Globális jelenségek
Ez tényleg így van, marha nehéz dolog az adatsorok homogenizálása, mert némelyik állomást az idõk során egyszer-többször áthelyezték. Az én közelemben ilyen a kaposvári. Amikor Taszáron állomásoztak az amerikaiak, ki kellett oda vinni az állomást, mert szükség volt az adatokra a légierõnek.Miután távoztak Kaposvárról, átkerült a 2-es sz. szennyvíztelepre. Hogy ez mennyire volt szerencsés költöztetés, arról vitázni lehetne. Fagyzug ez is, meg Kisbárapáti is. Kaposvár esetében még alacsonyabb értékek lennének, ha nem a Vízmû telepén kapott volna helyet.
Én azt mondom kell mérni itt is, ott is, dombon, völgyben egyaránt. Viszont az ebbõl levont konzekvencia legyen csak arra a kis körzetre vonatkoztatva, ne egy egész országrészre. Különben tényleg egy torz kép alakulhat ki egy teljes országrész idõjárásáról. Horváth Ákos meteorológussal egyetértek, lehet egy városi állomás is reprezentatív az adott területre vonatkozóan,csak tudjuk róla, hogy ez és ez az állomás milyen környezetben is van.
Én azt mondom kell mérni itt is, ott is, dombon, völgyben egyaránt. Viszont az ebbõl levont konzekvencia legyen csak arra a kis körzetre vonatkoztatva, ne egy egész országrészre. Különben tényleg egy torz kép alakulhat ki egy teljes országrész idõjárásáról. Horváth Ákos meteorológussal egyetértek, lehet egy városi állomás is reprezentatív az adott területre vonatkozóan,csak tudjuk róla, hogy ez és ez az állomás milyen környezetben is van.
Hol mérnék hõmérsékletet?
Ahhoz, hogy 100-150 éves adatsorokat hozzak létre, ha az a célom, hogy az klíma változását vizsgáljam 100 évek alatt, akkor olyan mérõhely kell, ami nem mozdul el 100-200 év alatt sem.
Egészen pontosan arra gondolok, hogy elég lenne az országban egyenletesen 6-8 ilyen mérõhelyet kiválasztani, ami látszólag ott tud maradni akár 100 évig is.
Persze ez nehezen kivitelezhetõ, mivel 30-40 év alatt is sok minden változik, bezár a gyár aminek az udvarán mérnek, vagy összevonják az iskolákat és bezár a suli ahol mértek, meghal a mérést végzõ és el kell onnan vinni, stb stb.
Hosszú adatsorokhoz elengedhetetlen hogy ne legyen 100 év alatt 4-5-6 különbözõ helyen a mérés, pláne ne úgy hogy városban, völgyben meg dombon is, ezekbõl az adatokból nem lehet pontos, kutatásokhoz kielégítõen megfelelõ adatsort produkálni.
Ezért kellett volna arra törekedni, hogy azt a 6-8 vagy akárhány hosszú adatsoros állomást olyan helyeken, olyan települések közelében, olyan tereppontokon elhelyezni, ahol a közvetlen közelben vannak ugyanilyen fekvések.
És ha át kell tenni a mérõt valamilyen okból máshova, akkor ugyanolyan fekvésbe, fagylefolyásba, ugyanolyan hõsszennyezettségû helyre kellett volna áttenni.
A szegedi, pécsi vagy bármelyik állomás történetét olvasva nevetséges, ahogy rakosgatták õket ide-oda, mintha mindegy lenne.
A Lenti várost képviselõ állomás volt a belvárosban (10 000 lakosú Lenti, úgyhogy a belváros inkább csak lakott környezet), ahol nyilván valamennyi hõsszennyezés volt, volt a város másik részén ahol kevésbé volt hõszennyezés, meg volt a Kerka partján abszolút fagyzugban.
Asszem 1996 körül a fagyzugállomásból el kellett vinni a mérõt, kijöttek a szakemberek és fel akarták vinni Lenti-hegyre, 100-120 méteres fagylefolyású dombtetõre.
Ott nem találtak áramot, vagy valami technikai akadályba ütköztek, így másik helyet kerestek neki, így került Iklódba, fagyzugba.
Ha Kanti Józsi bácsi, akinél a mérõ van, elköltözik, vagy idõsek otthonába kerül vagy mittudjamén, akkor megint el kell vinni valahova, lehet megint megpróbálják Lenti-hegyet.
Hogy homogenizálsz egy városi, dombi meg egy fagyzugi állomást?
Kb. úgy lehet homogenizálni, mint ahogy pl. ott van a bátaapáti és a teveli állomás egymástól 30 km-re, egyik völgy, másik dombtetõ, 1-1,5-2 fokos éves középhõmérséklet eltéréssel.
Ha néhány év alatt figyeled õket, és a köztük lévõ eltérést összeveted a napsütéses, borult idõszakokkal, csapadékos szeles idõszakokkal és ezek függvényében hogyan aránylik a középhõmérséklet, ha megszûnik az egyik állomás, akkor a másik adataiból könnyedén kikalkulálod azt, ami megszûnt.
Mert amikor behelyettesítünk 2-3 évre egy másik állomás adatát a 100 éves adatsorba, akkor valami ilyesminek kellene történnie.
Nem tudom ez történik-e!?
Ha Budaörsön akarok állomást tenni valahova, mindegyik helyes, mindegyik hihetõ, mert mindegyik valós, létezõ adat.
Csak ha Hidegségnél mérek, Pesten meg egy belvárosi ház kertjében, akkor ne hozzam belõle azt a következtetést, hogy a budai oldal hidegebb, mint a pesti.
Vagy fordítva, ha Ferihegyen mérek ami elég hideg hely, Budán meg az egyik déli domboldalban lévõ ház udvarán, akkor ne hozzam ki belõle azt, hogy a budai rész melegebb mint a pesti.
Ha dombon mérek, nem tudom mi van a völgyben, ha völgyben mérek nem tudom mi van a dombon, ha közepes helyen mérek nem tudom a két szélsõértéket.
Mint pl. ahogy régen az elõrejelzésekben megadtak 5 fokos intervallumokat!
Vicc!
Pitom az én unszolásomra egyszer úgy mondta az elõrejelzést derült éjszaka elõtt, hogy a hõmérséklet 5-10 fok között lesz, a dombokon és a városokban lehet 12 fok is, a völgyekben, fagyzugokban pedig 2-3 fok is.
Így a tökéletes, hogy közlöm az emberekkel hogy hol mikor miért!
Ha a szakemberek tudják hogy amit mérnek azt miért hol és minek mérik!
Régen errefelé Zalában fagyzugokban mértek nagyrészt, derült szélcsendes éjszakákon itt volt hideg, meg északkeleten ahol szintén ilyesmi helyeken mértek, el is híresült a "de délnyugaton és de északkeleten" az elõrejelzésekben.
Holott más pontjain az országnak ugyanilyen hidegek voltak a megfelelõ fekvésekben, csak épp ott nem mértek, a szakemberek meg aszitték csak délnyugaton meg északkeleten vannak ilyen alacsony minimumok.
Mert ebben a két országrészben voltak halmozottan ilyen típusú fekvésekben mérõhelyek!
jól be is csapták magukat az omszosok....
Amióta felhívtam a figyelmüket erre a tévedésre, azóta egyszer sem hallom derült éjszakák elõtt a "de délnyugaton meg északkeleten"-t.
