Meteorológiai társalgó
Hasznos linkek (és egy infó)
>> Sat24 műholdképek>> Sat24 Magyarország mozgó műholdkép
>> Magyarországi radarképek archívuma
>>Tippelek az előrejelzési verseny aktuális fordulójában!
>>Rádiószondás felszállások élő követése!
>>Észlelés (közeli villámlás, jégeső, viharos szél, villámárvíz, szupercella, tuba, porördög, tornádó, víztölcsér, viharkár) beküldése a szupercella.hu-nak!
----------
Képek beillesztése esetén kérjük azokat megvágni, reklámok, mobilok fejléce, stb. csak feleslegesen foglalja a helyet és áttekinthetetlenné teszi az oldalt - a vágatlan képek ezért törlésre kerülnek.
Fotózáskor kérjük a mobilt fektetve használni, egy keskeny de magas kép egyrészt szintén sok helyet foglal, másrészt a kép sem túl élvezetes.
Köszönjük az együttműködést és a megértést.
Na, megint elõkerült a téma, melyben, úgy látszik, sosem foguk egyetérteni. Nagyon következetesen, markánsan képviseled a véleményedet, és ez végsõ soron jó (az ember tudja, mihez tartsa magát, s nem mellesleg vitázni is csak így lehet)
Holott ugyanarról beszélünk ám, csak más-más oldalát fogjuk meg a dolognak. A természetben (és a természettudományban) vannak véletlenszerûségek, ott van a sztochasztikus jelleg. Másrészrõl, a valóban kaotikus rendszerben "statisztikai" rend van. Ilyen értelemben bizony, hogy vannak összefüggések, és az összefüggés tapasztalati alapon is legalább megsejthetõ. Jelen esetben arról van szó, hogy kifejezetten enyhe decembert és januárt követõen AZ ESETEK TÖBBSÉGÉBEN a február is enyhe, ha pozitív hõanomáliája kisebb is, mint a megelõzõ idõszaké. Enyhe télelõt követõen csakugyan jöhet szélsõséges hideg is a tél második felében, de ahogy mondtam (és ezt tartom), ez valamiképp "elõreveti az árnyékát".
Talán a hidegmagok erõssége, elhelyezkedése áll a háttérben. Tipikus példája az 1955/56-os tél enyhe decemberével, szibériai februárjával. Érdekes lenne tudni, vajon 1955 decembere végig enyhe volt, vagy ezt megszakította hidegebb epizód.
Holott ugyanarról beszélünk ám, csak más-más oldalát fogjuk meg a dolognak. A természetben (és a természettudományban) vannak véletlenszerûségek, ott van a sztochasztikus jelleg. Másrészrõl, a valóban kaotikus rendszerben "statisztikai" rend van. Ilyen értelemben bizony, hogy vannak összefüggések, és az összefüggés tapasztalati alapon is legalább megsejthetõ. Jelen esetben arról van szó, hogy kifejezetten enyhe decembert és januárt követõen AZ ESETEK TÖBBSÉGÉBEN a február is enyhe, ha pozitív hõanomáliája kisebb is, mint a megelõzõ idõszaké. Enyhe télelõt követõen csakugyan jöhet szélsõséges hideg is a tél második felében, de ahogy mondtam (és ezt tartom), ez valamiképp "elõreveti az árnyékát".
Talán a hidegmagok erõssége, elhelyezkedése áll a háttérben. Tipikus példája az 1955/56-os tél enyhe decemberével, szibériai februárjával. Érdekes lenne tudni, vajon 1955 decembere végig enyhe volt, vagy ezt megszakította hidegebb epizód.
"Mindenesetre, a decemberbõl hátralevõ napok nagyon sokat el fognak árulni a tél jellegérõl. Gyakran csak januárra, februárra jön meg a tartós zimankó, az igaz.
Viszont tapasztalatom szerint ha a tél második felében "akar lenni" valami komolyabb, az decemberben okvetlenül megmutatja magát. Ha csak néhány napra, egy hétre is, de megjön a hó, a fagy"
Szent meggyõzõdésem, nincs ilyen ok-okozat összefüggés az idõjárásban, legalább is ilyen relációkan.
Nem lehet és kár is ilyen sablonokba szorítani a dolgot.
Egy kemény januárnak nem elõfeltétele, a decemberi hó és hideg és számtalan példát tudnánk hozni enyhe decemberrõl és ettõl még komoly télrõl.
Olyan nüansznyi dolgokon múlhat egy hónap vagy egy idõszak idõjárása, hogy eszméletlen.
Több éve gondolom és írom, hogy egy olyan fantasztikusan összetett és bonyolult "gépezet" ez, hogy egy egészen apró változtatás a jelenben és a jövõben exponenciálisan érvényesül.
Viszont tapasztalatom szerint ha a tél második felében "akar lenni" valami komolyabb, az decemberben okvetlenül megmutatja magát. Ha csak néhány napra, egy hétre is, de megjön a hó, a fagy"
Szent meggyõzõdésem, nincs ilyen ok-okozat összefüggés az idõjárásban, legalább is ilyen relációkan.
Nem lehet és kár is ilyen sablonokba szorítani a dolgot.
Egy kemény januárnak nem elõfeltétele, a decemberi hó és hideg és számtalan példát tudnánk hozni enyhe decemberrõl és ettõl még komoly télrõl.
Olyan nüansznyi dolgokon múlhat egy hónap vagy egy idõszak idõjárása, hogy eszméletlen.
