Globális jelenségek

Már a szpészvedör is a napciklus korábbi maximumáról ír: Link
Ezt (sõt, azt, hogy maximum mér tavaly év végén megvolt), már tavaly és az éven többször kifejtettem, azóta is tartom.
Íme egy saját diagram: Link
Az adatok az általánosan elfogadott SIDC adatok (Brussels International Sunspot Number).

A pillangó-diagram is pár hónapja erõsen árulkodó: Link

Nagyon leegyszerûsítem néha a dolgokat (persze azt sosem szerettem, ha valaki mindent túbonyolít...lásd magyar adórendszer ), de az tény, hogy a déli sarki jég viselkedését ugyanúgy nem kell globális indikátornak nézni, mint az északit. Az északi jobban elõtérben van, hisz közel hozzá élnek sokan és van valamicske befolyása az emberi történelemre is. A déli félteke jege annyit számít az emberiségnek kb., mint a Mars jege. Nem véletlen, hisz az egyiket sûrûn lakott szárazföldek övezik, míg a másikat hatalmas óceáni területek (kivéve Tûzföldet). Minden bizonnyal a mostani olvadás indikátorként mutatja a melegedést, de ha azt kérdezem, hogy miért csak a jeget nézegetjük, a jeges-tengeri T-adatsorok nem mutatnak semmit ?... És Kanada vagy Szibéria északi partvidéke ? Nézegetünk elmosódott kék-piros Tanomália térképeket a világról, csak az a baj, hogy nem tudjuk, hogy milyen idõszak milyen módon számított átlagához viszonyít és milyen rácspontsûrûséget takar az állomáshálózat. Itt aztán lehet variálni, hogy mely évszázadhoz vagy évtizedhez viszonyítunk és mely évet vagy évtizedet. Aztán a mérési hibákról meg helyekrõl még nem is beszéltem. Nekem ezek az egy évszázad alatti 0,6-0,8 fokos T emelkedések nem igazán megdöbbentõek és még biztos sem vagyok benne, hogy annyi-e, hisz van bizonyos hibalehetõség is...
Úgy látom rohamosan hízik már a tengeri jég és Szibériában már -20 fokos fagyok köszöntöttek be. Sajnos továbbra is attól félek inkább (nyári forróság meg szárazság ellenére), hogy kemény hidegek jönnek ránk. Sajnos sokan nem veszik még észre, hogy a pár év alatt duplájára emelkedõ energiaárak és a befagyasztott (sõt csökkentett) bérek korában már nem a melegtõl, hanem a hidegtõl kell félni a lakosság nagyobbik felének. A 80-as évek kemény teleit az olcsó fûtés miatt észre sem vette a lakosság, most egy 85-ös vagy 87-es tél a fél országot anyagi romlásba vinné...

Egyetértek én is azzal a véleménnyel, hogy télen az arktiszi jégtakaró kiterjedésének nagysága nem feltétlenül befolyásolja nálunk a tél milyenségét (pár évvel ezelõtt azért voltak más vélemények is itt a fórumon). A linkelt grafikonod is ezt támasztja alá.
Amit viszont szeretnék kérdezni: mi van, ha megfordítjuk a dolgot és azt a kérdést tesszük fel, hogy a nyári szokatlanul alacsony jégborítottság van-e hatással a nyarunkra?
Két példa: 2012-ben rekord alacsony jégborítottság az Arktiszon, nálunk meleg nyár. 2007-ben 2. legalacsonyabb jégborítottság az Arktiszon, nálunk meleg nyár (különösen júliusban).
A nyár középhõmérsékletét nálunk jelentõs mértékben befolyásolhatja (emelheti) az ÉNY-i frontok hiánya, vagy gyengesége. Az alacsony arktiszi jégborítottság nem okozhatja-e nyáron ezeknek a frontoknak a gyengeségét, vagy elmaradását?
A felvetésem csak teória, de kíváncsi vagyok a véleményetekre.