Stb, stb, bocs hogy csak összecsaptam, de rohanok!
Ahhoz, hogy 100-150 éves adatsorokat hozzak létre, ha az a célom, hogy az klíma változását vizsgáljam 100 évek alatt, akkor olyan mérõhely kell, ami nem mozdul el 100-200 év alatt sem.
Egészen pontosan arra gondolok, hogy elég lenne az országban egyenletesen 6-8 ilyen mérõhelyet kiválasztani, ami látszólag ott tud maradni akár 100 évig is.
Persze ez nehezen kivitelezhetõ, mivel 30-40 év alatt is sok minden változik, bezár a gyár aminek az udvarán mérnek, vagy összevonják az iskolákat és bezár a suli ahol mértek, meghal a mérést végzõ és el kell onnan vinni, stb stb.
Hosszú adatsorokhoz elengedhetetlen hogy ne legyen 100 év alatt 4-5-6 különbözõ helyen a mérés, pláne ne úgy hogy városban, völgyben meg dombon is, ezekbõl az adatokból nem lehet pontos, kutatásokhoz kielégítõen megfelelõ adatsort produkálni.
Ezért kellett volna arra törekedni, hogy azt a 6-8 vagy akárhány hosszú adatsoros állomást olyan helyeken, olyan települések közelében, olyan tereppontokon elhelyezni, ahol a közvetlen közelben vannak ugyanilyen fekvések.
És ha át kell tenni a mérõt valamilyen okból máshova, akkor ugyanolyan fekvésbe, fagylefolyásba, ugyanolyan hõsszennyezettségû helyre kellett volna áttenni.
A szegedi, pécsi vagy bármelyik állomás történetét olvasva nevetséges, ahogy rakosgatták õket ide-oda, mintha mindegy lenne.
A Lenti várost képviselõ állomás volt a belvárosban (10 000 lakosú Lenti, úgyhogy a belváros inkább csak lakott környezet), ahol nyilván valamennyi hõsszennyezés volt, volt a város másik részén ahol kevésbé volt hõszennyezés, meg volt a Kerka partján abszolút fagyzugban.
Asszem 1996 körül a fagyzugállomásból el kellett vinni a mérõt, kijöttek a szakemberek és fel akarták vinni Lenti-hegyre, 100-120 méteres fagylefolyású dombtetõre.
Ott nem találtak áramot, vagy valami technikai akadályba ütköztek, így másik helyet kerestek neki, így került Iklódba, fagyzugba.
Ha Kanti Józsi bácsi, akinél a mérõ van, elköltözik, vagy idõsek otthonába kerül vagy mittudjamén, akkor megint el kell vinni valahova, lehet megint megpróbálják Lenti-hegyet.
Hogy homogenizálsz egy városi, dombi meg egy fagyzugi állomást?
Kb. úgy lehet homogenizálni, mint ahogy pl. ott van a bátaapáti és a teveli állomás egymástól 30 km-re, egyik völgy, másik dombtetõ, 1-1,5-2 fokos éves középhõmérséklet eltéréssel.
Ha néhány év alatt figyeled õket, és a köztük lévõ eltérést összeveted a napsütéses, borult idõszakokkal, csapadékos szeles idõszakokkal és ezek függvényében hogyan aránylik a középhõmérséklet, ha megszûnik az egyik állomás, akkor a másik adataiból könnyedén kikalkulálod azt, ami megszûnt.
Mert amikor behelyettesítünk 2-3 évre egy másik állomás adatát a 100 éves adatsorba, akkor valami ilyesminek kellene történnie.
Nem tudom ez történik-e!?
Ha Budaörsön akarok állomást tenni valahova, mindegyik helyes, mindegyik hihetõ, mert mindegyik valós, létezõ adat.
Csak ha Hidegségnél mérek, Pesten meg egy belvárosi ház kertjében, akkor ne hozzam belõle azt a következtetést, hogy a budai oldal hidegebb, mint a pesti.
Vagy fordítva, ha Ferihegyen mérek ami elég hideg hely, Budán meg az egyik déli domboldalban lévõ ház udvarán, akkor ne hozzam ki belõle azt, hogy a budai rész melegebb mint a pesti.
Ha dombon mérek, nem tudom mi van a völgyben, ha völgyben mérek nem tudom mi van a dombon, ha közepes helyen mérek nem tudom a két szélsõértéket.
Mint pl. ahogy régen az elõrejelzésekben megadtak 5 fokos intervallumokat!
Vicc!
Pitom az én unszolásomra egyszer úgy mondta az elõrejelzést derült éjszaka elõtt, hogy a hõmérséklet 5-10 fok között lesz, a dombokon és a városokban lehet 12 fok is, a völgyekben, fagyzugokban pedig 2-3 fok is.
Így a tökéletes, hogy közlöm az emberekkel hogy hol mikor miért!
Ha a szakemberek tudják hogy amit mérnek azt miért hol és minek mérik!
Régen errefelé Zalában fagyzugokban mértek nagyrészt, derült szélcsendes éjszakákon itt volt hideg, meg északkeleten ahol szintén ilyesmi helyeken mértek, el is híresült a "de délnyugaton és de északkeleten" az elõrejelzésekben.
Holott más pontjain az országnak ugyanilyen hidegek voltak a megfelelõ fekvésekben, csak épp ott nem mértek, a szakemberek meg aszitték csak délnyugaton meg északkeleten vannak ilyen alacsony minimumok.
Mert ebben a két országrészben voltak halmozottan ilyen típusú fekvésekben mérõhelyek!
jól be is csapták magukat az omszosok....
Amióta felhívtam a figyelmüket erre a tévedésre, azóta egyszer sem hallom derült éjszakák elõtt a "de délnyugaton meg északkeleten"-t.
Stb, stb, bocs hogy csak összecsaptam, de rohanok!
Nem ezért nem törekednek, hanem azért, mert egy folytonos, végtelen pontból és több ezer paraméterbõl álló három dimenziós rendszert mérnek diszkrét értékekkel, pontszerûen.
Most sincs idõm mert már félig elalszok, és reggel korán kelek, sajnos kevesebb idõm van írogatni mint régebben!
Majd télen több lesz!
Majd télen több lesz!
"Míg Te néhány adatot hozol fel példaként, VáraljaMet sok tízezer adatot állít szembe, több állomásról, több száz évrõl. Ha hibával is terheltek, sokkal pontosabbak, mint a Te 5-10 adatból dolgozó állításaid. Épp ezért sokkal hihetõbbek, érthetõbbek, bizonyításként használhatóbbak stb.
Ha ugyanis egy (tök mindegy milyen, meteorológiai, labormérési, stb.) adatsor hibával terhelt, még nem jelenti azt, hogy az abból kihozott eredmények rosszak (még ha ezt is hiszed). Nem csak pontos, hanem közelítõ értékekkel is lehet dolgozni, még mindig sokkal értékesebbek, mint ha nem lennének. Azt persze figyelembe kell venni, hogy a hibával terhelt adatsorból születõ eredmények is hibával terheltek. De nem használhatatlanok. Sõt! Meteorológiában pontos mérés egyedi mûszerekkel talán sose lesz."
Emiatt a felfogás és hozzáállás miatt nem törekedett soha sem a hazai sem egyik külföldi meteorológiai szolgálat sem arra, hogy pontosabb, megbízhatóbb adatsorok legyenek!