Több éve gondolom és írom, hogy egy olyan fantasztikusan összetett és bonyolult "gépezet" ez, hogy egy egészen apró változtatás a jelenben és a jövõben exponenciálisan érvényesül.
Bevallom, én is erõsen tartok attól, hogy "forradalmi változások" helyett szöszmötölés jön. Elég gyakran elõfordul télen, hogy sehogy sem bír igazi helyzet létrejönni: az idõjárás többször is nekidurálja magát, de a végén mindig kidurran a lufi. Más teleken meg a hideg jön, lát, gyõz.
A hideg és a hó kínos erõlködése (ahogy én szoktam nevezni: nyühögése) leginkább az egyébként is enyhe telekre jellemzõ.
De félre pesszimizmus: még semmi se dõlt el, jó, télies kimenetele is könnyen lehet a jelen helyzetnek. Mindenesetre, a decemberbõl hátralevõ napok nagyon sokat el fognak árulni a tél jellegérõl. Gyakran csak januárra, februárra jön meg a tartós zimankó, az igaz.
Viszont tapasztalatom szerint ha a tél második felében "akar lenni" valami komolyabb, az decemberben okvetlenül megmutatja magát. Ha csak néhány napra, egy hétre is, de megjön a hó, a fagy. Bízzunk benne, most éppen ez következik.
A hideg és a hó kínos erõlködése (ahogy én szoktam nevezni: nyühögése) leginkább az egyébként is enyhe telekre jellemzõ.
De félre pesszimizmus: még semmi se dõlt el, jó, télies kimenetele is könnyen lehet a jelen helyzetnek. Mindenesetre, a decemberbõl hátralevõ napok nagyon sokat el fognak árulni a tél jellegérõl. Gyakran csak januárra, februárra jön meg a tartós zimankó, az igaz.
Viszont tapasztalatom szerint ha a tél második felében "akar lenni" valami komolyabb, az decemberben okvetlenül megmutatja magát. Ha csak néhány napra, egy hétre is, de megjön a hó, a fagy. Bízzunk benne, most éppen ez következik.
Nekem viszont kezd rossz elõérzetem lenni a téllel kapcsolatban.Te õsszel inkább enyhe verzíót vártál ,aztán kezdtél váltani a normális tél irányába. Nálam meg pont fordítva van most és kezd Salek fóbiám lenni. ))))))
Én igazi téli idõ kialakulására jobbára egy lehetõséget látok a mostani helyzetben: az északi ciklonaktivitás csökken, a mediterrán növekszik, és az északkelet-európai AC hatása érvényesül nálunk. Ha az azori fog dominálni a továbbiakban is, félblocking lesz északnyugati frontokkal, akkor sok jó nem várható. Az északnyugati irányítás elfogadható lehet északkeletenek (bár szerintem ott sem minden esetben), de nemcsak délnyugaton nem eredményez értékelhetõ dolgokat, de Észak-Dunántúlon sem.
A hidegmagok ügyét én nem tartom tragikusnak: egyrészt gyorsan megváltozhat a berendezkedés, másrészt idén novemberben is bejött a lábashideg ék-rõl, holott nyilván akkor sem voltak a hidegmagok sokkal fejlettebbek, mint most. Ellenkezõleg, úgy látom, hajlam van a kontinentális hideg térhódítására, és a "lábassal" még találkozni fogunk a télen.hideg]
A hidegmagok ügyét én nem tartom tragikusnak: egyrészt gyorsan megváltozhat a berendezkedés, másrészt idén novemberben is bejött a lábashideg ék-rõl, holott nyilván akkor sem voltak a hidegmagok sokkal fejlettebbek, mint most. Ellenkezõleg, úgy látom, hajlam van a kontinentális hideg térhódítására, és a "lábassal" még találkozni fogunk a télen.hideg]
Ami biztosnak látszik, az az, hogy ezen a hétvégén valamilyen mértékû lehûlés következik be.
Ez lehet egy folyamat kezdete, ami majd harapós hideget eredményez, de ha így is lesz, a hõmérséklet csökkenése véleményem szerint elég vontatottan megy végbe: nem várhatunk egyik napról a másikra -10 fokos minimumokat, fagypont alatti maximumokat.
Személy szerint azt gondolom, ha most jelentõsen blockingosabbra fordul a makrocirkuláció, akkor a zonalitás nem fog rövid idõn belül visszatérni -elég idõ volt, hogy "megérjen" a fordulat. Bár, láttam már karón varjút, vannak "beteges" idõjárású évek...
És, gyerekek, még egy fontos dolog: ha rendesen bedönget a hideg, úgyis megjön hamarosan a hó is. Ha nem, akkor hiába nézegetjük a kilátásba helyezett mediket.
Ez lehet egy folyamat kezdete, ami majd harapós hideget eredményez, de ha így is lesz, a hõmérséklet csökkenése véleményem szerint elég vontatottan megy végbe: nem várhatunk egyik napról a másikra -10 fokos minimumokat, fagypont alatti maximumokat.
Személy szerint azt gondolom, ha most jelentõsen blockingosabbra fordul a makrocirkuláció, akkor a zonalitás nem fog rövid idõn belül visszatérni -elég idõ volt, hogy "megérjen" a fordulat. Bár, láttam már karón varjút, vannak "beteges" idõjárású évek...
És, gyerekek, még egy fontos dolog: ha rendesen bedönget a hideg, úgyis megjön hamarosan a hó is. Ha nem, akkor hiába nézegetjük a kilátásba helyezett mediket.