Globális jelenségek
Pont ezek miatt végül csak a 20 fok felettieket néztem. A napi hõingás ugyan simán lehet 20 fok feletti, de azokat nem tartalmazzák az adatsorok.
Édesmindegy, hogy 22 vagy 42 fok volt pár nap alatt az eltérés. A lényeg, hogy ki legyen mutatva, hogy pár nap alatt jelentõs melegedés vagy lehûlés történt. És ez pl. 2007 május 2-nél is megtörtént. Ez példa, amít írtál, tehát az égvilágon semmit nem cáfol. Azt ugye te sem gondolhatod komolyan, ha pl. Zabaron egyik nap 30 fok van, pár nap múlva 0, akkor a Pécs, Debrecen, Szombathely, Bécs állomások egyikénél se jelentkezik jelentõs lehûlés.
Elvégeztem minden számítást, 2,3 milliót. Majd ebéd után megírom az eredményeket.
Sok magyarázatra senki ne számítson, mert elegem van már, hogy minden mondatomhoz jelmagyarázatot kell írni. Aki pedig azért nem érti, amiket írok, mert homokba dugja állandóan a fejét, annál úgyis fölöslegesen erõlködnék.
Édesmindegy, hogy 22 vagy 42 fok volt pár nap alatt az eltérés. A lényeg, hogy ki legyen mutatva, hogy pár nap alatt jelentõs melegedés vagy lehûlés történt. És ez pl. 2007 május 2-nél is megtörtént. Ez példa, amít írtál, tehát az égvilágon semmit nem cáfol. Azt ugye te sem gondolhatod komolyan, ha pl. Zabaron egyik nap 30 fok van, pár nap múlva 0, akkor a Pécs, Debrecen, Szombathely, Bécs állomások egyikénél se jelentkezik jelentõs lehûlés.
Elvégeztem minden számítást, 2,3 milliót. Majd ebéd után megírom az eredményeket.
Sok magyarázatra senki ne számítson, mert elegem van már, hogy minden mondatomhoz jelmagyarázatot kell írni. Aki pedig azért nem érti, amiket írok, mert homokba dugja állandóan a fejét, annál úgyis fölöslegesen erõlködnék.
Mondjuk, az igazsághoz hozzá tartozik (igen, igen, megint károgok 
), hogy a debreceni állomás is elmehet a fenébe, ha a 2007. május 2-i milliárdos károkat okozó fagyoknál képes volt +1 fokot mérni a fagy által leginkább érintett terület kellõs közepében Link
Mellette Nyírlugos -6 fok.
Ki tudja a 120 év alatt hol volt az állomás Debrecen környékén olyan helyen.
Pl.
Debrecen 25,9 fokot mért április 28-án 2007-ben Link
4 nap múlva május másodikán 0,8 fokot.
Ez csak 25,1 fokos zuhanás 4 nap alatt.
2007. április 28 Nyírlugos T max 25,7 fok.
2007. május 2 T min -5,9 fok.
Ez meg 31,6 fokos zuhanás.
Ha a 30 fokot nézed, akkor ide a jelenlegi debreceni állomás esetében nem húzol be strigulát.
Ha 1905-ben, 1923-ban, 1945-ben vagy 1967-ben olyan vagy hasonló helyen volt mint Nyírlugos, akkor abban az idõszakban behúztad a strigulát.
És nem is kell ennyire szélsõségesnek lennie az eltérésnek, elég ha csak néhány fokos minimumbeli eltérés van rendszeresen derült éjszakákon, már az félre tudja vinni az elemzést.
Ezt szajkózom kezdettõl fogva, hogy ezzel az állomásrendszerrel és adatgyûjtési szisztémával nem lehet ilyen elemzéseket végezni, mert lehet hogy a fals adatok engem igazolnak, közben nincs igazam, de kijöhet úgy is hogy igazam van, de az adatok nem támasztják alá.
), hogy a debreceni állomás is elmehet a fenébe, ha a 2007. május 2-i milliárdos károkat okozó fagyoknál képes volt +1 fokot mérni a fagy által leginkább érintett terület kellõs közepében LinkMellette Nyírlugos -6 fok.
Ki tudja a 120 év alatt hol volt az állomás Debrecen környékén olyan helyen.
Pl.
Debrecen 25,9 fokot mért április 28-án 2007-ben Link
4 nap múlva május másodikán 0,8 fokot.
Ez csak 25,1 fokos zuhanás 4 nap alatt.
2007. április 28 Nyírlugos T max 25,7 fok.
2007. május 2 T min -5,9 fok.
Ez meg 31,6 fokos zuhanás.
Ha a 30 fokot nézed, akkor ide a jelenlegi debreceni állomás esetében nem húzol be strigulát.
Ha 1905-ben, 1923-ban, 1945-ben vagy 1967-ben olyan vagy hasonló helyen volt mint Nyírlugos, akkor abban az idõszakban behúztad a strigulát.
És nem is kell ennyire szélsõségesnek lennie az eltérésnek, elég ha csak néhány fokos minimumbeli eltérés van rendszeresen derült éjszakákon, már az félre tudja vinni az elemzést.
Ezt szajkózom kezdettõl fogva, hogy ezzel az állomásrendszerrel és adatgyûjtési szisztémával nem lehet ilyen elemzéseket végezni, mert lehet hogy a fals adatok engem igazolnak, közben nincs igazam, de kijöhet úgy is hogy igazam van, de az adatok nem támasztják alá.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#288684 - 2015-09-10 15:06:06)
Rendben, hajrá!
Rendben, hajrá!
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#288683 - 2015-09-10 14:51:45)
Na hát ez az, még el se végeztem a számításokat, de már károgsz!
Jó, akkor megcsinálom Debrecenre és Szombathelyre is ugyanezt és lesz még egy ráadás is egy városi környezeti, ahol nem vándroltatták az állomást: Bécs (Hohe Warte).
Összegezve akkor az egészet, hogy hova és milyen idõszakra végzem el a lentebb írt számításokat:
Pécs: 1901.01.01-2015.09.09.
Debrecen: 1901.01.01-2015.09.09.
Szombathely: 1901.01.01-2015.09.09.
Bécs (Hohe Warte): 1855.02.01-2015.09.09.
+ 1901.01.01-tõl 2015.09.09-ig a négy adatsor átlagára is.
Na hát ez az, még el se végeztem a számításokat, de már károgsz!
Jó, akkor megcsinálom Debrecenre és Szombathelyre is ugyanezt és lesz még egy ráadás is egy városi környezeti, ahol nem vándroltatták az állomást: Bécs (Hohe Warte).
Összegezve akkor az egészet, hogy hova és milyen idõszakra végzem el a lentebb írt számításokat:
Pécs: 1901.01.01-2015.09.09.
Debrecen: 1901.01.01-2015.09.09.
Szombathely: 1901.01.01-2015.09.09.
Bécs (Hohe Warte): 1855.02.01-2015.09.09.
+ 1901.01.01-tõl 2015.09.09-ig a négy adatsor átlagára is.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#288670 - 2015-09-10 13:30:55)
Na hát errõl beszélek!
Például Pécs-Pogány esetében nappal nincs annyira meleg, mert szeles dombon van, éjjel meg nem hül le annyira, mert szeles dombon van, tehát a különbségek kisebbek.
A pécsi belvárosban nappal nagyon felmegy, de mivel város, városhõ, ezért éjjel nem megy le annyira, tehát a különbségek kisebbek.
Kérdés, melyik mérõhelyen tud nagyobb különbség lenni, mivel a minimum értékek hasonlóbbak, a maximumok eltérõbbek lesznek, tehát valamelyik mérõhely minimumai és maximumai között nagyobb vagy kisebb eltérés lesz.
Ezt hogyan teszed bele a számításokba?
De ha még a két mérõhely nem lenne elég, valamikor az 1900-as évek elején volt mérés valami mélyebb fekvésben is, ott lesznek majd nagyobb különbségek, mert nappal alacsony fekvés miatt azért elég jól felment a hõmérséklet, éjjel viszont jól lehûlt.
3-4 mérõhely eltérõ fekvésekkel és karakterisztikával, különbözõ idõszakokban.
Tehát a mérõhelyek közti eltérõ karakterisztikának köszönhetõen az adatokból az jön majd ki, hogy a múlt évszázad elején voltak nagyobb eltérések 3-4-5 napon belül, utána megint voltak csak kisebbek, majd azóta még kisebbek a rövid idõn belüli különbségek, tehát pont cáfolod vele az állításomat.
Közben meg tévúton jársz, mert csak a mérõhelyek közti különbséget detektáltad.
Na hát errõl beszélek!
Például Pécs-Pogány esetében nappal nincs annyira meleg, mert szeles dombon van, éjjel meg nem hül le annyira, mert szeles dombon van, tehát a különbségek kisebbek.
A pécsi belvárosban nappal nagyon felmegy, de mivel város, városhõ, ezért éjjel nem megy le annyira, tehát a különbségek kisebbek.
Kérdés, melyik mérõhelyen tud nagyobb különbség lenni, mivel a minimum értékek hasonlóbbak, a maximumok eltérõbbek lesznek, tehát valamelyik mérõhely minimumai és maximumai között nagyobb vagy kisebb eltérés lesz.
Ezt hogyan teszed bele a számításokba?
De ha még a két mérõhely nem lenne elég, valamikor az 1900-as évek elején volt mérés valami mélyebb fekvésben is, ott lesznek majd nagyobb különbségek, mert nappal alacsony fekvés miatt azért elég jól felment a hõmérséklet, éjjel viszont jól lehûlt.
3-4 mérõhely eltérõ fekvésekkel és karakterisztikával, különbözõ idõszakokban.
Tehát a mérõhelyek közti eltérõ karakterisztikának köszönhetõen az adatokból az jön majd ki, hogy a múlt évszázad elején voltak nagyobb eltérések 3-4-5 napon belül, utána megint voltak csak kisebbek, majd azóta még kisebbek a rövid idõn belüli különbségek, tehát pont cáfolod vele az állításomat.
Közben meg tévúton jársz, mert csak a mérõhelyek közti különbséget detektáltad.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#288669 - 2015-09-10 13:10:59)
Ha megvan, szólj, ez engem nagyon érdekelne
Ha megvan, szólj, ez engem nagyon érdekelne
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#288668 - 2015-09-10 12:48:59)
Értem, tehát ilyen néhány napon belüli maximum és minimum közti nagy különbségek.
Ha egyik nap valahol 35 fok van, majd pár nap múlva valahol 1-2, akkor az bármelyik állomásnál is látszik, hogy jelentõs lehûlés volt néhány nap alatt. Ehhez elég egy állomás is. Majd elvégzem a számításokat Pécs 1901-2015-ös adatsorára. Itt annak most nincs érdemi szerepe, hogy mennyi lehetett az egyes mérési helyek közti eltérés, mert azok eltörpülnek azok a változások mellett, amit majd nézek. Azt fogom vizsgálni, hogy 4 nap maximuma és az azt követõ 4 nap minimuma között mennyi az eltérés és fordítva. Megnézem ezt mondjuk 20, 25, 30, 35 és 40 fokos küszöbértékekre.
Értem, tehát ilyen néhány napon belüli maximum és minimum közti nagy különbségek.
Ha egyik nap valahol 35 fok van, majd pár nap múlva valahol 1-2, akkor az bármelyik állomásnál is látszik, hogy jelentõs lehûlés volt néhány nap alatt. Ehhez elég egy állomás is. Majd elvégzem a számításokat Pécs 1901-2015-ös adatsorára. Itt annak most nincs érdemi szerepe, hogy mennyi lehetett az egyes mérési helyek közti eltérés, mert azok eltörpülnek azok a változások mellett, amit majd nézek. Azt fogom vizsgálni, hogy 4 nap maximuma és az azt követõ 4 nap minimuma között mennyi az eltérés és fordítva. Megnézem ezt mondjuk 20, 25, 30, 35 és 40 fokos küszöbértékekre.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#288666 - 2015-09-10 12:27:09)
Amikor 35 fok van egyik nap, majd 5 nap múlva 1 fok van.
De ha 34,9 fok után lesz 4,5 nap múlva 1,1 fok, vagy 36,2 fok után 3 fok 5,5 nap után akkor már nem?
Vagy ha télen -20,0 után 4 nap múlva +20,0.
De ha -19,4 fok van és utána +17 akkor már nem?
A 850-et nézzük vagy a 2 méterest?
Akkor érvényes a dolog, ha a 35 fok Szegeden van, az 1 fok meg Zabarban, vagy ha egy állomáson?
Amikor nem volt ilyen extrém ugrálás, akkor a mérõhelyek elhelyezése miatt nem voltak olyanok, vagy mert valóban nem voltak.
Gondolok itt arra, hogy ilyenkor 1 fokot fagyzugokban lehet csak mérni, és volt ilyen helyzet, csak épp beborult ott ahol ilyen fekvésû állomás volt, és csak azért nem lehetett behúzni a strigulát, mert arra a félmegyényi részre odament egy felhõ, mint most valamelyik reggel Zabarra.
Tehát ha egyenletesen lennének elosztva a különbözõ fekvésû állomások, lehet más eredmények jönnének ki?
Biztosan!
Vagy ugyanolyan mûszerrel, ugyanolyan árnyékolástechnikával mérték?
A leolvasó egyszer sem nézte el az adatot?
Volt az állomás mellett egy diófa, ami 1945-ben még csak 4 méteres volt, majd megnõtt és befolyásolta az adatokat 30 év után?
A nyári idõszakban fûnyírás elõtt vagy után mérték az aktuális 34,9 fokot?
Mert az is tud számítani tizedeket, és akkor már átlépi a küszöböt!
Vagy épült az állomás mellé egy épület, mint pl. Tevelen a silótartályok és azóta megurtottak a T maxok?
Vagy lebontottak mellette egy épületet és így szelesebb, huzatosabb lett?
Stb, stb.
2009. decemberében Sellyén a -21 fok után 3-4-5 napon belül +19,+22 fok lett.
Ez extrém, 43 fokos eltérés 4 nap alatt.
A 35 fok után 1 fok is extrém, de ez 5 napon belül "csak" 34 fok eltérés.
Amikor 35 fok van egyik nap, majd 5 nap múlva 1 fok van.
De ha 34,9 fok után lesz 4,5 nap múlva 1,1 fok, vagy 36,2 fok után 3 fok 5,5 nap után akkor már nem?
Vagy ha télen -20,0 után 4 nap múlva +20,0.
De ha -19,4 fok van és utána +17 akkor már nem?
A 850-et nézzük vagy a 2 méterest?
Akkor érvényes a dolog, ha a 35 fok Szegeden van, az 1 fok meg Zabarban, vagy ha egy állomáson?
Amikor nem volt ilyen extrém ugrálás, akkor a mérõhelyek elhelyezése miatt nem voltak olyanok, vagy mert valóban nem voltak.
Gondolok itt arra, hogy ilyenkor 1 fokot fagyzugokban lehet csak mérni, és volt ilyen helyzet, csak épp beborult ott ahol ilyen fekvésû állomás volt, és csak azért nem lehetett behúzni a strigulát, mert arra a félmegyényi részre odament egy felhõ, mint most valamelyik reggel Zabarra.
Tehát ha egyenletesen lennének elosztva a különbözõ fekvésû állomások, lehet más eredmények jönnének ki?
Biztosan!
Vagy ugyanolyan mûszerrel, ugyanolyan árnyékolástechnikával mérték?
A leolvasó egyszer sem nézte el az adatot?
Volt az állomás mellett egy diófa, ami 1945-ben még csak 4 méteres volt, majd megnõtt és befolyásolta az adatokat 30 év után?
A nyári idõszakban fûnyírás elõtt vagy után mérték az aktuális 34,9 fokot?
Mert az is tud számítani tizedeket, és akkor már átlépi a küszöböt!
Vagy épült az állomás mellé egy épület, mint pl. Tevelen a silótartályok és azóta megurtottak a T maxok?
Vagy lebontottak mellette egy épületet és így szelesebb, huzatosabb lett?
Stb, stb.
2009. decemberében Sellyén a -21 fok után 3-4-5 napon belül +19,+22 fok lett.
Ez extrém, 43 fokos eltérés 4 nap alatt.
A 35 fok után 1 fok is extrém, de ez 5 napon belül "csak" 34 fok eltérés.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat