Globális jelenségek
És ami meglepõ, az idei januárban is csak kétszer volt 10 felett: 10,2 és 12,3 fok. Az utóbbi évtizedekben ez Szegeden nem túl gyakran lehetett. Sokan sajnos beirogatnak mindenfélét, hogy nem esett hónapok óta esõ, végtelen forróság van egész nyáron vagy éppen minden nap esik stb. Ha vezetnének évek óta naplót és fórumtelepiszkitás helyett adatokkal is foglalkoznának, vagy legalább mások diagramjait megnéznék a metneten akkor nem terjedne annyi városi legenda.
Azért attól elég messze voltunk, sõt január 20. után már igencsak jött a februárt idézõ zord idõ.
Ez fõvárosi adatsor egyetlenegy 10,1 fok volt januárban:
Link
Ez Szeged, és volt egy 10 fok feletti szintén, így valamit nagyon elnéztél:
Link
Ez viszont az elmúlt 233 év biztosan, sõt talán az elmúlt 500 év egyik legenyhébb januárja volt a 2007-es. Budapesten gyakorlatilag fagy is alig volt:
Link
Szegd se sokkal hidegebb sõt:-)
Link
Azonban a tartós 20 fok sehol sem állja meg a helyét, sõt egy 20,0 fokról tudunk amit Máza 2002 január 29-án mért be. Így nem érzed, hogy picit költõi túlzásba estél?:-)
Ez fõvárosi adatsor egyetlenegy 10,1 fok volt januárban:
Link
Ez Szeged, és volt egy 10 fok feletti szintén, így valamit nagyon elnéztél:
Link
Ez viszont az elmúlt 233 év biztosan, sõt talán az elmúlt 500 év egyik legenyhébb januárja volt a 2007-es. Budapesten gyakorlatilag fagy is alig volt:
Link
Szegd se sokkal hidegebb sõt:-)
Link
Azonban a tartós 20 fok sehol sem állja meg a helyét, sõt egy 20,0 fokról tudunk amit Máza 2002 január 29-án mért be. Így nem érzed, hogy picit költõi túlzásba estél?:-)
Az biztos, hogy a tavalyi január megváltoztatta a januárról alkotott koncepciómat. A tartós +20 fok közeli hõmérséklet a tél papíron leghidegebb hónapjában számomra korábban ismeretlen volt.
Dobgós ugyan nem volt de tény enyhe volt és elõkelõ helyen végzett, a 231 évbõl a 20. helyen zárt az a január, viszont február is elõkelõ helyen végzett.
Ezeknek többnyire az áramlás határozza meg, ha teknõ épp elõoldalban van pont azon a részen akkor olvad ha jobban zonális az áramlási kép és a teknõ keletebbre vagy nyugatabbra van akkor olyan mértékû olvadás sincs ahogy az idén is látható. Valószínû, hogy ez is mint más is kicsit kaotikusabb mint ahogy sokan elképzelik, hogy megleszünk olvadunk és nincs vita:-)
Tavaly a megfigyelések óta volt a minimuma, de a Déli-sarkon a maximuma volt, sõt idén még több és vastagabb a jég, sokan mégis ezt is az olvadással magyarázzák, pedig pl délen kb 4 fokkla csökken az átlaghõmérséklet az elmúlt 10 évben. Igen ám de délen normális megfigyelés kb 1980 óta van többnyire helyenként elõbb de van új állomás is pl ami tavaly indult szóval rövid idõ bármit kijelenteni, de egy biztos délen az elmúlt években sokat hízott míg északon nyáron csökkent a jég mennyisége, de ki tudja mi volt pl 1934-ban vagy 1922-ben szóval rövid idõ áll rendelkezésre.
Még valami valaki kitalálta, hogy olyan mértékû jégolvadás mint tavaly történt legalábbis a felszín megolvadása utoljára 1897-ben volt, no de ezt honnan tudják, oké fúrásokból és egyéb izotópos vizsgálatokból, de ez ennyire biztos? Nem hiszem, de ha kiderítették és mégis volt akkor miért ne lehetne pl jövõre vagy 20 év múlva is ilyen, hisz nem más mint áramlás kérdése az egész, de azért leegyszerûsítve.
Tavaly a megfigyelések óta volt a minimuma, de a Déli-sarkon a maximuma volt, sõt idén még több és vastagabb a jég, sokan mégis ezt is az olvadással magyarázzák, pedig pl délen kb 4 fokkla csökken az átlaghõmérséklet az elmúlt 10 évben. Igen ám de délen normális megfigyelés kb 1980 óta van többnyire helyenként elõbb de van új állomás is pl ami tavaly indult szóval rövid idõ bármit kijelenteni, de egy biztos délen az elmúlt években sokat hízott míg északon nyáron csökkent a jég mennyisége, de ki tudja mi volt pl 1934-ban vagy 1922-ben szóval rövid idõ áll rendelkezésre.
Még valami valaki kitalálta, hogy olyan mértékû jégolvadás mint tavaly történt legalábbis a felszín megolvadása utoljára 1897-ben volt, no de ezt honnan tudják, oké fúrásokból és egyéb izotópos vizsgálatokból, de ez ennyire biztos? Nem hiszem, de ha kiderítették és mégis volt akkor miért ne lehetne pl jövõre vagy 20 év múlva is ilyen, hisz nem más mint áramlás kérdése az egész, de azért leegyszerûsítve.
Tavalyi téli szezonban februárban volt nagyon kemény hideg,ideiben kicsit tolódott márciusra,ráadásul havas kiadásban is. Érdekes lehet a következõ téli szezon,azaz mikor szakad meg a tendencia abban,hogy a tél kb elsõ fele enyhe,amíg a "vége" bekeményít. Most már jó pár éve fordult elõ fordítva a felállás,azaz hogy februártól már szinte kora tavasz volt.
A 2011-12es tél összességében nem volt kemény. Emlékezz: a január például olyan enyhe volt, mintha októbert írtunk volna. Nem tudom, hogy a számok is igazolják-e, de 2012 januárja szerintem dobogós minden idõk legenyhébb januárjai között.
Lehet tudni az okát, hogy a tavalyi nagy arktiszi jégolvadás az idén miért torpant meg és ez miért nem téma ? Továbbra is súlyosabbnak tartom azt, ha olyan hideg telek lennének, mint a 2012 február volt nálunk. A legrosszabb persze az, ha az aszályos és hõgutás nyarak váltakoznak minden évben hideg meg hórekordos telekkel. Most sajnos erre tendálnak a folyamatok...