri hosszúhullámokra (lásd még légköri hosszúhullám) épül rá. A 700 hPa-on elõforduló rövidhullámok a labilitási viszonyok figyelembevételével –
tapasztalatok szerint – jól használhatóak zivatarok, zivatarvonalak elõrejelzésére.