Globális jelenségek

Ejjj, pedig már megörültem!

Félreértettél. Én nem a következõ jégkorszak kezdetét harangoztam be. Pusztán a nyomási mintázat hasonlóságát emeltem ki.

Volt cikk róla, hogy ez a hideg a globális felmelegedés újabb bizonyítéka, nem? Szóval jön az a globális felmelegedés, nem kell aggódni
Ez a március tényleg rendkívüli, de tavaly meg bõven meleg volt, a telünk langyos volt, extrém hótakaró ugyan többször is kialakult (Ny-on), de átlag alatti se nagyon volt. Azért egy jégkorszak, vagy lehûlõ tendenciát másképp képzelnék el.

Persze a sarki jég drasztikus csökkenését tényleg érdemes vizsgálni, hiszen (függetlenül az okától) biztos nagy hatással van az áramlási rendszerekre (61-90 zonális irányítású évei nagy sarki jéggel járnak együtt?). Ennek hatása persze nem merül ki a "hidegebb tél", "melegebb nyár", "több vihar", "sok hó", "nagy fûtésszámla" kapcsolatokban, hiszen hatásuk millió változással járhat, ráadásul a szubjektív faktortól is meg kell szabadulni (egy enyhe tél is jelenthet hatalmas változást egy másik enyhe télhez képest, pláne egy apró magyarországnyi területre nézve). Ezen felül éves, több éves "ellenpéldák" rondíthatják az adatainkat, melyek ugyanakkor teljesen beleférnek az elméletbe - csak az ellenvélemény kíméletlenül kihasználja (mint most a hideg márciust pl. a globális felmelegedés ellen). Ehhez tehát évtizedes adatsorok kellenek, sok olyan kutató, aki az életét szenteli ennek, és sok nyitott ember, aki bölcs és kritikus marad, nem pedig észreveszi, hogy ha a márciusi csapadék kétszeresét átszámítja Kelvin-fokba, akkor 90%-os valószínûséggel megkapja a decemberi T átlag harmadát stb. aminek túl sok haszna ebben a formában nem lesz...

Ha például igaz a 30 éves periódus elmélete, és becsúszik egy 10 éves periódus, bõven jó lehet még az elmélet (kiindulva abból, hogy igaz, de ezt nem állítom!). Cauchy írta, hogy a véletlen mûködésû rendszerekben az ember mindig is szimmetriát, periódust, ismétlõdést keres, ennek a csábító kényszerét nagyon nehéz legyõzni. Régen mondtam már ezt a példát: dobjatok fel egy érmét 30-szor, és keressetek benne ismétlõdõ mintázatot. Találni fogtok, és némi belemagyarázással (1-2 hibás szakaszt kimagyarázva) gyakorolni lehet, milyen egyszerû ezeket elõállítani - a folyamat is jobban megérthetõ. Az éghajlat erre még jobb terepet kínál, hiszen tele van adattal, ezek nem pontosak és a sok káoszban könnyû hamis tudósok hangzatos mintáit elhinni.
No de kicsit messzire kanyarodtam

A Balaton vízszintjére még egy jó példa: Link milyen szépen helyreállt a csapadékos 2-3 hónaptól! Erre is van jó matematikai gyakorlat: dobáljatok 6 oldalú kockával, és ez legyen a csapadékmennyiség évente. Fogtok olyan szakaszokat találni, ahol kiszáradna a Balaton, de végül helyreáll a rend. Ez nem a természetes visszakorrekció eredménye az oly figyelmes természettõl, hiszen igazából totál nem érdekli a kockát sem, hogy az elmúlt hat dobás összege csak 9... A magyarázat az "átlag" szóban és a nagy számok törvényében keresendõ (tételek, matematikai bizonyítások, valószínûségi szabályok tartoznak ide).

Egy érdekes jelenségre hívnám fel a figyelmet: Az Atlanti óceáni ciklon semmit sem halad kelet felé, sõt, holnap retrográd mozgással nyugat felé elindul vissza! Szombatig nyugatnak tart, majd ismét vesztegelni kezd. Hétfõ: Izlandi minimum sehol, magasnyomás Izland és Skandinávia között. Észak-Skandináv ciklonrendszer. Aki olvasta Bjerknes rekonstrukcióit, az tudja, hogy egy a Kis-Jégkorszak nyomási musztere.