Songda szupertájfun: az év elsõ, és mindjárt 5-ös erõsségû trópusi ciklonja az északi féltekén
Az észak-atlanti hurrikánszezon hivatalosan június 1-jén kezdõdik, míg a kelet-csendes-óceáni már május 15-én elkezdõdött. Ezeken a területeken néhány kisebb viharrendszertõl eltekintve azonban még nem alakult ki trópusi képzõdmény (bár néhány modell alapján a következõ egy-két héten kis eséllyel mindkét térségben kifejlõdhet az elsõ trópusi vihar). A Csendes-óceán nyugati felén a téli, kora tavaszi hónapokban is elõfordulhatnak trópusi rendszerek, a fõszezon azonban itt is a július közepétõl novemberig tartó idõszakra esik. A statisztikák alapján néhány erõsebb tájfun a korábbi években is keletkezett a tavaszi elõszezonban, melyek közül néhány a Songdához hasonlóan szintén elérte az 5-ös erõsséget a Saffir-Simpson skálán (pl. a 2002-ben meglehetõsen korán, már március elsõ napjaiban kifejlõdõ Mitag szupertájfun).
Aere:A tengervíz hõmérséklete a nyugat-csendes-óceáni térségben áprilisra egyre többfelé meghaladta a trópusi ciklonok tartós fennmaradásához szükséges 26 °C-ot, sõt májusra néhol a 30 °C-ot is elérte. Áprilisban már két trópusi depresszió is kialakult, de ezek néhány nap alatt feloszlottak. A következõ, május 6-án keletkezett képzõdmény azonban 7-ére trópusi viharrá erõsödött, és megkapta az Aere nevet. A rendszer a Fülöp-szigetek keleti felét is érintve haladt észak, majd északkelet felé, miközben eleinte kismértékben erõsödött, majd a szárazföld közelében legyengült. A kiadós csapadék miatt kialakuló áradások, földcsuszamlások jelentõs károkat okoztak a szigeteken.A képek forrása: Naval Research Laboratory
Songda:
A következõ viharrendszer május 18-án alakult ki Mikronéziától nyugatra, majd lassan nyugat-északnyugat felé indulva 21-ére trópusi viharrá fejlõdött. 23-án a vihar erõssége számottevõen nem változott, másnap azonban erõsödni kezdett, s 24-érõl 25-ére virradó éjszaka 1-es kategóriájú tájfun lett belõle. 25-én estére pedig további gyors erõsödéssel már 3-as kategóriájú tájfunná nõtte ki magát a vihar, mely lassan északnyugat felé fordult.26-án folytatódott a tájfun erõsödése, olyannyira, hogy délután már 4-es, éjjel pedig 5-ös erõsségû szupertájfun* kategóriába sorolták. A legerõsebb szél a központja körül ekkor elérte a 140 csomót (kb. 260 km/h), a légnyomás pedig 920 hPa alá süllyedt a középpontban. Ezt követõen még 6-12 órán keresztül 5-ös erõsségû tájfunként folytatta útját észak-északnyugat felé, de a szélerõsség számottevõen már nem változott, majd 27-én napközben lassanként gyengülni kezdett, így visszasorolták 4-es erõsségûvé. A tájfun széle ezekben a napokban érintette a Fülöp-szigeteket, de az erõsebb központi része szerencsére a partoktól távol vonult el. Kisebb-nagyobb károkat azonban még így is okozott a szélvihar és az intenzív csapadék.28-án a tájfun mozgása egyre gyorsabb lett, ahogy észak, majd északkelet felé haladva a trópusi övezetbõl fokozatosan bekerült a nyugati áramlási zónába. Eközben hidegebb vizek fölé ért, s e két hatás következményeként gyorsan vesztett erejébõl a vihar, estére már csak 2-es kategóriájú volt. A gyengülõ ciklon a nap második felében áthaladt a Ryukyu(Nansei)-szigeteken, ahol a még orkán erejû (km. 140 km/h-s) szél több méter magas hullámokat korbácsolt a partok közelében, illetve heves esõzések is elõfordultak, de nagyobb károk nem keletkeztek. Éjszaka továbbra is jelentõs ütemben gyengült a ciklon, így reggelre visszasorolták trópusi vihar kategóriába. Ekkorra a felhõzet is elvesztette jellegzetes struktúráját, és napközben egyre inkább egy átalakuló, extratrópusi ciklonra hasonlított. Késõ délután így a JMA (Japan Meteorological Agency) is extratrópusi kategóriába sorolta az idõközben depresszióvá gyengülõ rendszert. Erõsebb szél ekkor már csak a Japántól délre elterülõ nyílt vizek felett volt mérhetõ, a ciklon északi felén képzõdõ melegfront és okklúziós front csapadékzónája azonban fõleg a központi japán szigetek déli és nyugati területeken okozott kiadós esõt, helyenként 100-250 mm csapadék hullott 24 óra alatt.A képek forrása: Naval Research Laboratory
A tájfun útvonala (forrás: Unisys Weather):Légnyomás-szélerõsség diagram (az adatok forrása: Naval Research Laboratory, JMA analízis):*A szupertájfun kategória szélerõsségének alsó határa 130 csomó (241 km/h), ami a Saffir-Simpson féle hurrikánskála 4-es kategóriájának felsõ részébe tartozik.
Idõzónák:
PHT: Philippine Time, A Fülöp-szigetek környékén használt idõ, az egyezményes világidõnél (UTC) 8 órával több.
JST: Japan Standard Time, Japán szigetein és a Fülöp-szigetektõl keletre használt idõ, ami a világidõnél 9 órával több.
----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------
Írta: Hérincs Dávid (Zivipötty)