Globális jelenségek

Valóban volt két enyhe tél, ám a többi véletlenül se az enyheségrõl szólt.

Természetesen ötlet van, de inkább már okozat mint ok.

Abból indulok ki, hogy 2007-es tanulmány szerint 2013-ra gyakorlatilag jég mentsenek kellett volna lenni a sarkoknak nyáron, igaz itt az északi sarkról van szó. Viszont délen egy hajó nyár közepén jég fogságában van, és ott tovább hízik a jég. Szóval az én egyszerû fapados módszereimnél, a tudomány sokkal nagyobb technikával rendelkezik mégis milyen hatalmas tévedésekben vannak.

Én máshogy közelítettem meg a dolgot, elõször kutattam visszafelé ami mint mondtam fapadosan de azért elég jól sikerült. Ebbõl egész jó összefüggéseket sikerül találni, és egy általam felépített elméletet kreálni. Ez természetesen magánvélemény, de ha már tudományos fórum ezért írtam le. viszont tisztába vagyok, hogy finomítani kell, mert van még mit rajta.

Annyi azért tisztán látható, hogy mind a zonális korszak, mind az extra kontinentális is egy-egy kis szeletet foglal el az elmúlt évszázadok klímáján, mármint amit többnyire biztosan vissza lehet nézni. Ez rövid idõ ez is tény, de nehezen tudok elképzelni esetleg más korszakot. Igaz tudunk még jégkorszakról meg jó meleg már-már trópusi korszakról hazánk területérõl és biztosan volt is de ebbe azért nem mentem bele.

Szóval, hogy miért változnak miért alakulnak ki és miért áll fent egy-egy korszak akár tartósan? Arról igazából nem sokat lehet tudni. A légkör valamiért rá áll egy-egy típusra és azt folyamatosan fenntartja. Ebben vannak idõnként epizód jellegû váltások, de amire ebbõl az állapotból kizökken ahhoz kell valami, valami nagy "sokk" a légkörnek.
Lásd a tavalyi tél mediterrán ciklon dömpingét, a Dunántúl majd az Alföld is belefulladt a hóba. És itt picibe volt nagy "sokk" a légkörnek, miszerint megérkezett tavasz és elfogyott a hidegbázisa. No egy ilyet képzeljünk el nagyban. Gondoltam naptevékenységre az óceánok módosult áramlási rendszerére, valamint a Hurrikánok szerepére, az észak-afrikai passzát erõsebb hatására. De mint írtam a légkörnek valami erõs hatás kell ami egy-egy állapotból kibillentse.

De ötleted sincs? Azért valami munkahipotézisre csak szükség lenne... Ha másért nem, legalább hogy kizárhassuk.

Ezt senki sem tudja! És mi okozza? Azt sem!:-)
Egy biztos, hogy 4 korszakra lehet boncolni hazánk éghajlatát, nagy vonalakban. Itt nem csak a havi közép számít hanem pl csapadék is. Azonban legfõbb hogy az áramlás valamiért lehetõvé teszi, ezekben az években hazánk szélsõ értékeinek egymás után történõ aránylag gyors változásait.
Teszem azt, hogy az 1940-es év volt az egyik leghidegebb, de pl az 1942-es, vagy az 1947-es szeptember az egyik legforróbb. Valamint hogy -35 és 42 fok között, az egész medence területén meg akár -38 és közel 43-44 fok közötti értékek is elõfordultak, szinte egyik évrõl a másikra. Ezek már nagyon a határon vannak, de pl ebben a két évtizedben, és itt ne szorosan arra a 20 évre gondoljunk, bizony több alkalommal is elõfordult. Míg a másik két szélsõ évtizedben a 70-es években és az 1910-es években ez nem volt jellemzõ, persze pl 1917-ben ott is volt zord idõ februárban, és bizony nyáron 40 fok feletti hõmérséklet is azonban 90%-ban nem ez volt a jellemzõ.
Persze mindet finomítani kell, de ezt amit leírtam jó eséllyel lehet használni.
Néhány estét, és órát eltöltöttem velük:-)

Hmm-hmm. 1988-ban és 1989-ben nem képzõdött hótakaró Svájcban az alföldi területeken, amire az utóbbi 700 évben nem volt példa. Ez aligha következhetett volna be, ha nem lettek volna izomból zonálisak ezek a telek. A saját emlékeimben is igen enyhe és hóban szegény telek szerepelnek a 80-as évek utolsó harmadából.

A 40-es évek talány számomra. Ekkorra ugyanis már 10-20%-kal lecsökkent az arktikus jég kiterjedése, 1925-ben pedig már az európai gleccserek is megkezdték a hátrálást.

A szombathelyi állomás az állomásleírás szerint 1965 óta ugyanazon a helyen mér (külterület, repülõtér). 1950-tõl 1965-ig szintén a repülõtéren mértek, de egy másik helyen.
Örültem volna, ha találtam volna hivatalos OMSZ adatokat a 2000 és 2010 közötti idõszakra, de valamiért még nem tették közkinccsé õket (a napijelentéseket pedig nem akartam egyenként végigböngészni).
Az OGIMET adatokhoz: nem min. és max. értékbõl számolt napi közepeket adtak meg. Az adatsorokból ez látszik, mert a megadott napi közép nem egyezik meg a min. és max. érték számtani közepével. Sajnos azt nem tudom, hogy az adatsoruk milyen mérõhelyrõl (honnan) származik.