A kérdés összetettségével egyetértek, ugyanakkor ez igaz a mért hõmérsékletre is, pláne a Kárpát-medencében. Lehetnek olyan hatásai egy északi-sarki jégtakarónak, melyek elõsegítik jónéhány makrohelyzet gyakoriságának növekedését. Nos, ezek nem biztos ugyan, hogy kialakulnak (mondjuk 70%), nem biztos, hogy Európára is lesznek hatással (pl. anticiklonok szerencsétlen elhelyezkedése, erõs nyugati ciklon stb.), de azért egy 60% esélye csak van, ezek a leszakadások nem biztos, hogy érintik Közép-Európát (rémlenek a keleti hidegleszakadások stb. mindenkinek?), de lehet (mondjuk 60%), hogy nálunk medit generál és enyhe oldalra kerülünk (ilyenkor a MetNet közösség 95%-a úgyis bosszankodik, és biztos, hogy nem nevezi "jónak"a telet, pedig végül is az, nem?), de ha szépen bejön a hideg és az anomália is módosul lefelé, annak is csak 80% az esélye emiatt (feltéve, hogy 100% a leszakadás ugye).
Tehát ha van ránk hatással ez az egész, akkor ilyen nagyon durva és tudományosan megalapozott számítással is a 100% 70%-ának 60%-ának 60%-ának 80%-a csak 20%. Ez már nagyon gyenge korreláció, nem is beszélve arról, hogy a maradék 80% elrondíthatja a képet (pl. nagy meleggel) és még ezerféle csúnyító tényezõ van, ami a számítást nehezítené: hidegpárna (kevés jég és nagy meleg esetén is alacsony T2m átlag), atlanti ciklonok aktivitása, ebbõl közvetetten az amerikai hidegöblítések az óceánra, stb.
Ráadásul jó példák is vannak totális ellentétre, amit korábban beszéltünk (2006/2007 és 2011/2012).
Érdemes tehát néha inkább arra a következtetésre jutni, hogy nincs összefüggés, vagy ha van, akkor az néhány év kutatómunkát jelentene (amatõr szinten tehát nincs, na ).
Bakonyvár: sose fogok abban egyetérteni, hogy olyan nagy a rend a klímában, hogy ez is belefér. Ha a globális átlaghõmérséklet kis mértékû emelkedése nagymértékben emeli a sarkvidéki T-t (és ez biztosnak tûnik, hogy így van), akkor valószínûleg ez a sarki jég egy jó indikátora a globális folyamatok változásának, nem? Ha majd túlhízik a jégtakaró, akkor tudhatjuk, hogy picikét hûlt csak a globális T (most túlhízás alatt éves, évtizedes mértéket értek). Miért ne lehetne, hogy a globális klímaváltozás egyenlege pozitív, de pl. a déli-sarki jég növekszik tõle? Ettõl még nem hûl az éghajlat világszerte.

Egyetértek veled!

Úgy látom kezd kialakulni egy konszenzus itt a metneten, bár a GLOFEM bennem is azt tudatosította valamikor, hogy elolvad a jég, jaj /!/ jön a nagy felmelegedés. Valójában: elolvadt a jég nyáron, tehát meleg volt a nyár. Ennyi...
Vagyis nem attól fog világvége felmelegedés lenni a Földön, mert pár millióval kevesebb km2-en van jég nyáron a Jeges-tengeren, hanem a különféle cirkulációk és bárikus mezõk nyáron megemelték a sarkvidéki hõmérsékletet, ami jégolvadáshoz vezetett. Ugyanezek a folyamatok télen nem gátolták meg a visszafagyást, a déli sarkvidéken meg nem nagyon változott semmi. Valójában van felmelegedés, csak nem globális(maximum az északi sarkkört övezõ vidékeken jelentkezik) és semmi nem bizonyítja, hogy ez az egész bolygó felforrósodásához vezet, csak azért mert már 30 éve megfigyelhetõ ( a Föld korát meg 4,6 milliárd évre saccolják).

Nem kell így lesarkítani.
Arról van szó, hogy az egész északi hemiszféra jégborításának kisebb léptékû változásai (errõl van szó az elmúlt évtizedekben, nem arról, hogy elolvad vagy befagy tejesen az északi félgömb jege) DIREKT módon nem befolyásolják éghajlatunkat.
A jégborítás javarészt inkább okozati tényezõje más nagy léptékû folyamatnak (tengeráramlatokban beálló változások, az Eurázsiai hideg-dóm felépülése és stb.).

Látom az ábrát. De nem értem igazából. Tehát magyarán, Európa idõjárása teljesen független attól,hogy az Északi-sarkon van-e jég,tehát teljesen mindegy,hogy az egész be van fagyva,vagy abszolút nincs jég északon?

Kedvedért a mályi idõsora mellé feltettem hazánk átlagos téli közepének sokévi átlagtól való eltérését, láthatóan szépen együtt futnak. Sajnos csak az elmúlt 10 télrõl tudtam gyorsan diagramot varázsolni.
Íme: Link
A kék görbe az országos eltérés, piros Mályié, a zöld görbe jéganomália.
Gyanítom, Közép-Európa más régióira is ezen korreláció-mentesség a jellemzõ.

Nem egy településre vonatkoztatva természetesen,reprezentatív módon elképzelhetetlennek tartom,hogy az északi félteke idõjárását nem befolyásolja jelentõsen,hogy mennyi jég van az Arktiszon.

Brrr, a görbék magyarázatai fel voltak cserélve, elnézést!
A piros görbe a jéganomália, a kék pedig a téli közép t eltérése.
Íme a friss: Link

Azonban ne feledd, a linked csupán a jégborítás évenkénti mértékét mutatja, azt is csak 2002-tõl, mikor egyébként erõs csökkenésnek indult a jégkiterjedés.
Az én linkemen pedig a 19 éves átlagtól való eltérést, nem kiterjedést.

