Meteorológiai társalgó

Valóban. Pont

De 2005 volt, én hibáztam el. Ilyenkor estefelé, "mûszak" végén kicsit indiszponált az ember.

Látom nem érted hogy az idõjárásnak nincs vége az országhatárnál.

Bocs a szájbarágásért, de most január van és rólunk beszéltem, nem a németekrõl meg nem az Altájról. Nálunk évtizedek óta nem emlékszem a hóolvadásból származó nagy,károkat okozó dunai árvízre. A németek persze izgathatnának bennünket, de a magunk baja talán fontosabb. Március- áprilisban az alpi folyók ilyen helyzetben 10-15 fokkal melegebben nagy hó mellett kiöntik õket, de ez mire ideér általában lecseng, bár a rakpartokat lezárhatjuk. Tehát a téli ény-i irányítás ránk gyakorolt hatására és nem az Alpokra,Altájra gondoltam. Így már érthetõ ?

Reméltem megérted konkrét szájbarágás nélkül is.

A Duna tavaszi áradását okozhatja ÉNY-i front, hiszen most is 100mm körüli csapadékot várnak a duna vízgyûjtõjére. Gondolom nem kell különösebb logika ahhoz, ha ez tavasszal történik akkor az árvizeket okozhat, ahogy nem egy alkalommal meg is történt már.

Ezzel szemben azt állítottad hogy az ÉNY-i irányítás nem okoz se havat, se hideget se árvizet.

Tulajdonképpen mindegyik cáfolható, de annyiban igazad van hogy a nyugatiás áramlással a legritkább esetben érkezik a kemény tél, fõleg a tartós fajtából.

Nem egészen értem ezeket az északi féltekei hegységek dolgot. Arról volt szó, hogy jó az ény-i áramlás, mert a hegyekben sok a hó, lehet sportolni, de nincs vérfagylaló hideg és a síkvidéken minket nem zavarnak ilyenkor hóviharok (ellenben 1987 ,1999,2003- jaj, csak azt ne !). Erre Te a nagy árvízveszélyrõl írtál, én meg arról, hogy 20 évente van ilyen, de most a kiszáradt folyókon segítene egy ilyen ár, az ínségsziklás idõkben.

A hidegpárna nem azért (mások által így nevezett) hungarikum, mert nem létezik más medencékben, hanem mert itt a legtartósabb. Igazatok van, van egy hasonló: a Pó völgye. A többi azért nem tipikus és a miénkhez fogható,mert a)magasabban fekszik, b) valamilyen irányból nyitott c) nem veszik ilyen magas hegyek körül d) mütyürke hozzánk képest. Vagyis nálunk az egész országot beborítja (Hungária),de hol van ehhez a Bécsi -med.? Kialakulhat a cseheknél,németeknél,lengyeleknél,románoknál vagy bárhol, de az elsõ fuvallat északról,keletrõl vagy nyugatról felszaggatja. Ezek a szelek,mivel középen vagyunk vagy utoljára érnek ide vagy itt beletörik a szaggatásba a bicskájuk (olyan mély a medencénk feneke, hogy vagy egyáltalán, vagy csak átmenetileg vagy részben jutnak sikerre). A mondanivalómat teljesen félreértetted, mert a hidegpárna akár egy hónapos voltán volt a lényeg, nem azon, hogy a világon csak itt fordul elõ.
A Pó-síkság ugyanilyen helyzetû (mély és magas hegyektõl teljesen elzárt) de mérete törpe a mi medencénkhez képest.

Ahogy látom már helyettem többen megcáfolták a ködpárnát mint hungarikumot definiáló állításodat, így nekem már csak az maradt hogy példákat hozzak arra hol okoz a tavaszi olvadás árvizeket: a legtöbb hegységben* illetve. környezetében, különös tekintettel azokra a helyzetekre amikor az olvadás nem fokozatosan hanem hirtelen következik be, rosszabb esetben jelentõsebb esõvel kísérve.

* Nem sorolom fel azokat az északi félteik hegységeket, melyeken télen hótakaró található, de a nyári évszakban nem. De országunkat minden irányból ilyenek határolják!

Csak úgy kapásból: magasködre hajlamos országok/térségek: Csehország nagy része, Németország déli tartományai, Bécs és Burgenland térsége, a Kisalföld szlovákiai része (beleértve Pozsonyt), a Po-síkság - meg szerintem minden síkvidék, völgy, katlan, ahol télen gyenge a talajközeli áramlás Egyébként már csak 6 hét van hátra a Hochnebel-csúcsszezonból (nálam ez nov. 15.-febr. 15-e közé esik).

Ködpárna: Bécsi-medence, pl.

Nem 2005 volt ? Itt 24 cm hóra emlékszem, a közlekedésben komoly fennakadás nélkül és Újév napján elmosta az esõ. [esõ]

2004 december legvége?

Akkor viccelõdjünk tovább. Pl. hol van Európában olyan a Kárpát-medencén kívül (igazad van, már más országok is befészkelték magukat ide ), hogy egy hónapra akár megül a hideg köd ? Aztán ezek a gyakori nagy esõ esik a nagy kárpáti hóra típusú árvizek ? Emlékszem valami hasonlóra: talán 1970, esetleg 1956 vagy 1879...? Viszont akkora májusi, júniusi,júliusi, augusztusi ,õszi, téli áradásokra emlékszem a közelmúltból mint egy ház (el is úszott sok ház ). Ettõl félek (ha egyáltalán félni kell itt nálunk valamitõl ) a legkevésbé mostanában, amikor a folyók a kiszáradás szélén vannak.
Valóban a hóviharoktól nem kell félni nálunk, itt Pápán 10 év alatt semmi komolyra nem emlékszem, országosan talán 2003-ban volt igazi utoljára.

Január vége, Alpe d'Huez (Franciaország, Link ). Most 230 cm hó van, ha a fele elolvad is boldog leszek Alig várom!

Addigra belefulladnak a hóba!

És a jövõ héten pont ide, Obertauernbe megyek síelni, ha minden összejön Most van közel 200 cm 2400 méteren és újabb 100 cm feletti mennyiséget várnak addig, alig várom a hóhegyek látványát! Egyetértek az elõttem szólókkal, pl. az Alpok bizonyos részein ezért jó az ény-i irányítás.

Szeretem az ilyen ény-i irányítást. Mások utálják, mert nem lehet az enyheség miatt rekordmennyiségû fát, szenet, gázt elégetni, nem hoznak áradásokat, töméntelen esõt, országos hóvihart. Én jobban utálom, ha bejön a lábashideg 2 centi hóval,bár az hetekig szublimál, mire elolvad, de semmire nem megyünk vele, csak mellette csonttá fagyunk. Vagy a hidegpárna, ami hungarikum, de kitörölhetjük vele : köd és ború egy hónapig - lásd november. Most szaladgálnak a frontok, hol fagy, máskor 10 fok, szép záporok,zivatarok napsütéssel párosulva és ilyenkor télen a hegyeket megpakolják annyi hóval (1000 m felett), hogy a hóágyúkat nyugdíjazhatják. Novemberben a frankó negatív anomáliában porzottak a síterepek : kinek volt az jó? Most meg egy méter hó fog esni az Alpokban, bár síkvidéken csak látványhózáporok várhatóak. Inkább ezt mint a száraz hideget vagy ködöt !
Aztán ha egy hideghullám jó szögben jön még egy mediben is lehet reménykedni és tippelni a hócentiket !