Ha ugyanis egy (tök mindegy milyen, meteorológiai, labormérési, stb.) adatsor hibával terhelt, még nem jelenti azt, hogy az abból kihozott eredmények rosszak (még ha ezt is hiszed). Nem csak pontos, hanem közelítõ értékekkel is lehet dolgozni, még mindig sokkal értékesebbek, mint ha nem lennének. Azt persze figyelembe kell venni, hogy a hibával terhelt adatsorból születõ eredmények is hibával terheltek. De nem használhatatlanok. Sõt! Meteorológiában pontos mérés egyedi mûszerekkel talán sose lesz."
Emiatt a felfogás és hozzáállás miatt nem törekedett soha sem a hazai sem egyik külföldi meteorológiai szolgálat sem arra, hogy pontosabb, megbízhatóbb adatsorok legyenek!
Jézusatyaúristen, mi ez a hablaty?
16 nap alatt ennyire voltál képes?
Képes voltál egy halom idõt azzal el...., hogy napi hõingásokkal dobálózol itt nekem? SZEPTEMBER 11-ÉN megírtam, hogy mivel a napi hõingások bezavarnának, ezért azokat nem tartalmazzák azok az adatsorok, amiket elemeztem. Link
De komolyabbra fordítva a szót:
"Na, 20-án 39,1 fok volt a kanizsai állomáson, 26-án meg a T min 9,2 fok.
Tehát 6 napon belül 1 tized híján 30 fokos eltérés volt!"
Igen, és ha ilyen volt, annál ki is írt a gép nálam egy 1-est (ami az igent jelentette). Mi ezzel a probléma?
"Plusz a bádogernyõs módszer, plusz az adatleolvasási és egyéb problémák, ezekbõl az adatsorokból mindent lehet csak vizsgálódni nem."
Idén két hõhullámnál is végeztem méréseket árnyékolatlanul fûtetlen szoba mögötti északi falon 5 perces mérésközzel. Megdöbbentõ dolgokról tudnék írni, de még hagyom érlelõdni pár évet, amúgyis többféle mérést el akarok még végezni.
Hiába, vissza kell utaljak megint a szept. 11-i hozzászólásomra:
"Azt ugye te sem gondolhatod komolyan, ha pl. Zabaron egyik nap 30 fok van, pár nap múlva 0, akkor a Pécs, Debrecen, Szombathely, Bécs állomások egyikénél se jelentkezik jelentõs lehûlés."
Vagy, ha van egy hõhullám és utána hidegebb idõszak, akkor nem mutattam ki azt, dehogynem. Az elõbb néztem vissza a teljes idei évet, még az augusztus eleji rövid hûvösebb idõt a két hõhullám között is kimutattam.
Azon még én is meglepõdtem, hogy az 1960-90-es idõszakban se voltak kisebbek vagy lényegesen kevesebbek ezek az ingadozások.
"ha van nekem egy elméletem, Te cáfolni vagy alátámasztani tudod velük õket!
Na de!
Ha az elméletem helyes, de a számolásaid, adatsoraid nem támasztják alá, akkor mi van?"
Az elméleted nem helyes, és nem azért, mert rosszak a számításaim. Még én is meglepõdtem rajta, hogy mennyire nem igaz az elmélet. Te viszont semmivel se támasztottad alá az elméletedet, sõt amikor az elején megkérdeztem, hogy mi az elméleted, ami alapján cáfoljam vagy alátámasszam, semmi konkrétat nem mondtál. Nincs is elméleted, ez csak holmi ókori filozofálás a részedrõl, amit itt a MetNeten mûvelsz. Fuss neki mégegyszer, mert alapjaiban fogalmad sincs róla, hogy miket csináltam.
Nem Rudolfking hozzászólásának az elsõ része mellébeszélés, hanem a te összes hozzászólásod, amit itt írogatsz. Egyébként 368465 adat alapján végeztem több millió számítást, de ez lényegtelen, mert te KÉT adatból is "világmegváltó" elméleteket bizonyítasz be. Édes Istenem!
Tudod, az egyedi mérésekben fellelhetõ hiba eltörpül, amellett az anomáliák mellett, amiket vizsgáltam. Ugye te se gondolod komolyan, hogy a mérési hibák egy nagyságrendben mozognak az átlag 25 fokos anomáliákkal?
"Ugyanis az biztos, hogy a 60-90 közti idõszak és az 1992 óta tartó idõszak között elképesztõ különbség van az elõbbi idõszak zonális és az utóbbi idõszak meridionális túlsúlya miatt!
A két eltérõ áramlási rendszerek túlsúlya vizsgálat nélkül is eltérõ típusú idõjárást kell hogy okozzon, mivel a nyugati áramlás kiegyenlítettebb, a meridionális pedig szélsõségesebb eseményeket produkál a sajátosságukból fakadóan."
Értsd már meg, hogy ez az elmélet nem igaz! Ez a felfogás olyan, mint ami a kis jégkorszakról rögzült az átlagember fejébe, hogy télen állandóan havazott és fagyott, és hidegek, esõsek voltak a nyarak. Ahogy ez is, úgy az elméleted is távol áll a valóságtól. Nem szégyen beismerni, ha valamiben nincs igazunk, sõt még meg is köszönhetted volna, hogy helyetted vizsgálom meg az elméleteidet (amik, mint írtam korábban, inkább ókori filozofálgatások, mint valós tudományos elméletek).
Ezzel az egésszel, hogy fél hónapot kivártál a hozzászólásoddal és hogy hetente beírtad, hogy még nincs elég idõm, mintha azt a látszatot akartad volna kelteni, hogy valami jól összeszedett, megkérdõjelezhetetlen véleménnyel jössz majd. Silányabb válasszal jöttél, mint szoktál különben.
Mint a szõlõsgazda, aki azt hitte, hogy még maradhat a szõlõ, legyen édesebb, aztán a végén úgy járt, hogy a tõkén rohadt a termés.
Amúgy meg megint fölöslegesen szórtam el az idõmet, visszakanyarodva végül megint a szept. 11-i hozzászólásomra:
"Aki pedig azért nem érti, amiket írok, mert homokba dugja állandóan a fejét, annál úgyis fölöslegesen erõlködnék."
16 nap alatt ennyire voltál képes?
Képes voltál egy halom idõt azzal el...., hogy napi hõingásokkal dobálózol itt nekem? SZEPTEMBER 11-ÉN megírtam, hogy mivel a napi hõingások bezavarnának, ezért azokat nem tartalmazzák azok az adatsorok, amiket elemeztem. Link
De komolyabbra fordítva a szót:
"Na, 20-án 39,1 fok volt a kanizsai állomáson, 26-án meg a T min 9,2 fok.
Tehát 6 napon belül 1 tized híján 30 fokos eltérés volt!"
Igen, és ha ilyen volt, annál ki is írt a gép nálam egy 1-est (ami az igent jelentette). Mi ezzel a probléma?
"Plusz a bádogernyõs módszer, plusz az adatleolvasási és egyéb problémák, ezekbõl az adatsorokból mindent lehet csak vizsgálódni nem."
Idén két hõhullámnál is végeztem méréseket árnyékolatlanul fûtetlen szoba mögötti északi falon 5 perces mérésközzel. Megdöbbentõ dolgokról tudnék írni, de még hagyom érlelõdni pár évet, amúgyis többféle mérést el akarok még végezni.
Hiába, vissza kell utaljak megint a szept. 11-i hozzászólásomra:
"Azt ugye te sem gondolhatod komolyan, ha pl. Zabaron egyik nap 30 fok van, pár nap múlva 0, akkor a Pécs, Debrecen, Szombathely, Bécs állomások egyikénél se jelentkezik jelentõs lehûlés."