Másrészrõl a 2002/2003-as tél jégborítása érdekes volt, a tél elõrehaladtával erõs növekedési trend volt megfigyelhetõ, a tél elején még majd erõs negatív anomáliából a tél végére lett átlagos körüli. A pozitív eltérés már a március-április szülötte volt.

Igen, a Bering-tengert sokat emlegettem a téli szezonban, hatalmas pozitív anomália volt. Ellensúlyozta pl. a mi oldalunkon ezt Link a kiugróan, szintén elképesztõ negatív kiterjedtség-anomáliát. Ráadásul még a tél is ugyan elsõ kétharmadát tekintve döntõen pozitív, de a végére bizony negatív T anomáliát hozott.

Snowhunter: látok némi ellentmondást a jégtakaró-anomáliáddal Link és ezzel, fõként a két kiugró, 2006/2007-es szezont és a 2002/2003-mas szezont. Lehetséges, hogy invertáltak az értékek (ha lent fut, pozitív az anomális, ha fent, negatív), csak a tengelyskála rossz? Nálad "rekord alacsony" 2002/2003, az általam linkelt grafikonon kenterbe veri a többi téli hónapot (2002-2011). Fordítva igaz ez a 2006/2007-esre.

A grönlandi-tenger jégborítottság grafikonját (1979-2003-ig)nézegetve Link én azt látom amikor nyáron viszonylag nagy volt a jégborítottság nem követte téli nagy jégkiterjedés hanem inkább jellemzõbb alacsonyabb téli jégborítottság, ugyanakkor a téli maximumokat nézegetve inkább jellemzõ, hogy azokat viszonylag kis nyári jégborítottság elõzte meg.
Egy másik érdekesség. Mindenki a jég fogyásával foglalkozik, ugyanakkor például a bering tengeren a 1979 óta mért 5 legnagyobb téli jégborítottságból négyet az elmúlt 5 évben mértek, az abszolút maximumot pedig 2011-2012 telén. Link
Ott már most is hidegebb a tenger az átlagosnál Link

Csak ezzel tudok szolgálni: Link
A kék színû görbe az északi hemiszféra jégborításának téli hónapjaiban (dec-jan-feb) mért átlagainak eltérése az 1979-2008 közötti idõszakának átlagától, tized millió négyzetkilométerben kifejezve.
A piros görbe a lakóhelyem, Mályi teleinek középhõmérsékleteinek eltérése a sok évi átlagtól.

Nem meglepetés, a korreláció elhanyagolható.

- - - - -

A napfolt-tevékenység maximuma véleményem szerint nem most van, hanem tavaly év végén volt.
A linkedet rég óta ismerem épp az õ adatsorait vettem alapul: Link
Ez önmagában még nem jelent semmit, ám újra mondom, a pillangó-diagram erõsen árulkodó: Link

Mindegy, meglátjuk és fél év múlva verifikálunk.

- - - - -

Annyira kevés a jégborítás vizsgálati idõsora, hogy nem lehet érdemben és felelõsen ezekre a kérdésekre válaszolni.
Amit ki lehet jelenteni, a jégborítás bizonyos szintig inkább okozata a folyamatoknak, mintsem okozója.

A met.társalgóba írtam egy rövid választ egy "El Ninó, napfoltmaximum és kevés jég miatt enyhe lehet a tél" felvetésre, gondoltam itt is elfér:

1. Napfolt-tevékenység:
Még tavaly azt mertem állítani, hogy a mostani (24.) napfolt-ciklus maximuma még tavaly beállt és nem a várt 2013-as idõpontú lesz.
Azaz nem tolódott a 11 éves ciklus, csak a legutóbbi "üres", 23. ciklus nem csak erõsségében volt 100 éves léptékben is igen gyenge, hanem idõtartamában is rövidebb.
Íme: Link
Nekem úgy tûnik, a tavaly õszi csúcs lesz a valós csúcs.
A pillangó-diagram is árulkodó: Link

2: El Nino:
Úgy tûnhet, a hosszú La Nina után jöhet egy El Nino.
Íme: Link
Ellenben ez lehet csak egy kisebb oszcilláció, íme az elmúlt két hónap:
Link , Link , Link
Nekem úgy tûnik, el is emésztõdik a "fiúcskás" hajtõerõ a Csened-Óceánon.

3: Kevés jég
Valóban, igen erõs negatív rekord (igaz csak az elmúlt 20-25 évet nézve, ez viszonyítási alapnak nevetségesen kevés) született az éven az Északi-hemiszféra jégborításában.
Ellenben Fodor Zoli (Svadasz) munkássága rávilágított, az átlagos jégborításnál van sokkal fontosabb befolyásoló tényezõje is Európa teleinek (a Nap-tevékenység-Amo-ciklus-Szibériai hideg-dóm).

Arról nem is beszélve, hogy a kevés jég olyan visszacsatolásokat is beindíthat, ami fordítva sül el.
Példa a 2006 õszi erõs jégborítás és az azt követ enyhe tél: Link

Csak röviden arról, hogy elnagyolva nézve a dolgokat tévutakra kanyarodhatunk.