A kiegészítéseidet egyébként köszönöm.

A 2000-es évek teleinek idõjárásához még annyit tennék hozzá (Szombathelyre vonatkozik), hogy a 2002-2003-as tél kivételével egyetlen olyan tél sem volt az évtizedben, amelynek során legalább két hónap középhõmérséklete szignifikánsan hidegebbnek bizonyult volna a sokéves átlagnál. Így valóban voltak rendkívül hideg idõszakok, de ezek mindig rövidnek bizonyultak, vagy nem tudtak ugyanazon tél során megismétlõdni.

A téli középhõmérsékletek átlagszámításába egyébként azért kezdtem bele, mert több helyen szó volt róla, hogy a DAI index az 1980-2010-es évek decemberi átlagához van viszonyítva, nem pedig az 1970-2000-es évek decemberi átlagához. Az elõbbi pedig Hari szerint magasabb érték, ebbõl pedig nyilvánvalóan következik, hogy akkor a 00-ás évek decemberei melegebbek voltak a 70-es évek decembereinél. Szombathely esetében azonban ez pont nem így volt, a 70-es évek decembereinek átlaga +0,66°C volt, a 00-ás éveké pedig +0,55°C-nak adódott, igaz, hogy ez utóbbi az OGIMET adatbázisa szerint számított érték.

Legvégül csak érdekességként: 1962-63-as tél (Szombathely) havi középhõmérsékletek: december: -3,9°C, január -6,1°C, február: -5,6°C

Így van, az 1980-as évek abszolút nem voltak zonális jellegûek.

És mi okozza az általad elnevezett "erõs kontinentális" korszakokat? Mikor lesz a következõ ilyen?

Talán elfogadott nézetnek tekinthetõ (legalábbis itt a Metneten), hogy hazánk éghajlatában zonálisabb jellegû és meridionálisabb jellegû korszakok váltják egymást.
Zonálisabb jellegû idõszaknak mondható a nagyjából az 1960-tól 1990-ig tartó idõszak, az azóta eltelt 20 egynéhány évben pedig inkább a meridionálisabb hatások voltak erõteljesebbek.

Zonális idõszakokban inkább az óceáni hatások, meridionális idõszakokban inkább a szárazföldi hatások érvényesülnek jobban hazánkban. Ebbõl következik, hogy a zonális idõszakokban az enyhébb tél és a hûvösebb nyár, míg a meridionális idõszakokban a hidegebb tél és a melegebb nyár a jellemzõbb.

Az elmúlt 50 év (1960-tól 2010-ig) teleinek középhõmérsékletét (december, január és február hónapot figyelembe véve) vizsgáltam meg Szombathely állomás adatait. Választásom azért esett Szombathelyre, mert adatai megtekinthetõk a met.hu adatbázisban, illetve az itt található állomások közül a legnyugatabbra fekvõ hely, vagyis elvben a leginkább érzékeny a zonális hatásokra. Az adatok 1960-61-es téltõl az 1999-2000-es télig a met.hu OMSZ adatbázisából vannak, 2000-2001-es téltõl a 2009-2010-es télig pedig az ogimet.com adatbázisból.

Évtizedekre lebontva a következõ téli középhõmérsékleteket kaptam:

A "zonális" idõszak:
1960-as évtized: -1,41°C
1970-es évtized: +0,37°C
1980-as évtized: -0,26°C

A "meridionális" idõszak:

1990-es évtized: +0,06°C
2000-es évtized: +0,46°C

A meglepõ tény: a zonális telek hidegebbek voltak, mint a meridionális telek. Még akkor is, ha kivesszük a sorból az 1960-as éveket, amikor meglepõen zordak voltak a telek a késõbbiekhez képest.
A "dühöngõ" zonalitás korszakában, az 1970-es években - igaz, hogy melegebb telek sora volt - de még így is összességében hidegebb volt a telek középhõmérséklete, mint a 2000-es években.
Az 1980-as évtized téli középhõmérséklete pedig jóval alacsonyabb volt, mint akár az 1990-es, akár a 2000-es évtized téli középhõmérskélete.

A 70-es 80-as években a nyarak hozták a zonális jegyeket (jóval hûvösebbek voltak), mint a 90-es 00-ás meridionális nyarak.
Kérdés: a téli meridionalitás miért nem hozta a 90-es, 00-ás években az "elvárt" hidegebb téli idõt a 70-es, 80-as évek teleihez képest.
A nyarakra miért érvényes a zonális korszak-hûvösebb, meridionális korszak-melegebb idõ?
A telekre miért nem érvényes a zonális korszak-enyhébb, meridionális korszak-hidegebb tél?

Véleményem szerint az elmúlt húsz-huszonöt évben jellemzõbb meridionális dominancia a telek tekintetében csak annyira volt elég, hogy ellensúlyozza a lassú általános melegedõ tendenciát, azaz a meridionális teleket középhõmérsékletét nagyjából egálra hozta a korábbi zonális telek középhõmérsékletével.
Ebbõl következõen lehetséges az, hogy ha újra beindul a zonális korszak, akkor a telek középhõmérséklete ugrásszerûen növekedni fog?