Vagy, ha van egy hõhullám és utána hidegebb idõszak, akkor nem mutattam ki azt, dehogynem. Az elõbb néztem vissza a teljes idei évet, még az augusztus eleji rövid hûvösebb idõt a két hõhullám között is kimutattam.
Azon még én is meglepõdtem, hogy az 1960-90-es idõszakban se voltak kisebbek vagy lényegesen kevesebbek ezek az ingadozások.
"ha van nekem egy elméletem, Te cáfolni vagy alátámasztani tudod velük õket!
Na de!
Ha az elméletem helyes, de a számolásaid, adatsoraid nem támasztják alá, akkor mi van?"
Az elméleted nem helyes, és nem azért, mert rosszak a számításaim. Még én is meglepõdtem rajta, hogy mennyire nem igaz az elmélet. Te viszont semmivel se támasztottad alá az elméletedet, sõt amikor az elején megkérdeztem, hogy mi az elméleted, ami alapján cáfoljam vagy alátámasszam, semmi konkrétat nem mondtál. Nincs is elméleted, ez csak holmi ókori filozofálás a részedrõl, amit itt a MetNeten mûvelsz. Fuss neki mégegyszer, mert alapjaiban fogalmad sincs róla, hogy miket csináltam.
Nem Rudolfking hozzászólásának az elsõ része mellébeszélés, hanem a te összes hozzászólásod, amit itt írogatsz. Egyébként 368465 adat alapján végeztem több millió számítást, de ez lényegtelen, mert te KÉT adatból is "világmegváltó" elméleteket bizonyítasz be. Édes Istenem!
Tudod, az egyedi mérésekben fellelhetõ hiba eltörpül, amellett az anomáliák mellett, amiket vizsgáltam. Ugye te se gondolod komolyan, hogy a mérési hibák egy nagyságrendben mozognak az átlag 25 fokos anomáliákkal?
"Ugyanis az biztos, hogy a 60-90 közti idõszak és az 1992 óta tartó idõszak között elképesztõ különbség van az elõbbi idõszak zonális és az utóbbi idõszak meridionális túlsúlya miatt!
A két eltérõ áramlási rendszerek túlsúlya vizsgálat nélkül is eltérõ típusú idõjárást kell hogy okozzon, mivel a nyugati áramlás kiegyenlítettebb, a meridionális pedig szélsõségesebb eseményeket produkál a sajátosságukból fakadóan."
Értsd már meg, hogy ez az elmélet nem igaz! Ez a felfogás olyan, mint ami a kis jégkorszakról rögzült az átlagember fejébe, hogy télen állandóan havazott és fagyott, és hidegek, esõsek voltak a nyarak. Ahogy ez is, úgy az elméleted is távol áll a valóságtól. Nem szégyen beismerni, ha valamiben nincs igazunk, sõt még meg is köszönhetted volna, hogy helyetted vizsgálom meg az elméleteidet (amik, mint írtam korábban, inkább ókori filozofálgatások, mint valós tudományos elméletek).
Ezzel az egésszel, hogy fél hónapot kivártál a hozzászólásoddal és hogy hetente beírtad, hogy még nincs elég idõm, mintha azt a látszatot akartad volna kelteni, hogy valami jól összeszedett, megkérdõjelezhetetlen véleménnyel jössz majd. Silányabb válasszal jöttél, mint szoktál különben.
Mint a szõlõsgazda, aki azt hitte, hogy még maradhat a szõlõ, legyen édesebb, aztán a végén úgy járt, hogy a tõkén rohadt a termés.
Amúgy meg megint fölöslegesen szórtam el az idõmet, visszakanyarodva végül megint a szept. 11-i hozzászólásomra:
"Aki pedig azért nem érti, amiket írok, mert homokba dugja állandóan a fejét, annál úgyis fölöslegesen erõlködnék."
Két másodpercem van: A Hidegséget ért gyanúsítgatások is mutatják, hogy a vitázóknak fogalmuk sem volt a kisugárzásos inverzió hatásáról, a fagyzugokról, arról hogy adott helyeken mennyivel többet vagy kevesebbet lehet mérni, mivel nem hitték el, hogy ott nála ennyire hideg van éjszakánként!
Az elsõ része a hozzászólásodnak mellébeszélés, ha egy adatsor hibával terhelt, akkor hibával terhelt!
Tehát egy 100 éves hibával terhelt, több sebbõl vérzõ adatsor mégis jó kutatásokra, annak ellenére hogy túlzás nélkül össze-vissza van zagyválva, össze-vissza állomásokból össze-vissza mérve, össze-vissza tákolva van?
Na ezért tart a meteorológiai itt, ahol!
Arról, hogy egy fagyzug és egy domb között mekkora különbség van, nekem nem kell 100 éves adatsor, elég egy éves is.
Elég két adat.
Stb, stb!
A második része a hozzászólásodnak több reakcióra érdemes, de ennyi idõm van, volt, amint lesz idõm írok rá!
Az elsõ része a hozzászólásodnak mellébeszélés, ha egy adatsor hibával terhelt, akkor hibával terhelt!
Tehát egy 100 éves hibával terhelt, több sebbõl vérzõ adatsor mégis jó kutatásokra, annak ellenére hogy túlzás nélkül össze-vissza van zagyválva, össze-vissza állomásokból össze-vissza mérve, össze-vissza tákolva van?
Na ezért tart a meteorológiai itt, ahol!
Arról, hogy egy fagyzug és egy domb között mekkora különbség van, nekem nem kell 100 éves adatsor, elég egy éves is.
Elég két adat.
Stb, stb!
A második része a hozzászólásodnak több reakcióra érdemes, de ennyi idõm van, volt, amint lesz idõm írok rá!
Az a baj, hogy Te pedig azt állítod, hogy ezek a nagy változások gyakorisága biztos növekedett, de mivel a mérések régebben rosszak voltak - és ma is rosszak - nem fogod tudni bizonyítani eme állításodat, legfeljebb "hiszünk Neked". Nos elárulom, utóbbi sose fog bekövetkezni, mert hinni vallásban szokás, tudományágakban a bizonyítás az állítás és a tények közötti különbség. Ha szeretnéd, ha nem.
Míg Te néhány adatot hozol fel példaként, VáraljaMet sok tízezer adatot állít szembe, több állomásról, több száz évrõl. Ha hibával is terheltek, sokkal pontosabbak, mint a Te 5-10 adatból dolgozó állításaid. Épp ezért sokkal hihetõbbek, érthetõbbek, bizonyításként használhatóbbak stb.
Ha ugyanis egy (tök mindegy milyen, meteorológiai, labormérési, stb.) adatsor hibával terhelt, még nem jelenti azt, hogy az abból kihozott eredmények rosszak (még ha ezt is hiszed). Nem csak pontos, hanem közelítõ értékekkel is lehet dolgozni, még mindig sokkal értékesebbek, mint ha nem lennének. Azt persze figyelembe kell venni, hogy a hibával terhelt adatsorból születõ eredmények is hibával terheltek. De nem használhatatlanok. Sõt! Meteorológiában pontos mérés egyedi mûszerekkel talán sose lesz.
