Globális jelenségek
Nos, végigolvasva mindent, megállapítom, hogy -várakozásomnak megfelelõen- semmi nem változott.
Floo összes ún. elméletével kapcsolatban az a legnagyobb gond, hogy az éppen esedékes rögeszméjéhez utolsó légvételig és tíz körömmel ragaszkodva próbál különbözõ magyarázatokat kreálni.
Eljátszotta már ezt anno Takival, lász Lacival, Pitommal és még sok mindenkivel, nem is egyszer. Amikor pedig valaki megalapozott érvekkel cáfol, akkor jön a görcsös erõlködés, a meg nem értett zseni szerepében való tetszelgés.
Csak emlékeztetõül néhány kiragadott példa(a régiek biztosan emlékeznek még rá): korábban volt a hármas blokk-elmélet, volt az elõoldali és hátoldali háborgás kaotikus elmélete, most pedig ezt a szorulás-hasmenést találta ki. Nos, ez nem hasmenés, ez agymenés.
Sajnos meggyõzhetetlen, felesleges erõlködni.
Floo összes ún. elméletével kapcsolatban az a legnagyobb gond, hogy az éppen esedékes rögeszméjéhez utolsó légvételig és tíz körömmel ragaszkodva próbál különbözõ magyarázatokat kreálni.
Eljátszotta már ezt anno Takival, lász Lacival, Pitommal és még sok mindenkivel, nem is egyszer. Amikor pedig valaki megalapozott érvekkel cáfol, akkor jön a görcsös erõlködés, a meg nem értett zseni szerepében való tetszelgés.
Csak emlékeztetõül néhány kiragadott példa(a régiek biztosan emlékeznek még rá): korábban volt a hármas blokk-elmélet, volt az elõoldali és hátoldali háborgás kaotikus elmélete, most pedig ezt a szorulás-hasmenést találta ki. Nos, ez nem hasmenés, ez agymenés.
Sajnos meggyõzhetetlen, felesleges erõlködni.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#276655 - 2015-05-27 12:56:30)
Floo elméletével szerintem éppen az az egyik probléma, hogy nem arányíthatók egymáshoz az idõszakai. Tehát például "hasmenés-szorulás"-nak számít nála az is, ha két hétig "extrém" csapadékos az idõ, majd utána három hónapig "szárazság" jellemzõ. Nekem egyébként az sem tiszta, hogy pontosan mit ért szárazság alatt. Tehát ha mondjuk nyárra esik a három szárazságos hónap, de mindegyikben, pontosan 1 hónapos idõközökkel bejön egy-egy hullámzó hidegfront, amibõl két nap alatt leesik 70-80 mm csapadék (ezen kívül viszont nincs vagy alig van csapadék), akkor az még szárazság-e, hiszen így a három hónapban volt kb. 200 mm csapadék, ami nagyjából kiteszi a nyári átlagot (még itt nyugaton is). Vagy akkor a nagy "szoruláson" belül volt három kis "hasmenés"? És valóban nem derül ki, hogy ezek az állítólagos idõszakok milyen gyakorisággal követik egymást. Illetve, hol van az a határ, amikor azt lehet mondani, hogy már egy ilyen idõszakban vagyunk. Például azt, amikor egy ciklon több napig befolyásolja az idõjárást, és ezalatt ledob 100+ mm csapadékot, de elõtte/utána egy-két héten keresztül viszonylag száraz idõ van csak néhány csapadékos nappal, én nem nevezném "hasmenésnek". Mert ennyi erõvel akkor az összes beragadó frontot, ciklont "hasmenésnek", a köztük lévõ szárazabb idõszakokat pedig "szorulásnak" lehetne nevezni.
Floo elméletével szerintem éppen az az egyik probléma, hogy nem arányíthatók egymáshoz az idõszakai. Tehát például "hasmenés-szorulás"-nak számít nála az is, ha két hétig "extrém" csapadékos az idõ, majd utána három hónapig "szárazság" jellemzõ. Nekem egyébként az sem tiszta, hogy pontosan mit ért szárazság alatt. Tehát ha mondjuk nyárra esik a három szárazságos hónap, de mindegyikben, pontosan 1 hónapos idõközökkel bejön egy-egy hullámzó hidegfront, amibõl két nap alatt leesik 70-80 mm csapadék (ezen kívül viszont nincs vagy alig van csapadék), akkor az még szárazság-e, hiszen így a három hónapban volt kb. 200 mm csapadék, ami nagyjából kiteszi a nyári átlagot (még itt nyugaton is). Vagy akkor a nagy "szoruláson" belül volt három kis "hasmenés"? És valóban nem derül ki, hogy ezek az állítólagos idõszakok milyen gyakorisággal követik egymást. Illetve, hol van az a határ, amikor azt lehet mondani, hogy már egy ilyen idõszakban vagyunk. Például azt, amikor egy ciklon több napig befolyásolja az idõjárást, és ezalatt ledob 100+ mm csapadékot, de elõtte/utána egy-két héten keresztül viszonylag száraz idõ van csak néhány csapadékos nappal, én nem nevezném "hasmenésnek". Mert ennyi erõvel akkor az összes beragadó frontot, ciklont "hasmenésnek", a köztük lévõ szárazabb idõszakokat pedig "szorulásnak" lehetne nevezni.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#276653 - 2015-05-27 12:26:2
"Maxwell úgy nyilatkozott, hogy éppen Faraday kísérleti eredményei inspirálták a dolog matematikai megvizsgálására." Ez egy hatalmas igazság azzal a nagy különbséggel, hogy ezúttal Faraday-nek nincs igaza.
Még mielõtt itt nagy "win"-ezésbe kezd bárki is, azzal legyünk tisztában, hogy Floo úgy akarja igazolni az elméletét, hogy találomra kibök idõszakokat az elmúlt néhány évbõl (amiket én is kimutattam egyébként függvénnyel is, nem látomásra döntöttem), miközben a korábbi évtizedekrõl semmit nem tudat velünk. Soha nem az a lényeg, hogy valamikor sok vagy kevés valami, hanem, hogy MIHEZ KÉPEST. Továbbá azt vélem felfedezni, hogy Floo a hasmenés-szorulás elméletét részben HÕMÉRSÉKLETekkel akarja alátámasztani. Ennél nagyobb hibát elkövetni se lehet, a kettõ semmiben nem függ egymástól. Van az évtizedes lebontás, amit pár napja írtam, és most Floo ki is tért rá. Az még az eredeti adatsor alapján készült, nem a standard alapján.
Nem azért volt szükség az adatsor standarddá tételére, hogy mesterségesen befolyásoljuk az adatsort, hanem, hogy az egyes hónapok összehasonlíthatóvá váljanak. Így az adott hónapon belüli szélsõségek szélsõségek maradtak, de ami a legfontosabb, hogy pusztán csapadékösszegekbõl adódó látszólagos szélsõségek nem jelennek így meg. Egy példa, amibõl "talán" mindenki fölfogja:
Van kettõ olyan idõszak, amikor egy 5 mm-es hónapot egy 80 mm-es követ. Az egyik január-februárban, a másik május-júniusban. Ha erre az eredeti csapadékösszegekre futtatjuk az elsõ függvényt (nyilvánvalóan arra a tartalmas hsz-ra senki nem reagált), akkor egyiknél se kapunk szélsõséget, mert egyrészt a két hónap közti különbség nem haladja meg a 80 mm-t, másrész a csapadékos hónap összege se haladja meg a 80 mm-t, holott tudjuk, hogy egy 80 mm-es február borzasztóan csapadékos, míg egy 80 mm-es június még gyengén átlag alatti is, így nem lehet eltérõ hónapok vizsgálatánál adott szinten meghúzni értékeket és az alatt, illetve fölött nézni. Ezért van szükség a standard adatsorra, ami alapján a példába a január-február idõszak 7,3-116,4; a május-június pedig 4,1-59,0 mm-es értéken szerepel, így a függvény máris szélsõséges változást (szorulás-hasmenés) idõszakot jelez január-februárnál, míg ahogy látjuk május-júniusban szó sincs ilyenrõl.
Floo néhány szemrevétel alapján kiválasztott idõszak alapján mond véleményt, míg én közel 10000 idõszak átfogó vizsgálata után írom azt, amit.
Majd még írok többet ebéd után.
"Maxwell úgy nyilatkozott, hogy éppen Faraday kísérleti eredményei inspirálták a dolog matematikai megvizsgálására." Ez egy hatalmas igazság azzal a nagy különbséggel, hogy ezúttal Faraday-nek nincs igaza.
Még mielõtt itt nagy "win"-ezésbe kezd bárki is, azzal legyünk tisztában, hogy Floo úgy akarja igazolni az elméletét, hogy találomra kibök idõszakokat az elmúlt néhány évbõl (amiket én is kimutattam egyébként függvénnyel is, nem látomásra döntöttem), miközben a korábbi évtizedekrõl semmit nem tudat velünk. Soha nem az a lényeg, hogy valamikor sok vagy kevés valami, hanem, hogy MIHEZ KÉPEST. Továbbá azt vélem felfedezni, hogy Floo a hasmenés-szorulás elméletét részben HÕMÉRSÉKLETekkel akarja alátámasztani. Ennél nagyobb hibát elkövetni se lehet, a kettõ semmiben nem függ egymástól. Van az évtizedes lebontás, amit pár napja írtam, és most Floo ki is tért rá. Az még az eredeti adatsor alapján készült, nem a standard alapján.
Nem azért volt szükség az adatsor standarddá tételére, hogy mesterségesen befolyásoljuk az adatsort, hanem, hogy az egyes hónapok összehasonlíthatóvá váljanak. Így az adott hónapon belüli szélsõségek szélsõségek maradtak, de ami a legfontosabb, hogy pusztán csapadékösszegekbõl adódó látszólagos szélsõségek nem jelennek így meg. Egy példa, amibõl "talán" mindenki fölfogja:
Van kettõ olyan idõszak, amikor egy 5 mm-es hónapot egy 80 mm-es követ. Az egyik január-februárban, a másik május-júniusban. Ha erre az eredeti csapadékösszegekre futtatjuk az elsõ függvényt (nyilvánvalóan arra a tartalmas hsz-ra senki nem reagált), akkor egyiknél se kapunk szélsõséget, mert egyrészt a két hónap közti különbség nem haladja meg a 80 mm-t, másrész a csapadékos hónap összege se haladja meg a 80 mm-t, holott tudjuk, hogy egy 80 mm-es február borzasztóan csapadékos, míg egy 80 mm-es június még gyengén átlag alatti is, így nem lehet eltérõ hónapok vizsgálatánál adott szinten meghúzni értékeket és az alatt, illetve fölött nézni. Ezért van szükség a standard adatsorra, ami alapján a példába a január-február idõszak 7,3-116,4; a május-június pedig 4,1-59,0 mm-es értéken szerepel, így a függvény máris szélsõséges változást (szorulás-hasmenés) idõszakot jelez január-februárnál, míg ahogy látjuk május-júniusban szó sincs ilyenrõl.
Floo néhány szemrevétel alapján kiválasztott idõszak alapján mond véleményt, míg én közel 10000 idõszak átfogó vizsgálata után írom azt, amit.
Majd még írok többet ebéd után.
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#276647 - 2015-05-27 11:10:19)
A Floo által a Metnet-en kifejtett tevékenység, és a kiváltott reakciók egy tudománytörténeti "párost" juttatnak eszembe, mégpedig Faraday és Maxwell párosát. Kettejük közül Faraday volt a zseniálisan jó szemû kísérleti fizikus, aki azonban nem rendelkezett a szükséges matematikai tudással. Hihetetlen intuícióval elképzelte, hogy az árammal átjárt vezetéket mágneses erõvonalak hálója veszi körül, mely az áram kikapcsolásakor összeomlik, és ez az összeomlás feszültséget indukál a vezetõben. Igaza volt? Messzemenõkig! De matematikailag nem volt képes leírni a jelenséget.
Aztán jött a fiatal Maxwell, akinek birtokában volt a megfelelõ matematikai apparátus, fel tudta írni azokat a bizonyos, elektromágneses terekre vonatkozó differenciálegyenleteket.
Kókler lett volna Faraday, hasraütészerûen nyilatkozott volna, mert csak kísérleti megfigyeléseket, és egyszerû méréseket eszközölt? De még mennyire, hogy nem! Maxwell úgy nyilatkozott, hogy éppen Faraday kísérleti eredményei inspirálták a dolog matematikai megvizsgálására.
Szóval, a (tudományos) élet nem olyan egyszerû, fiatal barátaim. Mostanában olyan tendencia érvényesül a természettudományokban, hogy mindent mindenáron kvantitatíve is elemezni kell. Tudomásom van róla, hogy orvosi szakírók fogcsikorgatva táblázatokat szerkesztenek, mert különben "eladhatatlan" a cikk. Holott éppen az orvostudományban helye, sõt tág tere van a leíró, kvalitatív szemléletmódnak. Helye van a meteorológiában is, hiába egzaktabb több fokkal az elõbbinél.
Olyat nem lehet, nem szabad kijelenteni, hogy ami matematikailag nincs leírva, az nem létezik. A statisztika adott esetben alaposan félrevezethet, a nyers megfigyelés kiváló eredményt hozhat. Természetesen a kétféle módszer nem egymás ellensége, támogatják egymást.
A Floo által a Metnet-en kifejtett tevékenység, és a kiváltott reakciók egy tudománytörténeti "párost" juttatnak eszembe, mégpedig Faraday és Maxwell párosát. Kettejük közül Faraday volt a zseniálisan jó szemû kísérleti fizikus, aki azonban nem rendelkezett a szükséges matematikai tudással. Hihetetlen intuícióval elképzelte, hogy az árammal átjárt vezetéket mágneses erõvonalak hálója veszi körül, mely az áram kikapcsolásakor összeomlik, és ez az összeomlás feszültséget indukál a vezetõben. Igaza volt? Messzemenõkig! De matematikailag nem volt képes leírni a jelenséget.
Aztán jött a fiatal Maxwell, akinek birtokában volt a megfelelõ matematikai apparátus, fel tudta írni azokat a bizonyos, elektromágneses terekre vonatkozó differenciálegyenleteket.
Kókler lett volna Faraday, hasraütészerûen nyilatkozott volna, mert csak kísérleti megfigyeléseket, és egyszerû méréseket eszközölt? De még mennyire, hogy nem! Maxwell úgy nyilatkozott, hogy éppen Faraday kísérleti eredményei inspirálták a dolog matematikai megvizsgálására.
Szóval, a (tudományos) élet nem olyan egyszerû, fiatal barátaim. Mostanában olyan tendencia érvényesül a természettudományokban, hogy mindent mindenáron kvantitatíve is elemezni kell. Tudomásom van róla, hogy orvosi szakírók fogcsikorgatva táblázatokat szerkesztenek, mert különben "eladhatatlan" a cikk. Holott éppen az orvostudományban helye, sõt tág tere van a leíró, kvalitatív szemléletmódnak. Helye van a meteorológiában is, hiába egzaktabb több fokkal az elõbbinél.
Olyat nem lehet, nem szabad kijelenteni, hogy ami matematikailag nincs leírva, az nem létezik. A statisztika adott esetben alaposan félrevezethet, a nyers megfigyelés kiváló eredményt hozhat. Természetesen a kétféle módszer nem egymás ellensége, támogatják egymást.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat