Globális jelenségek
Nem te hülyézted le Floo-t. De volt aki igen. És ez nem járja. Még akkor sem, ha részben tévedett. Egyébként nem mondtam olyat, hogy az állításait nem kellene megvédenie. Védje meg, ha akarja, tudja. Én pusztán arra utaltam, hogy az én olvasatomban Váralja érvelése nem feltétlenül cáfolja Floo felvetését. Továbbra is várom a naptári hónapokon átívelõ száraz/nedves periódusokra feltett kérdésemre a választ VáraljaMet-tõl.
Kettõ: Én nem állítottam olyat, hogy valaki hülye. Ne adj a számba szavakat, amiket nem mondtam!
Három: személyes ellentétem nincs senkivel sem, aki tartalmi jellegû hozzászólást tett a témában. Az viszont kifejezetten zavar, hogy vannak köztünk olyanok, akik tárgyszerû cáfolat híján továbbra is csak sértegetnek másokat. Akinek nem inge...
Kettõ: Én nem állítottam olyat, hogy valaki hülye. Ne adj a számba szavakat, amiket nem mondtam!
Három: személyes ellentétem nincs senkivel sem, aki tartalmi jellegû hozzászólást tett a témában. Az viszont kifejezetten zavar, hogy vannak köztünk olyanok, akik tárgyszerû cáfolat híján továbbra is csak sértegetnek másokat. Akinek nem inge...
Tõled ismét csak a szokásos ferdítést és hibás érvelést olvashatjuk : azt írod
1.: lehülyéztük Floo-t,
2..: fogadjuk el, hogy neki van igaza, addig míg !!!!!!!!!!!!!!!!MIIIIIIIIIIIIIIII!!!!!!!!!!!!! be nem bizonyítjuk az ellentétét.
Gondolom még sosem hallottad, hogy annak kell bizonyítani, aki állít valamit.
Váraljamet bebizonyította, hogy az elmélete nem igaz, tehát pontosan te nézel minket hülyének azzal, hogy alaptalanul rágalmazol.
Nem értesz hozzá, de kijelentõ módban állítasz és egyértelmûnek kijelentesz olyan dolgokat, ami vagy egyértelmûen nem igaz vagy pedig nem bizonyított. És persze hozzáteszed, hogy aki ezt nem fogadja el, az hülye.
Persze tudom ,hogy nem az a célod, hogy ebben a témában elõre vidd a vitát, csak a szokásos személyes ellentét újbóli feltüzelése.
1.: lehülyéztük Floo-t,
2..: fogadjuk el, hogy neki van igaza, addig míg !!!!!!!!!!!!!!!!MIIIIIIIIIIIIIIII!!!!!!!!!!!!! be nem bizonyítjuk az ellentétét.
Gondolom még sosem hallottad, hogy annak kell bizonyítani, aki állít valamit.
Váraljamet bebizonyította, hogy az elmélete nem igaz, tehát pontosan te nézel minket hülyének azzal, hogy alaptalanul rágalmazol.
Nem értesz hozzá, de kijelentõ módban állítasz és egyértelmûnek kijelentesz olyan dolgokat, ami vagy egyértelmûen nem igaz vagy pedig nem bizonyított. És persze hozzáteszed, hogy aki ezt nem fogadja el, az hülye.
Persze tudom ,hogy nem az a célod, hogy ebben a témában elõre vidd a vitát, csak a szokásos személyes ellentét újbóli feltüzelése.
Én mindenféle humbuk nélkül tudom hogy felém az utóbbi 8 évben feltûnõen csapadékosra fordult az idõjárás.
2007-2014 között a 8 év átlaga 772 mm itt.
Ez jó 100 mm-rel több mint aminek a sokéves átlagnak kéne lennie.
Ennek ellenére a szárazság, aszály minden évben jelen volt, igen még 2010-ben is.
2007-2014 között a 8 év átlaga 772 mm itt.
Ez jó 100 mm-rel több mint aminek a sokéves átlagnak kéne lennie.
Ennek ellenére a szárazság, aszály minden évben jelen volt, igen még 2010-ben is.
Hogyne, csak addig nem ildomos hülyének beállítani valakit, amíg ki nem derült az igazság. Lehet, hogy ez a székrekedéses dolog ki van sarkítva valamelyest, de Floo empirikus megfigyelése biztosan nem nélkülöz minden alapot. A hullócsapadék eloszlásában egyértelmûen a ritkább, szeszélyesebb eloszlású és nagyobb mennyiségû csapadékhullás felé tolódott el az éghajlat. Szerintem Floo erre gondolt ezzel a szerencsétlen nevû szorulásos példával. Eléggé elbeszéltek egymás mellett, holott szerintem mindenki érti mirõl van szó.
Attól, hogy valaminek a létezése nem kizárható, még nem következik, hogy létezik.
Attól, hogy valami nem igazolható statisztikai alapon, még nem jelenti azt, hogy a létezése kizárható.
A visszatekintõbe írt elemzésed kapcsán merült fel bennem az, hogy a vizsgálat alapegységét képezõ "hónapok" kitakarhatják az esetleges csapadékosabb vagy szárazabb periódusokat. Például: Ha a január 1 és 15 közt nem esik semmi, majd január 16-tól február 14-ig leesik 100 mm csapadék, majd február 15-tõl február 28-ig semmi, akkor statisztikailag a január is és a február is átlagos körüli lesz. Miközben volt egy nagyjából egy hónapos nagyon csapadékos idõszak. Az ilyen és hasonló eseteket "látja" a statisztikád?
Nekem teljesen világos, hogy Floo mirõl beszél. Õ a makroszinoptikai mintázatok eloszlásában beállt változásokról beszél, ami létezõ jelenség. Hogy statisztikai alapon igazolható-e a dolog, nem tudom. De eszembe jutott róla hidegség avatara:
A visszatekintõbe írt elemzésed kapcsán merült fel bennem az, hogy a vizsgálat alapegységét képezõ "hónapok" kitakarhatják az esetleges csapadékosabb vagy szárazabb periódusokat. Például: Ha a január 1 és 15 közt nem esik semmi, majd január 16-tól február 14-ig leesik 100 mm csapadék, majd február 15-tõl február 28-ig semmi, akkor statisztikailag a január is és a február is átlagos körüli lesz. Miközben volt egy nagyjából egy hónapos nagyon csapadékos idõszak. Az ilyen és hasonló eseteket "látja" a statisztikád?
Nekem teljesen világos, hogy Floo mirõl beszél. Õ a makroszinoptikai mintázatok eloszlásában beállt változásokról beszél, ami létezõ jelenség. Hogy statisztikai alapon igazolható-e a dolog, nem tudom. De eszembe jutott róla hidegség avatara:
Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#276614 - 2015-05-26 22:21:39)
Nem sikkadt el semmi, csak vártam Váraljamet adatsorát a visszatekintõben, meg próbáltam idõt szakítani rá.
Próbálom értelmezni ezeket a grafikonokat és az adatokat, és valóban nem értettem az elején, hogy jönnek ki ezek a 24 hónapos idõszakok.
"de amíg ez sem megy át nem érdemes... "
Pont ez az, hogy én is millió adatot és millió térképet nézek át miközben vizsgálódok vagy régebben vizsgálódtam, de ezek számomra túl vannak bonyolítva.
Attól még hogy ez nem jött át (nem csak nekem), az egy dolog, Nektek sem jön át sok minden, ami nekem világosabb a napnál.
Valószínû azért, mert teljesen ellentétesen gondolkodok, mint Ti.
A fõ probléma ott van, ahogy Cauchy és Váralja is említette vagy kijön az írásaikból, hogy ezt még grafikonokkal és meglévõ adatokkal is nagyon nehéz cáfolni vagy igazolni, mert a havi, évi, két évi idõpontokat magunk állítjuk fel, az idõjárás pedig nem követi ezeket az intervallumokat, egy hónap lehet úgy is átlagos, hogy az utolsó két nap esik 80 mm, de az egész hónap száraz volt, nem mindegy hogy egy átlagosan csapadékosabb 20-30 évben hányszor lépi át a 100 mm-t, vagy egy átlagosan szárazabb idõszakban hányszor megy 20 mm alá, vagy épp az egyébként is csapadékosabb hónapokban lépi túl a 100 mm-t, vagy épp a szárazabb hónapban megy 20 mm alá, vagy a statisztikailag száraz hónapok mennek 100 mm fölé, vagy a csapadékosak 20 mm alá.
Nem mindegy az sem, hogy ennek a szorulás-hasmenéses elméletnek az igazolására milyen pontot választunk.
Szegeden nyilván egy 20 mm alatti hónap fér jobban bele, míg Nagykanizsán 100 mm fölé menni soha nem nagy kunszt.
Ráadásul nem tudom, hogy Váraljamet kelet-mecseki adatsora pontosan hogyan lett összerakva, azt írta hogy 4 állomás 116 éves adataiból.
Egyrészt egy hegyvidék északi-keleti felérõl származnak az adatok, és a 4 állomás amelyrõl nem tudjuk melyik 4 (remélem Olivér - bocs nem tudok embert megszólítani "Váraljamet" néven
- majd leírja), akár többszáz méteres magassági különbséggel, illetve nem mindegy hogy a Kelet-Mecsek melyik felén, mert lehet az egyik idõszakból a hegy egyik felén, a másikból a másik felén, és adott idõszakra jellemzõen egyik helyen torlódhat a csapadék, másikon meg fõnös hatás lehet, mint azt a hõtérképen sokszor láthatjuk.
Ezek az adatfeldolgozások ilyen esetben, amikor 99 mm 0-nak számít, 101 mm meg már 1-nek, pont elég 100-200 méter szintkülönbség, hogy túllépjen 20-30-40 éves idõtartamban egy határt, jelen esetben a 20 mm-t vagy a 100-at.
Persze lehet homogenizálni, de az már mind manipulálás.
Hozzáteszem, számomra a régi, 60-80-120 évvel ezelõtti adatok tekintetében mindig ott van az, hogy mennyire megbízhatóak.
De az érdekes, hogy 3 embert ismerek, aki foglalkozik a meteorológiával, elég idõs ahhoz, hogy megélhette az 1960-1990 közti idõszakot, mind a 3 ember 100-200 km-re él egymástól, nem beszéltek össze, mégis mind a 3 tök ugyanazt, pont szóról szóra ugyanazt mondja a két idõszakról.
Arról a két idõszakról, az 1960-1990 és az 1990 után eltelt idõszakról mind a 3 ugyanúgy vélekedik.
Mint ahogy Olivér adatsora is kimutatja:
1901-1910: 24
1911-1920: 11
1921-1930: 8
1931-1940: 4
1941-1950: 4
1951-1960: 15
1961-1970: 0
1971-1980: 4
1981-1990: 0
1991-2000: 4
2001-2010: 2
2011-2015: 4
Az a két "0" abban az idõszakban mutatja, hogy kiegyenlítettebb volt az az idõszak.
Olivér pedig az elmúlt 5 évrõl ezt írja:
"És bár a lentebbi ábrákon látszik, hogy az elmúlt 5 évben volt a legtöbb úgymond szélsõséges csapadékösszegû hónap öt éves periódust tekintve, de a jövõben az ábrákon szereplõ értékek még szinten tartásához is szélsõséges csapadékösszegû hónapok sorozata kell, ugyanis 2015. májusától esnek ki elõbb a 2010-es csapadékos, majd a 2011-es száraz hónapok."
Node!
Ha az 5 éves periódust tekintve az elmúlt 5 év a legszélsõségesebb, akkor az 1901-1910 közti 24-es szám hogyan jött össze?
Az messze az elmúlt 116 év legdurvább idõszaka a számsor szerint, ezek szerint ha 5 éves intervallumot veszek, már nem az?
Na ez a baj a matekkal és a statisztikákkal meg a grafikonokkal és a függvényekkel, hogy ha akarom vemhes ha akarom nem vemhes!
Olivér!
Ezt írtad Thermometernek: " "A meridionális jelleg túltengésének a szélsõséges csapadékviszonyok csupán következményei." Ez így csak egy állítás, kijelentés mindenféle bizonyítás nélkül. Kiváncsi is vagyok, hogy miért gondolod ezt így?" "
Egész egyszerûen azért gondolja így (és tökéletesen pontosan jól gondolja!!!), mert a meridionális makroszinoptikai helyzetek szélsõségesebb csapadék és hõmérsékleti viszonyokat eredményeznek, mint a zonális, szerintem ezt még tanítják is az egyetemen.
Nem is értem hogy kérdezhetsz ilyet, hiszen ha figyelted az elmúlt évek, évtizedek idõjárását egész Európára vonatkoztatva, akkor vaknak kell már lenned, mert ki kellett hogy bökje a szemed.
Ezzel kapcsolatban már rengeteget írtunk az elmúlt években, csak gyorsan kerestem párat Link Link Link Link Link Link és az éghajlatváltozás fórumban Link Link Link Link Link Link
Van még millió ezzel kapcsolatban, de nincs idõm keresgetni, nem tudom ezekben benne vannak-e a magyarázatok, csak beírtam pár kulcsszót, ezeket dobta ki.
Azért jellemzõ a meridionális idõszakra a szélsõségesség, mert a rendkívül erõs anticiklon uralom és blocking hajlam oda hat, hogy hetekig hónapokig egy helyben álló anticiklonok és hetekig hónapokig egy helyben álló beragadó ciklonok, és a köztük ide-oda pattogó összeáramlási vonalak okoznak döntõ többségben konvektív(!!) csapadékot.
A konvektív szó is kulcsszó, ugyanis régóta az évi csapadék döntõ része konvektív évszaktól függetlenül, télen nyáron konvektív csapadék hullik, amit a radar nagyon jól mutat.
A frontcsapadékok száma drasztikusan lecsökkent.
Mint ahogy a zonalitás is, klasszikus zonalitás szinte alig van, amikor van, akkor is csak álzonalitást látunk, ami éppen az egyik blockingos helyzetbõl adódó, rövid ideig fennálló zonalitás.
Azért a régi tankönyvekben a zonalitásról és a dinamikusan nyugat felõl kelet felé mozgó atlanti frontokról nem úgy írnak, hogy írnak róla, de nincsenek.
Voltak, viszont úgy eltûntek, mint a pinty.
Szerintem az angolok tudnának mesélni errõl, mert szerintem a Brit-szigetek az egyik leginkább érintett ebbõl a szempontból, ahol erõsen jelentkezik a meridionális klíma hatása.
Hogy mi is a különbség a zonális és a meridionális klíma között, 2009. augusztusában írtam Link
Ezt is írtad az elõbb: "Nem gondolod rosszul, de abból, hogy egy idõszakban sok csapadék esik, még nem következik, hogy az azt megelõzõben vagy követõben szárazság lesz, bõven lehet átlagos is és többnyire az is. "
Pedig pont ez van!!!!
Olyannyira, hogy több mezõgazdasági vállalkozóval kapcsolatban vagyok, és nekik mindig azt mondom, illetve a fejem verem a falba, amikor például õsszel várják hogy száradjon a kukorica, hogy minél alacsonyabb nedvességtartalmú legyen, és így minél kevesebb szárítási költség legyen.
Csak mindig addig várnak, amikor a szárazság után nem átlagos csapadék jön, hanem egybõl annyi, hogy a száraz kukoricát nem tudják learatni, mert utána hetekig nem tudnak rámenni a földre.
Ezt a vállalkozók nem vették észre, hogy száraz idõszak után vagy esõs után nem átlagos jön, pedig jöhetne az is, nem, azonnal az ellenkezõjébe csap át, mint ahogy most is.
Március-áprilisban, bocsánat, visszamegyek még régebbre, múlt õsszel nem tudták megmunkálni a földeket (meg aratni sem nagyon), mert a folyamatos nyári és õszi esõk után nem tudtak rámenni a földekre, tele volt a fészbuk sárban ragadt traktorokkal.
A földeket nem tudták megmunkálni õsszel, így kénytelenek voltak télen sebtiben amikor volt egy kis fagy (más kérdés hogy az elmúlt 5 évben egyetlen egyszer fagyott meg a talaj, ami azért nem kis teljesítmény), rámenni, amit nem sikerült, azt tavasszal próbálták.
Csak mire nekiláttak, annyira kiszáradt a talaj a rendkívül szeles idõtõl, hogy épp most mesélte egy barátom, hogy megpróbálták még az esõk után lóval ekével megszántani az egyik földet, és majdnem beledöglött az állat mert a csontkemény földet nem tudták megszántani, illetve voltak földek amiket nem tudtak elmunkálni géppel sem.
A vállalkozó ismerõsök mondták, majd akkor vetnek ha lesz esõ.
Mondtam nekik, ne várjanak, mert ha egyszer elered, akkor nem annyi lesz, hogy pont elég, hanem átcsap a másik végletbe, és hetekig nem tudnak rámenni a földekre.
Így lett?
Így?
És ez jóideje így megy, többször is hitetlenkedve írtam, hogy mi a csuda vezérli ezt, hogy a csudába tud egyik végletbõl átmenni a másikba, amikor nem lenne muszáj.
Lehetne az egyik kilengés után átlagos, de nem, egybõl átcsap a másik végletbe.
Múlt télen is, 2013/2014 õszén telén is:
- 2013 október 23 mm Link
- november 142 Link
- december 4 mm
-2014 január közepéig tartott a száraz idõszak Link
- január közepétõl február végéig ismét állandóan esett Link , 150 mm lett a vége
-márciusban megint szorulása volt, 18 mm Link
Április csak 49 mm Link , de 17 csapadékos nappal, tehát a csapadékos jelleg jött a száraz után, annyi különbséggel hogy álladóan esett csak kevés.
A május is tartotta a csapadékos idõt Link a hónap végéig, majd akkor megint elállt, és június végéig nem esett szinte semmi, annak az egy hónapnak, május 20-tól június 24-ig 8 mm esett Link
Nagyjából 1,5 hónapos intervallumokban volt folyamatosan szorulás vagy hasmenés, persze nem mindig esett pont elsejétõl 30-31-ig a szárazság vagy a csapadékosság, de az egyik végletbõl a másikba váltás félelmetes volt.
Aztán elkezdõdött a pokol, a július, augusztus, szeptember 150-200-250 mm-es hónapok voltak, persze a folyamatos konvektív csapadékok miatt.
Október folytatta de már csak 100 mm körül zárt.
November 20-30 mm.
December 30-40 mm.
Január 50 mm.
Február 47 mm.
A téli hónapokban sokszor a szinoptikai helyzet és a radarkép olyan volt, hogy ha az nyáron van, akkor a néhány mm-ek helyett 50-100 mm-es zivatarok lettek volna ugyanúgy.
A talaj nem bírt kiszáradni, egész télen tocsogott a víztõl, dobbantottál egyet és 10 méteres körzetben sziszegett, szörcsögött a talaj.
Aztán jött a március 14 mm-el Link
Április 13 mm Link
2 ásónyom mélyen csontszáraz talaj, a felsõ 20 centi az omsz mérések szerint 27 %-ig csökkent, a felsõ fél méter 45-50 környékére, ami márciusi-áprilisi viszonylatban komoly szárazság, mivel ekkor még nincs akkora párolgás mint nyáron.
Ez nyáron elég komoly szárazság lett volna.
Aztán mint ahogy sejteni lehetett, nem holmi átlagos hónappal folytatjuk, mint ahogy elõtte sem, hanem fogta magát és 120-130-nél tartunk.
Egyik végletbõl egybõl, átmenet nélkül a másikba!!!!!
Persze azzal együtt, hogy a meteorológia nem egy olyan tudomány, amit kalitkában vagy laborban lehet vizsgálni és annyi, de annyi paraméter, változó és ismeretlen van, hogy ezeket a dolgokat egy db mérõhellyel, egy darab függvénnyel, adatsorral nem lehet alátámasztani, sem cáfolni.
Annak idején éveken át tartó vitáim voltak az inverzióról, az állomások telepítésével kapcsolatos problémákról, a klímaleírásokról.
Ez a téma sokkal jobban detektálható, megfogható, bizonyítható, én hiába írtam róla adatokat, matematikai, biológiai, fizikai, antropológiai, társadalomtudományi érvekkel jöttem elõ, senki nem értette és senki nem hitte el, és senki nem adott igazat nekem.
Persze azóta már bizonyosságot látott, azóta mindenki tudja hogy úgy van, azóta mindenki ért hozzá.
Ez a része, a klímaváltozás, szorulás-hasmenés elmélet meg a többi része sokkal nehezebben bizonyítható, szóval nem várom el a múltbéli események után, hogy bárki is igazat adjon nekem.
Kivéve azt a 3 embert, akikrõl említettem, hogy megélték az 1960-1990 közti korszakot, és a bõrükön érezték a bõdületes különbséget.
Illetve sokan megélték, csak épp nem voltak elég jó megfigyelõk.
2010 országos csapadék maximum rekord.
2011 országos csapadék minimum rekord.
2012 országos napfényrekord.
2013: "A havi csapadékösszegek homogenizált, interpolált adatainak összegzéseként kijelenthetjük, hogy a 2013-as év a csapadékszélsõségek éve volt hazánkban, ezzel ismét egy, az idõjárás szempontjából mozgalmas évet tudhatunk magunk mögött. Az elmúlt évek szélsõségei után (2010. a legcsapadékosabb, majd rögtön 2011 a legszárazabb, 2012 pedig a 10. legszárazabb év volt hazánkban 1901 óta) 2013-ban egy éven belül tapasztalhattuk meg mind a jelentõs csapadéktöbbletet, mind a súlyos csapadékhiányt."
2014 sem volt piskóta a 200-250 mm-es hónapokkal.
Szóval nem csak havi vagy 1,5-2 havi lebontásban vannak kilengések, hanem éves szinten is.
Folytathatnám még reggelig a növényekkel kapcsolatban is, ugyanis az adatok böngészése mellett én a növényzet, a mezõgazdaság több évtizedes múltra visszatekintõ elemzésével is kutatom a dolgot, amik szintúgy alátámasztják a dolgot.
Na persze nem a "Józsi bácsi meg a Mariska Néni" bemondására, hanem ennél sokkal megbízhatóbb dolgokkal találkozom.
Én kis túlzással napi 24 órában kint vagyok január 1-tõl december 31-ig, és a bõrömön érzem ezeket az idõjárási eseményeket, nem csak az adatok elõtt vagy a modellek elõtt gubbasztok, nem csak a 4 falat nézem, onnan nem lehet meteorologizálni.
Tudom hogy Te is gombászol, meg miegymás, ami nagyban segít abban, hogy jobban átlásd a dolgokat.
És szerencsére tudom milyen volt a 60-90-ig tartó idõszak, és ez a mostani teljesen ellentéte annak.
Hogy elõtte mi volt, tudjuk hogy a 20-50 közti idõszak sem volt éppen egyszerû.
Elõtte meg kitudja mi volt.
Na most röviden
ennyi, már begörcsölt a hátam, bár ezt a hozzászólást már délelõtt elkezdtem írni.
Sajnos a net nem alkalmas ezeknek a gondolatoknak a magvas megvitatására, mert személyesen sokkal jobb lenne, mert most például 2 napig nem nagyon tudok majd hozzászólni bõvebb terjedelemben.
Bocs a hosszért!
Nem sikkadt el semmi, csak vártam Váraljamet adatsorát a visszatekintõben, meg próbáltam idõt szakítani rá.
Próbálom értelmezni ezeket a grafikonokat és az adatokat, és valóban nem értettem az elején, hogy jönnek ki ezek a 24 hónapos idõszakok.
"de amíg ez sem megy át nem érdemes... "
Pont ez az, hogy én is millió adatot és millió térképet nézek át miközben vizsgálódok vagy régebben vizsgálódtam, de ezek számomra túl vannak bonyolítva.
Attól még hogy ez nem jött át (nem csak nekem), az egy dolog, Nektek sem jön át sok minden, ami nekem világosabb a napnál.
Valószínû azért, mert teljesen ellentétesen gondolkodok, mint Ti.
A fõ probléma ott van, ahogy Cauchy és Váralja is említette vagy kijön az írásaikból, hogy ezt még grafikonokkal és meglévõ adatokkal is nagyon nehéz cáfolni vagy igazolni, mert a havi, évi, két évi idõpontokat magunk állítjuk fel, az idõjárás pedig nem követi ezeket az intervallumokat, egy hónap lehet úgy is átlagos, hogy az utolsó két nap esik 80 mm, de az egész hónap száraz volt, nem mindegy hogy egy átlagosan csapadékosabb 20-30 évben hányszor lépi át a 100 mm-t, vagy egy átlagosan szárazabb idõszakban hányszor megy 20 mm alá, vagy épp az egyébként is csapadékosabb hónapokban lépi túl a 100 mm-t, vagy épp a szárazabb hónapban megy 20 mm alá, vagy a statisztikailag száraz hónapok mennek 100 mm fölé, vagy a csapadékosak 20 mm alá.
Nem mindegy az sem, hogy ennek a szorulás-hasmenéses elméletnek az igazolására milyen pontot választunk.
Szegeden nyilván egy 20 mm alatti hónap fér jobban bele, míg Nagykanizsán 100 mm fölé menni soha nem nagy kunszt.
Ráadásul nem tudom, hogy Váraljamet kelet-mecseki adatsora pontosan hogyan lett összerakva, azt írta hogy 4 állomás 116 éves adataiból.
Egyrészt egy hegyvidék északi-keleti felérõl származnak az adatok, és a 4 állomás amelyrõl nem tudjuk melyik 4 (remélem Olivér - bocs nem tudok embert megszólítani "Váraljamet" néven
- majd leírja), akár többszáz méteres magassági különbséggel, illetve nem mindegy hogy a Kelet-Mecsek melyik felén, mert lehet az egyik idõszakból a hegy egyik felén, a másikból a másik felén, és adott idõszakra jellemzõen egyik helyen torlódhat a csapadék, másikon meg fõnös hatás lehet, mint azt a hõtérképen sokszor láthatjuk.Ezek az adatfeldolgozások ilyen esetben, amikor 99 mm 0-nak számít, 101 mm meg már 1-nek, pont elég 100-200 méter szintkülönbség, hogy túllépjen 20-30-40 éves idõtartamban egy határt, jelen esetben a 20 mm-t vagy a 100-at.
Persze lehet homogenizálni, de az már mind manipulálás.
Hozzáteszem, számomra a régi, 60-80-120 évvel ezelõtti adatok tekintetében mindig ott van az, hogy mennyire megbízhatóak.
De az érdekes, hogy 3 embert ismerek, aki foglalkozik a meteorológiával, elég idõs ahhoz, hogy megélhette az 1960-1990 közti idõszakot, mind a 3 ember 100-200 km-re él egymástól, nem beszéltek össze, mégis mind a 3 tök ugyanazt, pont szóról szóra ugyanazt mondja a két idõszakról.
Arról a két idõszakról, az 1960-1990 és az 1990 után eltelt idõszakról mind a 3 ugyanúgy vélekedik.
Mint ahogy Olivér adatsora is kimutatja:
1901-1910: 24
1911-1920: 11
1921-1930: 8
1931-1940: 4
1941-1950: 4
1951-1960: 15
1961-1970: 0
1971-1980: 4
1981-1990: 0
1991-2000: 4
2001-2010: 2
2011-2015: 4
Az a két "0" abban az idõszakban mutatja, hogy kiegyenlítettebb volt az az idõszak.
Olivér pedig az elmúlt 5 évrõl ezt írja:
"És bár a lentebbi ábrákon látszik, hogy az elmúlt 5 évben volt a legtöbb úgymond szélsõséges csapadékösszegû hónap öt éves periódust tekintve, de a jövõben az ábrákon szereplõ értékek még szinten tartásához is szélsõséges csapadékösszegû hónapok sorozata kell, ugyanis 2015. májusától esnek ki elõbb a 2010-es csapadékos, majd a 2011-es száraz hónapok."
Node!
Ha az 5 éves periódust tekintve az elmúlt 5 év a legszélsõségesebb, akkor az 1901-1910 közti 24-es szám hogyan jött össze?
Az messze az elmúlt 116 év legdurvább idõszaka a számsor szerint, ezek szerint ha 5 éves intervallumot veszek, már nem az?
Na ez a baj a matekkal és a statisztikákkal meg a grafikonokkal és a függvényekkel, hogy ha akarom vemhes ha akarom nem vemhes!
Olivér!
Ezt írtad Thermometernek: " "A meridionális jelleg túltengésének a szélsõséges csapadékviszonyok csupán következményei." Ez így csak egy állítás, kijelentés mindenféle bizonyítás nélkül. Kiváncsi is vagyok, hogy miért gondolod ezt így?" "
Egész egyszerûen azért gondolja így (és tökéletesen pontosan jól gondolja!!!), mert a meridionális makroszinoptikai helyzetek szélsõségesebb csapadék és hõmérsékleti viszonyokat eredményeznek, mint a zonális, szerintem ezt még tanítják is az egyetemen.
Nem is értem hogy kérdezhetsz ilyet, hiszen ha figyelted az elmúlt évek, évtizedek idõjárását egész Európára vonatkoztatva, akkor vaknak kell már lenned, mert ki kellett hogy bökje a szemed.
Ezzel kapcsolatban már rengeteget írtunk az elmúlt években, csak gyorsan kerestem párat Link Link Link Link Link Link és az éghajlatváltozás fórumban Link Link Link Link Link Link
Van még millió ezzel kapcsolatban, de nincs idõm keresgetni, nem tudom ezekben benne vannak-e a magyarázatok, csak beírtam pár kulcsszót, ezeket dobta ki.
Azért jellemzõ a meridionális idõszakra a szélsõségesség, mert a rendkívül erõs anticiklon uralom és blocking hajlam oda hat, hogy hetekig hónapokig egy helyben álló anticiklonok és hetekig hónapokig egy helyben álló beragadó ciklonok, és a köztük ide-oda pattogó összeáramlási vonalak okoznak döntõ többségben konvektív(!!) csapadékot.
A konvektív szó is kulcsszó, ugyanis régóta az évi csapadék döntõ része konvektív évszaktól függetlenül, télen nyáron konvektív csapadék hullik, amit a radar nagyon jól mutat.
A frontcsapadékok száma drasztikusan lecsökkent.
Mint ahogy a zonalitás is, klasszikus zonalitás szinte alig van, amikor van, akkor is csak álzonalitást látunk, ami éppen az egyik blockingos helyzetbõl adódó, rövid ideig fennálló zonalitás.
Azért a régi tankönyvekben a zonalitásról és a dinamikusan nyugat felõl kelet felé mozgó atlanti frontokról nem úgy írnak, hogy írnak róla, de nincsenek.
Voltak, viszont úgy eltûntek, mint a pinty.
Szerintem az angolok tudnának mesélni errõl, mert szerintem a Brit-szigetek az egyik leginkább érintett ebbõl a szempontból, ahol erõsen jelentkezik a meridionális klíma hatása.
Hogy mi is a különbség a zonális és a meridionális klíma között, 2009. augusztusában írtam Link
Ezt is írtad az elõbb: "Nem gondolod rosszul, de abból, hogy egy idõszakban sok csapadék esik, még nem következik, hogy az azt megelõzõben vagy követõben szárazság lesz, bõven lehet átlagos is és többnyire az is. "
Pedig pont ez van!!!!
Olyannyira, hogy több mezõgazdasági vállalkozóval kapcsolatban vagyok, és nekik mindig azt mondom, illetve a fejem verem a falba, amikor például õsszel várják hogy száradjon a kukorica, hogy minél alacsonyabb nedvességtartalmú legyen, és így minél kevesebb szárítási költség legyen.
Csak mindig addig várnak, amikor a szárazság után nem átlagos csapadék jön, hanem egybõl annyi, hogy a száraz kukoricát nem tudják learatni, mert utána hetekig nem tudnak rámenni a földre.
Ezt a vállalkozók nem vették észre, hogy száraz idõszak után vagy esõs után nem átlagos jön, pedig jöhetne az is, nem, azonnal az ellenkezõjébe csap át, mint ahogy most is.
Március-áprilisban, bocsánat, visszamegyek még régebbre, múlt õsszel nem tudták megmunkálni a földeket (meg aratni sem nagyon), mert a folyamatos nyári és õszi esõk után nem tudtak rámenni a földekre, tele volt a fészbuk sárban ragadt traktorokkal.
A földeket nem tudták megmunkálni õsszel, így kénytelenek voltak télen sebtiben amikor volt egy kis fagy (más kérdés hogy az elmúlt 5 évben egyetlen egyszer fagyott meg a talaj, ami azért nem kis teljesítmény), rámenni, amit nem sikerült, azt tavasszal próbálták.
Csak mire nekiláttak, annyira kiszáradt a talaj a rendkívül szeles idõtõl, hogy épp most mesélte egy barátom, hogy megpróbálták még az esõk után lóval ekével megszántani az egyik földet, és majdnem beledöglött az állat mert a csontkemény földet nem tudták megszántani, illetve voltak földek amiket nem tudtak elmunkálni géppel sem.
A vállalkozó ismerõsök mondták, majd akkor vetnek ha lesz esõ.
Mondtam nekik, ne várjanak, mert ha egyszer elered, akkor nem annyi lesz, hogy pont elég, hanem átcsap a másik végletbe, és hetekig nem tudnak rámenni a földekre.
Így lett?
Így?
És ez jóideje így megy, többször is hitetlenkedve írtam, hogy mi a csuda vezérli ezt, hogy a csudába tud egyik végletbõl átmenni a másikba, amikor nem lenne muszáj.
Lehetne az egyik kilengés után átlagos, de nem, egybõl átcsap a másik végletbe.
Múlt télen is, 2013/2014 õszén telén is:
- 2013 október 23 mm Link
- november 142 Link
- december 4 mm
-2014 január közepéig tartott a száraz idõszak Link
- január közepétõl február végéig ismét állandóan esett Link , 150 mm lett a vége
-márciusban megint szorulása volt, 18 mm Link
Április csak 49 mm Link , de 17 csapadékos nappal, tehát a csapadékos jelleg jött a száraz után, annyi különbséggel hogy álladóan esett csak kevés.
A május is tartotta a csapadékos idõt Link a hónap végéig, majd akkor megint elállt, és június végéig nem esett szinte semmi, annak az egy hónapnak, május 20-tól június 24-ig 8 mm esett Link
Nagyjából 1,5 hónapos intervallumokban volt folyamatosan szorulás vagy hasmenés, persze nem mindig esett pont elsejétõl 30-31-ig a szárazság vagy a csapadékosság, de az egyik végletbõl a másikba váltás félelmetes volt.
Aztán elkezdõdött a pokol, a július, augusztus, szeptember 150-200-250 mm-es hónapok voltak, persze a folyamatos konvektív csapadékok miatt.
Október folytatta de már csak 100 mm körül zárt.
November 20-30 mm.
December 30-40 mm.
Január 50 mm.
Február 47 mm.
A téli hónapokban sokszor a szinoptikai helyzet és a radarkép olyan volt, hogy ha az nyáron van, akkor a néhány mm-ek helyett 50-100 mm-es zivatarok lettek volna ugyanúgy.
A talaj nem bírt kiszáradni, egész télen tocsogott a víztõl, dobbantottál egyet és 10 méteres körzetben sziszegett, szörcsögött a talaj.
Aztán jött a március 14 mm-el Link
Április 13 mm Link
2 ásónyom mélyen csontszáraz talaj, a felsõ 20 centi az omsz mérések szerint 27 %-ig csökkent, a felsõ fél méter 45-50 környékére, ami márciusi-áprilisi viszonylatban komoly szárazság, mivel ekkor még nincs akkora párolgás mint nyáron.
Ez nyáron elég komoly szárazság lett volna.
Aztán mint ahogy sejteni lehetett, nem holmi átlagos hónappal folytatjuk, mint ahogy elõtte sem, hanem fogta magát és 120-130-nél tartunk.
Egyik végletbõl egybõl, átmenet nélkül a másikba!!!!!
Persze azzal együtt, hogy a meteorológia nem egy olyan tudomány, amit kalitkában vagy laborban lehet vizsgálni és annyi, de annyi paraméter, változó és ismeretlen van, hogy ezeket a dolgokat egy db mérõhellyel, egy darab függvénnyel, adatsorral nem lehet alátámasztani, sem cáfolni.
Annak idején éveken át tartó vitáim voltak az inverzióról, az állomások telepítésével kapcsolatos problémákról, a klímaleírásokról.
Ez a téma sokkal jobban detektálható, megfogható, bizonyítható, én hiába írtam róla adatokat, matematikai, biológiai, fizikai, antropológiai, társadalomtudományi érvekkel jöttem elõ, senki nem értette és senki nem hitte el, és senki nem adott igazat nekem.
Persze azóta már bizonyosságot látott, azóta mindenki tudja hogy úgy van, azóta mindenki ért hozzá.
Ez a része, a klímaváltozás, szorulás-hasmenés elmélet meg a többi része sokkal nehezebben bizonyítható, szóval nem várom el a múltbéli események után, hogy bárki is igazat adjon nekem.
Kivéve azt a 3 embert, akikrõl említettem, hogy megélték az 1960-1990 közti korszakot, és a bõrükön érezték a bõdületes különbséget.
Illetve sokan megélték, csak épp nem voltak elég jó megfigyelõk.
2010 országos csapadék maximum rekord.
2011 országos csapadék minimum rekord.
2012 országos napfényrekord.
2013: "A havi csapadékösszegek homogenizált, interpolált adatainak összegzéseként kijelenthetjük, hogy a 2013-as év a csapadékszélsõségek éve volt hazánkban, ezzel ismét egy, az idõjárás szempontjából mozgalmas évet tudhatunk magunk mögött. Az elmúlt évek szélsõségei után (2010. a legcsapadékosabb, majd rögtön 2011 a legszárazabb, 2012 pedig a 10. legszárazabb év volt hazánkban 1901 óta) 2013-ban egy éven belül tapasztalhattuk meg mind a jelentõs csapadéktöbbletet, mind a súlyos csapadékhiányt."
2014 sem volt piskóta a 200-250 mm-es hónapokkal.
Szóval nem csak havi vagy 1,5-2 havi lebontásban vannak kilengések, hanem éves szinten is.
Folytathatnám még reggelig a növényekkel kapcsolatban is, ugyanis az adatok böngészése mellett én a növényzet, a mezõgazdaság több évtizedes múltra visszatekintõ elemzésével is kutatom a dolgot, amik szintúgy alátámasztják a dolgot.
Na persze nem a "Józsi bácsi meg a Mariska Néni" bemondására, hanem ennél sokkal megbízhatóbb dolgokkal találkozom.
Én kis túlzással napi 24 órában kint vagyok január 1-tõl december 31-ig, és a bõrömön érzem ezeket az idõjárási eseményeket, nem csak az adatok elõtt vagy a modellek elõtt gubbasztok, nem csak a 4 falat nézem, onnan nem lehet meteorologizálni.
Tudom hogy Te is gombászol, meg miegymás, ami nagyban segít abban, hogy jobban átlásd a dolgokat.
És szerencsére tudom milyen volt a 60-90-ig tartó idõszak, és ez a mostani teljesen ellentéte annak.
Hogy elõtte mi volt, tudjuk hogy a 20-50 közti idõszak sem volt éppen egyszerû.
Elõtte meg kitudja mi volt.
Na most röviden
ennyi, már begörcsölt a hátam, bár ezt a hozzászólást már délelõtt elkezdtem írni.Sajnos a net nem alkalmas ezeknek a gondolatoknak a magvas megvitatására, mert személyesen sokkal jobb lenne, mert most például 2 napig nem nagyon tudok majd hozzászólni bõvebb terjedelemben.
Bocs a hosszért!
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Indul a MetNet előrejelzési verseny sorozatának 41. sorozata
MetNet | 2024-11-02 11:38
Szabályzat