Lényeg a lényeg, nekem teljesen bizonyítottnak hangzik VáraljaMet kutatási eredménye, miszerint ezek a nagy hõmérsékleti ugrások gyakorisága jelentõs mértékben nem ingadozott. Ez amúgy szerintem nem cáfolja azt a feltevést, hogy a zonális és meridionális idõszakok néhány tízévente váltogatják egymást, mert szerintem zonális idõszak alatt is tudnak elképesztõ hõmérsékleti ugrások történni, ld. éjszakai 18 fokok januárban, felszakadó ködfelhõzet nyugati front hatására stb.
Más téma: Egyébként egy derült, csendes estén Budaörsön hol mérnél hõmérsékletet? El szoktam menni este 10-11 körül futni és egészen elképesztõ hõmérsékleti különbségekbe szoktam belefutni. Mondjuk nem gyakran sétálok úgy, hogy néhány fokos különbségek váltogatják egymást, de szerintem 2-3 fokot futás közben nem érzek meg. Ez azt jelenti, hogy ha 6-8 fokos különbségeket érzek meg, akkor futás közben utcáról utcára ennyit változik a hõmérséklet! Egy-egy nagy lejtõ alján fázom, mire fölérek egy másik utcába, kifejezetten melegnek érzem a levegõt (és nem a felfelé futás melegít ki, azt az érzést jól ismerem
). Annyira szélsõségesen tud ez változni, hogy egész lenyûgözõ... Ilyen esetben hol mérnél hõmérsékletet, melyik utcában? Vagy tovább egyszerûsítve: melyik a helyes? Melyik a biztos, hihetõ? Gondolom Te is jól emlékszel még Hidegség "fagyzugára", ami annyi vitát szült régebben. Aztán a sok kritika után bemértük Hidegség mérõjét az enyémmel szemben és 4 tizeddel mért alá az enyémnek (mondjuk egyik se kalibrált volt, de az enyém szerintem mindig is fölémért).
Mindig lehet majd hibát találni a mérésekben, hiszen két utcával odébb már az "éghajlat is más".
Míg Te néhány adatot hozol fel példaként, VáraljaMet sok tízezer adatot állít szembe, több állomásról, több száz évrõl. Ha hibával is terheltek, sokkal pontosabbak, mint a Te 5-10 adatból dolgozó állításaid. Épp ezért sokkal hihetõbbek, érthetõbbek, bizonyításként használhatóbbak stb.
Ha ugyanis egy (tök mindegy milyen, meteorológiai, labormérési, stb.) adatsor hibával terhelt, még nem jelenti azt, hogy az abból kihozott eredmények rosszak (még ha ezt is hiszed). Nem csak pontos, hanem közelítõ értékekkel is lehet dolgozni, még mindig sokkal értékesebbek, mint ha nem lennének. Azt persze figyelembe kell venni, hogy a hibával terhelt adatsorból születõ eredmények is hibával terheltek. De nem használhatatlanok. Sõt! Meteorológiában pontos mérés egyedi mûszerekkel talán sose lesz.
Lényeg a lényeg, nekem teljesen bizonyítottnak hangzik VáraljaMet kutatási eredménye, miszerint ezek a nagy hõmérsékleti ugrások gyakorisága jelentõs mértékben nem ingadozott. Ez amúgy szerintem nem cáfolja azt a feltevést, hogy a zonális és meridionális idõszakok néhány tízévente váltogatják egymást, mert szerintem zonális idõszak alatt is tudnak elképesztõ hõmérsékleti ugrások történni, ld. éjszakai 18 fokok januárban, felszakadó ködfelhõzet nyugati front hatására stb.
Más téma: Egyébként egy derült, csendes estén Budaörsön hol mérnél hõmérsékletet? El szoktam menni este 10-11 körül futni és egészen elképesztõ hõmérsékleti különbségekbe szoktam belefutni. Mondjuk nem gyakran sétálok úgy, hogy néhány fokos különbségek váltogatják egymást, de szerintem 2-3 fokot futás közben nem érzek meg. Ez azt jelenti, hogy ha 6-8 fokos különbségeket érzek meg, akkor futás közben utcáról utcára ennyit változik a hõmérséklet! Egy-egy nagy lejtõ alján fázom, mire fölérek egy másik utcába, kifejezetten melegnek érzem a levegõt (és nem a felfelé futás melegít ki, azt az érzést jól ismerem
). Annyira szélsõségesen tud ez változni, hogy egész lenyûgözõ... Ilyen esetben hol mérnél hõmérsékletet, melyik utcában? Vagy tovább egyszerûsítve: melyik a helyes? Melyik a biztos, hihetõ? Gondolom Te is jól emlékszel még Hidegség "fagyzugára", ami annyi vitát szült régebben. Aztán a sok kritika után bemértük Hidegség mérõjét az enyémmel szemben és 4 tizeddel mért alá az enyémnek (mondjuk egyik se kalibrált volt, de az enyém szerintem mindig is fölémért).Mindig lehet majd hibát találni a mérésekben, hiszen két utcával odébb már az "éghajlat is más".
Pedig abban az esetben, ha városból külterületre, vagy városból alsóbb fekvésbe (pl. Pécs esetében a belvárosból az Uránvárosba került, vagy a belvárosból a városi fertõtlenítõ telephez, vagy a Pécs-pogányi reptérre került az állomás, látni kellene az adatokból.
Mivel egy 20 fokos eltérés egy sima tavaszi vagy õszi derült, anticiklonos nap is létrejöhet, amikor nappal 20 fok van, éjjel meg fagy.
2007. július 20-án a kanizsai állomáson 17 fok volt a T min és 39 fok a T max.
Ez 22 fokos eltérés, tehát behúztál volna egy strigulát egy napon belül.
Ha a városban a keleti városrészben (ami magasabban is van ráadásul) mértek volna (mint ahogy valamikor a múlt század elsõ felében mértek ott), akkor 39 vagy 40 fok lett volna (ha árnyékosabb helyen akkor mondjuk csak 3
, de a T min nem lett volna 20 fok alatt az biztos, sõt!
Tehát ott nem lett volna 20 fokos eltérés, így a város két mérõhelyén egyiken van strigula, másikon nincs.
Ez nyilván akkor is így van, ha a 30 fokot nézted volna, és...
Na, 20-án 39,1 fok volt a kanizsai állomáson, 26-án meg a T min 9,2 fok.
Tehát 6 napon belül 1 tized híján 30 fokos eltérés volt!
Ha a mérõ odébb lenne 40 méterrel, lehet meglett volna a 30 fok.
Ha a város bármely pontján lett volna, biztos nem lett volna meg a 30 fok.
Jó-jó tudom, nem 6 napot nézünk, de most ez a példa konkrétan adta magát.
Amikor 9 fok volt a T min, aznap 30 fok volt a T max.
Ez 21 fokos eltérés, azaz újabb strigula.
Hogy a városi mérõn nem lett volna 9 fokos T min, azaz lett volna 13, akkor nincs 20 fokos eltérés.
Ha dombon lett volna a mérõ, akkor sem, mert akkor meg 30 fok nem lett volna, meg persze ott sem 9 fok lett volna a T min.
Még van két percem!
Egyszóval egy 100-115 éves adatsorban óriási jelentõsége van annak, hogy hol mértek.
Nézd meg Pécs állomástörténetét Link
Brutális!
Városi, mély fekvésû és dombi fekvések váltogatták egymást.
Plusz két esetben is másik település adataival helyettesítették a pécsi adatsort, ami megint vicc!
Plusz a bádogernyõs módszer, plusz az adatleolvasási és egyéb problémák, ezekbõl az adatsorokból mindent lehet csak vizsgálódni nem.
Pláne nem úgy, hogy határértéket állapítunk meg, ahol tizedek múlnak egy-egy strigulán, amik számával cáfolni vagy alátáámasztani akarunk valamit!
A másik dolog pedig, hogy amennyiben egy szélsõségmentesebb, kiegyenlítettebb idõszakban mérünk völgyi, mélyebb fekvésû helyen (ahol több nagyobb különbség ki tud jönni), egy szélsõségesebb idõszakban pedig városban vagy dombon (ahol kisebb a napi ezáltal a 3-4-5 napos hõingás), akkor oda jutunk, hogy az állomások fekvése tompítja a különbözõ idõszakok eltéréseit.
Eyébként a 20 fokos eltérést nézni kb. olyan, mintha a nyarak melegedését akarnád vizsgálni azzal, hogy a 20 fok feletti napokat nézed!
És még egy fontos dolog!
Ezek az elemzések két dologra jók, illetve többre is, de vegyünk most kettõt.
Az egyik, ha van nekem egy elméletem, Te cáfolni vagy alátámasztani tudod velük õket!
Na de!
Ha az elméletem helyes, de a számolásaid, adatsoraid nem támasztják alá, akkor mi van?
Ugyanis az biztos, hogy a 60-90 közti idõszak és az 1992 óta tartó idõszak között elképesztõ különbség van az elõbbi idõszak zonális és az utóbbi idõszak meridionális túlsúlya miatt!
A két eltérõ áramlási rendszerek túlsúlya vizsgálat nélkül is eltérõ típusú idõjárást kell hogy okozzon, mivel a nyugati áramlás kiegyenlítettebb, a meridionális pedig szélsõségesebb eseményeket produkál a sajátosságukból fakadóan.
Ha azt mondod, hogy ezt az általad kreált módszer eredménye nem tükrözi....
...akkor rossz a módszer, rossz a vizsgált paraméter!
Tehát egy elmélet alátámasztásával vagy cáfolásával maga a vizsgálati módszer is tesztelõdik!
Egyébként a legnagyobb változásoknál azért kijön, hogy a legnagyobb változások zömmel az 1992 óta eltel idõszakban és az 1950-es évek elõtt voltak!
Mivel egy 20 fokos eltérés egy sima tavaszi vagy õszi derült, anticiklonos nap is létrejöhet, amikor nappal 20 fok van, éjjel meg fagy.
2007. július 20-án a kanizsai állomáson 17 fok volt a T min és 39 fok a T max.
Ez 22 fokos eltérés, tehát behúztál volna egy strigulát egy napon belül.
Ha a városban a keleti városrészben (ami magasabban is van ráadásul) mértek volna (mint ahogy valamikor a múlt század elsõ felében mértek ott), akkor 39 vagy 40 fok lett volna (ha árnyékosabb helyen akkor mondjuk csak 3
, de a T min nem lett volna 20 fok alatt az biztos, sõt!Tehát ott nem lett volna 20 fokos eltérés, így a város két mérõhelyén egyiken van strigula, másikon nincs.
Ez nyilván akkor is így van, ha a 30 fokot nézted volna, és...
Na, 20-án 39,1 fok volt a kanizsai állomáson, 26-án meg a T min 9,2 fok.
Tehát 6 napon belül 1 tized híján 30 fokos eltérés volt!
Ha a mérõ odébb lenne 40 méterrel, lehet meglett volna a 30 fok.
Ha a város bármely pontján lett volna, biztos nem lett volna meg a 30 fok.
Jó-jó tudom, nem 6 napot nézünk, de most ez a példa konkrétan adta magát.
Amikor 9 fok volt a T min, aznap 30 fok volt a T max.
Ez 21 fokos eltérés, azaz újabb strigula.
Hogy a városi mérõn nem lett volna 9 fokos T min, azaz lett volna 13, akkor nincs 20 fokos eltérés.
Ha dombon lett volna a mérõ, akkor sem, mert akkor meg 30 fok nem lett volna, meg persze ott sem 9 fok lett volna a T min.
Még van két percem!
Egyszóval egy 100-115 éves adatsorban óriási jelentõsége van annak, hogy hol mértek.
Nézd meg Pécs állomástörténetét Link
Brutális!
Városi, mély fekvésû és dombi fekvések váltogatták egymást.
Plusz két esetben is másik település adataival helyettesítették a pécsi adatsort, ami megint vicc!
Plusz a bádogernyõs módszer, plusz az adatleolvasási és egyéb problémák, ezekbõl az adatsorokból mindent lehet csak vizsgálódni nem.
Pláne nem úgy, hogy határértéket állapítunk meg, ahol tizedek múlnak egy-egy strigulán, amik számával cáfolni vagy alátáámasztani akarunk valamit!
A másik dolog pedig, hogy amennyiben egy szélsõségmentesebb, kiegyenlítettebb idõszakban mérünk völgyi, mélyebb fekvésû helyen (ahol több nagyobb különbség ki tud jönni), egy szélsõségesebb idõszakban pedig városban vagy dombon (ahol kisebb a napi ezáltal a 3-4-5 napos hõingás), akkor oda jutunk, hogy az állomások fekvése tompítja a különbözõ idõszakok eltéréseit.
Eyébként a 20 fokos eltérést nézni kb. olyan, mintha a nyarak melegedését akarnád vizsgálni azzal, hogy a 20 fok feletti napokat nézed!
És még egy fontos dolog!
Ezek az elemzések két dologra jók, illetve többre is, de vegyünk most kettõt.
Az egyik, ha van nekem egy elméletem, Te cáfolni vagy alátámasztani tudod velük õket!
Na de!
Ha az elméletem helyes, de a számolásaid, adatsoraid nem támasztják alá, akkor mi van?
Ugyanis az biztos, hogy a 60-90 közti idõszak és az 1992 óta tartó idõszak között elképesztõ különbség van az elõbbi idõszak zonális és az utóbbi idõszak meridionális túlsúlya miatt!
A két eltérõ áramlási rendszerek túlsúlya vizsgálat nélkül is eltérõ típusú idõjárást kell hogy okozzon, mivel a nyugati áramlás kiegyenlítettebb, a meridionális pedig szélsõségesebb eseményeket produkál a sajátosságukból fakadóan.
Ha azt mondod, hogy ezt az általad kreált módszer eredménye nem tükrözi....
...akkor rossz a módszer, rossz a vizsgált paraméter!
Tehát egy elmélet alátámasztásával vagy cáfolásával maga a vizsgálati módszer is tesztelõdik!
Egyébként a legnagyobb változásoknál azért kijön, hogy a legnagyobb változások zömmel az 1992 óta eltel idõszakban és az 1950-es évek elõtt voltak!
Nem hinném, ahogy Pécsnél se látszik egyértelmûen, hogy melyik évben váltott helyet az állomás, pedig ott aztán minden ismert. Kb. annyira látszott volna.
Pont ezért lettem volna rá kíváncsi, hogy az adatok kihozzák-e a különbözõ fekvések közti különbséget, mert valóban volt fagyzugos és dombi helyen is.
Miskolcra nem tudom megcsinálni, nincs napi adatsorom rá + össze-vissza vándorolt ott az állomás belterület-külterület-hegy-völgy között.
Akkor lássuk!
Jelentõs hirtelen lehûlés vagy melegedés egy évben 10-20 alkalommal fordul elõ általában. Meglepõen sokszor. Az egyes városok fõleg éves összegek ábráján jól látszik, hogy amióta nincsenek nagy vándorlásai az állomásoknak, vagyis az 1950-es évektõl lényegében nem beszélhetünk számottevõ változásokról. A korábbi változások is valószínûleg kisebb mértékûek voltak. Azokon az ábrákon, amik minden 20 fok feletti változást tartalmaznak (minden abszolút értékben szerepel), látszik, hogy a változások mértékében sincs érdemben eltérés, ha a teljes idõszakokat nézzük, akkor sem.
Magyarország éghajlatának természetes része, hogy viszonylag gyakran néhány napon belül jelentõsen változik a hõmérséklet. Ezalól a zonálisabb 1961-1990-es évek sem voltak kivételek.
Hirtelen lehûlések és melegedések éves gyakoriságai:
Átlag: Link ; Debrecen: Link ; Szombathely: Link ; Pécs: Link ; Bécs: Link
Néhány napon belüli hirtelen lehûlések és melegedések (összes, értékkel):
Átlag: Link ; Debrecen: Link ; Szombathely: Link ; Pécs: Link ; Bécs: Link
Öt legnagyobb változás városonként és az átlagot tekintve:
Bécs
1. 1903-01-24: -18,2 fok ; 1903-01-27: 14,6 fok ; változás: 32,8 fok
2. 1963-03-01: -16,0 fok ; 1963-03-08: 15,3 fok ; változás: 31,3 fok
3. 1958-05-05: 2,2 fok ; 1858-05-11: 32,6 fok ; változás: 30,4 fok
4. 1877-03-13: -7,1 fok ; 1877-03-20: 23,1 fok ; változás: 30,2 fok
5. 1993-01-24: 16,7 fok ; 1993-01-31: -13,5 fok ; változás: 30,2 fok
Pécs
1. 2009-12-21: -16,3 fok ; 2009-12-25: 19,5 fok ; változás: 35,8 fok
2. 1929-02-22: -24,1 fok ; 1929-02-26: 10,9 fok ; változás: 35,0 fok
3. 1978-02-22: -18,2 fok ; 1978-03-01: 14,7 fok ; változás: 32,9 fok
4. 1950-02-04: -20,7 fok ; 1950-02-11: 11,8 fok ; változás: 32,5 fok
5. 1935-02-12: -20,8 fok ; 1935-02-19: 11,5 fok ; változás: 32,3 fok
Debrecen
1. 1947-09-28: 29,5 fok ; 1947-10-04: -4,0 fok ; változás: 33,5 fok
2. 1918-03-29: -11,0 fok ; 1918-04-02: 22,4 fok ; változás: 33,4 fok
3. 1921-08-12: 38,1 fok ; 1921-08-15: 5,0 fok ; változás: 33,1 fok
4. 2009-12-21: -19,7 fok ; 2009-12-24: 13,2 fok ; változás: 32,9 fok
5. 1926-04-19: 0,8 fok ; 1926-04-25: 33,6 fok ; változás: 32,8 fok
Szombathely
1. 2004-01-29: -16,2 fok ; 2004-02-05: 20,1 fok ; változás: 36,3 fok
2. 2005-03-11: -14,9 fok ; 2005-03-17: 21,4 fok ; változás: 36,3 fok
3. 2009-12-21: -19,4 fok ; 2009-12-25: 16,8 fok ; változás: 36,2 fok
4. 1953-03-15: -16,4 fok ; 1953-03-20: 16,5 fok ; változás: 32,9 fok
5. 1994-02-20: -14,0 fok ; 1994-02-27: 18,9 fok ; változás: 32,9 fok
Átlag
1. 2009-12-21: -17,0 fok ; 2009-12-25: 15,9 fok ; változás: 32,9 fok
2. 2005-03-11: -10,9 fok ; 2005-03-17: 20,0 fok ; változás: 30,9 fok
3. 1978-02-21: -15,8 fok ; 1978-02-26: 14,8 fok ; változás: 30,6 fok
4. 1947-09-27: 28,8 fok ; 1947-10-04: -1,1 fok ; változás: 29,9 fok
5. 1958-05-05: 2,1 fok ; 1958-05-12: 31,3 fok ; változás: 29,2 fok
Öt legnagyobb változás városonként és az átlagot tekintve a nyári félévben (ápr.-szept.):
Bécs
1. 1958-05-05: 2,2 fok ; 1955-05-11: 32,6 fok ; változás: 30,4 fok
2. 1955-04-26: -0,2 fok ; 1955-05-01: 28,2 fok ; változás: 28,4 fok
3. 1880-05-21: 1,3 fok ; 1880-05-28: 29,6 fok ; változás: 28,3 fok
4. 1879-03-26: -5,3 fok ; 1879-04-02: 22,8 fok ; változás: 28,1 fok
5. 1992-08-29: 36,4 fok ; 1992-09-01: 8,9 fok ; változás: 27,5 fok
Pécs
1. 1918-09-22: 3,2 fok ; 1918-09-25: 35,2 fok ; változás: 32,0 fok
2. 1928-06-03: 0,8 fok ; 1928-06-10: 32,1 fok ; változás: 31,3 fok
3. 1955-03-26: 24,2 fok ; 1955-04-01: -6,9 fok ; változás: 31,1 fok
4. 1918-03-29: -8,4 fok ; 1918-04-02: 21,8 fok ; változás: 30,2 fok
5. 1939-07-22: 38,4 fok ; 1939-07-26: 8,6 fok ; változás: 29,8 fok
Debrecen
1. 1918-03-29: -11,0 fok ; 1918-04-02: 22,4 fok ; változás: 33,4 fok
2. 1921-08-12: 38,1 fok ; 1921-08-15: 5,0 fok ; változás: 33,1 fok
3. 1926-04-19: 0,8 fok ; 1926-04-25: 33,6 fok ; változás: 32,8 fok
4. 1945-05-09: 0,0 fok ; 1945-05-14: 32,7 fok ; változás: 32,7 fok
5. 1992-08-30: 38,2 fok ; 1992-09-03: 5,7 fok ; változás: 32,5 fok
Szombathely
1. 1992-08-28: 37,4 fok ; 1992-09-02: 6,7 fok ; változás: 30,7 fok
2. 1962-05-02: -1,5 fok ; 1962-05-09: 29,1 fok ; változás: 30,6 fok
3. 1958-05-05: 1,6 fok ; 1958-05-12: 32,0 fok ; változás: 30,4 fok
4. 1962-06-24: 36,6 fok ; 1962-06-28: 6,3 fok ; változás: 30,3 fok
5. 2000-06-18: 5,3 fok ; 2000-06-22: 35,4 fok ; változás: 30,1 fok
Átlag
1. 1958-05-05: 2,1 fok ; 1958-05-12: 31,3 fok ; változás: 29,2 fok
2. 1992-08-28: 37,1 fok ; 1992-09-02: 8,5 fok ; változás: 28,6 fok
3. 1918-03-29: -7,4 fok ; 1918-04-05: 20,9 fok ; változás: 28,3 fok
4. 1955-04-26: -0,5 fok ; 1955-05-02: 27,6 fok ; változás: 28,1 fok
5. 2003-08-29: 33,8 fok ; 2003-09-04: 6,5 fok ; változás: 27,3 fok
Felhasznált adatok forrása: OMSZ; ECA&D; OGIMET
Jelentõs hirtelen lehûlés vagy melegedés egy évben 10-20 alkalommal fordul elõ általában. Meglepõen sokszor. Az egyes városok fõleg éves összegek ábráján jól látszik, hogy amióta nincsenek nagy vándorlásai az állomásoknak, vagyis az 1950-es évektõl lényegében nem beszélhetünk számottevõ változásokról. A korábbi változások is valószínûleg kisebb mértékûek voltak. Azokon az ábrákon, amik minden 20 fok feletti változást tartalmaznak (minden abszolút értékben szerepel), látszik, hogy a változások mértékében sincs érdemben eltérés, ha a teljes idõszakokat nézzük, akkor sem.
Magyarország éghajlatának természetes része, hogy viszonylag gyakran néhány napon belül jelentõsen változik a hõmérséklet. Ezalól a zonálisabb 1961-1990-es évek sem voltak kivételek.
Hirtelen lehûlések és melegedések éves gyakoriságai:
Átlag: Link ; Debrecen: Link ; Szombathely: Link ; Pécs: Link ; Bécs: Link
Néhány napon belüli hirtelen lehûlések és melegedések (összes, értékkel):
Átlag: Link ; Debrecen: Link ; Szombathely: Link ; Pécs: Link ; Bécs: Link
Öt legnagyobb változás városonként és az átlagot tekintve:
Bécs
1. 1903-01-24: -18,2 fok ; 1903-01-27: 14,6 fok ; változás: 32,8 fok
2. 1963-03-01: -16,0 fok ; 1963-03-08: 15,3 fok ; változás: 31,3 fok
3. 1958-05-05: 2,2 fok ; 1858-05-11: 32,6 fok ; változás: 30,4 fok
4. 1877-03-13: -7,1 fok ; 1877-03-20: 23,1 fok ; változás: 30,2 fok
5. 1993-01-24: 16,7 fok ; 1993-01-31: -13,5 fok ; változás: 30,2 fok
Pécs
1. 2009-12-21: -16,3 fok ; 2009-12-25: 19,5 fok ; változás: 35,8 fok
2. 1929-02-22: -24,1 fok ; 1929-02-26: 10,9 fok ; változás: 35,0 fok
3. 1978-02-22: -18,2 fok ; 1978-03-01: 14,7 fok ; változás: 32,9 fok
4. 1950-02-04: -20,7 fok ; 1950-02-11: 11,8 fok ; változás: 32,5 fok
5. 1935-02-12: -20,8 fok ; 1935-02-19: 11,5 fok ; változás: 32,3 fok
Debrecen
1. 1947-09-28: 29,5 fok ; 1947-10-04: -4,0 fok ; változás: 33,5 fok
2. 1918-03-29: -11,0 fok ; 1918-04-02: 22,4 fok ; változás: 33,4 fok
3. 1921-08-12: 38,1 fok ; 1921-08-15: 5,0 fok ; változás: 33,1 fok
4. 2009-12-21: -19,7 fok ; 2009-12-24: 13,2 fok ; változás: 32,9 fok
5. 1926-04-19: 0,8 fok ; 1926-04-25: 33,6 fok ; változás: 32,8 fok
Szombathely
1. 2004-01-29: -16,2 fok ; 2004-02-05: 20,1 fok ; változás: 36,3 fok
2. 2005-03-11: -14,9 fok ; 2005-03-17: 21,4 fok ; változás: 36,3 fok
3. 2009-12-21: -19,4 fok ; 2009-12-25: 16,8 fok ; változás: 36,2 fok
4. 1953-03-15: -16,4 fok ; 1953-03-20: 16,5 fok ; változás: 32,9 fok
5. 1994-02-20: -14,0 fok ; 1994-02-27: 18,9 fok ; változás: 32,9 fok
Átlag
1. 2009-12-21: -17,0 fok ; 2009-12-25: 15,9 fok ; változás: 32,9 fok
2. 2005-03-11: -10,9 fok ; 2005-03-17: 20,0 fok ; változás: 30,9 fok
3. 1978-02-21: -15,8 fok ; 1978-02-26: 14,8 fok ; változás: 30,6 fok
4. 1947-09-27: 28,8 fok ; 1947-10-04: -1,1 fok ; változás: 29,9 fok
5. 1958-05-05: 2,1 fok ; 1958-05-12: 31,3 fok ; változás: 29,2 fok
Öt legnagyobb változás városonként és az átlagot tekintve a nyári félévben (ápr.-szept.):
Bécs
1. 1958-05-05: 2,2 fok ; 1955-05-11: 32,6 fok ; változás: 30,4 fok
2. 1955-04-26: -0,2 fok ; 1955-05-01: 28,2 fok ; változás: 28,4 fok
3. 1880-05-21: 1,3 fok ; 1880-05-28: 29,6 fok ; változás: 28,3 fok
4. 1879-03-26: -5,3 fok ; 1879-04-02: 22,8 fok ; változás: 28,1 fok
5. 1992-08-29: 36,4 fok ; 1992-09-01: 8,9 fok ; változás: 27,5 fok
Pécs
1. 1918-09-22: 3,2 fok ; 1918-09-25: 35,2 fok ; változás: 32,0 fok
2. 1928-06-03: 0,8 fok ; 1928-06-10: 32,1 fok ; változás: 31,3 fok
3. 1955-03-26: 24,2 fok ; 1955-04-01: -6,9 fok ; változás: 31,1 fok
4. 1918-03-29: -8,4 fok ; 1918-04-02: 21,8 fok ; változás: 30,2 fok
5. 1939-07-22: 38,4 fok ; 1939-07-26: 8,6 fok ; változás: 29,8 fok
Debrecen
1. 1918-03-29: -11,0 fok ; 1918-04-02: 22,4 fok ; változás: 33,4 fok
2. 1921-08-12: 38,1 fok ; 1921-08-15: 5,0 fok ; változás: 33,1 fok
3. 1926-04-19: 0,8 fok ; 1926-04-25: 33,6 fok ; változás: 32,8 fok
4. 1945-05-09: 0,0 fok ; 1945-05-14: 32,7 fok ; változás: 32,7 fok
5. 1992-08-30: 38,2 fok ; 1992-09-03: 5,7 fok ; változás: 32,5 fok
Szombathely
1. 1992-08-28: 37,4 fok ; 1992-09-02: 6,7 fok ; változás: 30,7 fok
2. 1962-05-02: -1,5 fok ; 1962-05-09: 29,1 fok ; változás: 30,6 fok
3. 1958-05-05: 1,6 fok ; 1958-05-12: 32,0 fok ; változás: 30,4 fok
4. 1962-06-24: 36,6 fok ; 1962-06-28: 6,3 fok ; változás: 30,3 fok
5. 2000-06-18: 5,3 fok ; 2000-06-22: 35,4 fok ; változás: 30,1 fok
Átlag
1. 1958-05-05: 2,1 fok ; 1958-05-12: 31,3 fok ; változás: 29,2 fok
2. 1992-08-28: 37,1 fok ; 1992-09-02: 8,5 fok ; változás: 28,6 fok
3. 1918-03-29: -7,4 fok ; 1918-04-05: 20,9 fok ; változás: 28,3 fok
4. 1955-04-26: -0,5 fok ; 1955-05-02: 27,6 fok ; változás: 28,1 fok
5. 2003-08-29: 33,8 fok ; 2003-09-04: 6,5 fok ; változás: 27,3 fok
Felhasznált adatok forrása: OMSZ; ECA&D; OGIMET
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat