Globális jelenségek
Pontatlan voltam, voltak idõszakok, amikor hosszabb viszonylag stabil éghajlat után viszonylag rövid idõ alatt nagy globális változások álltak be.
A politikában arról dönteni, hogy majd dönteni fogunk valamirõl, ami majd kötelezõ érvényû lesz az vicc kategória. Persze egy ilyen cikkbõl semmit nem tudunk jóformán, jó lenne az adok kapok kronológiájába belelátni.
A politikában arról dönteni, hogy majd dönteni fogunk valamirõl, ami majd kötelezõ érvényû lesz az vicc kategória. Persze egy ilyen cikkbõl semmit nem tudunk jóformán, jó lenne az adok kapok kronológiájába belelátni.
Hol és mikor volt az a nagy lehûlés? És mi okozta? Nekem furcsa ez a mondat: "Évtizedek alatt ... több, mint 10 fokos zuhanása volt az átlaghõmérsékletnek." A pleisztocénben is csak 6-8°C-okat inog a jégkor és az interglaciálisok között a globális átlag. Valamely régióban elképzelhetõ, hogy a regionális átlag csökkent annyit, de még mindig nehezen hinném el, hogy ez évtizedek alatt bekövetkezett volna.
Az elõzõ hsz-edre csak annyit, hogy szerintem ne a cikkírót hibáztassuk. Szokás szerint a cím... A cikk maga inkább csak összefoglalja, hogy mi történt. [én ma már úgy olvasom az ilyen cikkeket, hogy a címét kb. meg sem nézem, vagy csak azért, hogy tudjam, kb. mi lehet a téma.] Egyébként az eddigi konferenciákhoz képest (Koppenhága, Cancún) valóban sikeresnek nevezhetõ, mert legalább arról döntöttek, hogy dönteni fognak valamirõl .
Az elõzõ hsz-edre csak annyit, hogy szerintem ne a cikkírót hibáztassuk. Szokás szerint a cím... A cikk maga inkább csak összefoglalja, hogy mi történt. [én ma már úgy olvasom az ilyen cikkeket, hogy a címét kb. meg sem nézem, vagy csak azért, hogy tudjam, kb. mi lehet a téma.] Egyébként az eddigi konferenciákhoz képest (Koppenhága, Cancún) valóban sikeresnek nevezhetõ, mert legalább arról döntöttek, hogy dönteni fognak valamirõl .
Ha pár év alatt nem is, de mintha láttam volna olyan diagrammot ami azt mutatta : Évtizedek alatt gyökeresem átalakult a földi klíma, ha jól emlékszem több mint 10 fokos zuhanása volt a hõmérsékletnek. Ami érdekes hol volt az óceánok hõtehetetlensége? Regionálisan el lehet képzelni ilyen változást, globálisan nehezen.
Na jó, persze, lehet hogy 10-100.000 év múlva lesz jégkorszak, sõt, ez olyan kivételes esemény, amit mi már sosem tudunk meg... De a CO2 100-150 év alatt duplázódott meg. Ha marad a duplázódási ütem (nyilván nem marad), mire lehûlne az éghajlat, mennyi CO2 lenne? A "jégkorszak" nem korrigálna ezen a melegedésen semmit! (Ha arra gondoltál, hogy a jégkorszak pár év alatt üt be, abban meg nyilván nem hiszek, hiába jó téma a hollywood-i rendezõk számára.)
Nem vagyok otthon az éghajlatváltozás témájában, de nem lehet félretolni akkor sem a CO2 problémáját, ha menetrendszerûen min. 10.000 év múlva már jégkorszak lesz (ami ha jól tudom, a déli féltekén nem is jön létre?) 10.000 év múlva az emberiség szerintem a mai formájához hasonlóan már nem is fog létezni.
Nem vagyok otthon az éghajlatváltozás témájában, de nem lehet félretolni akkor sem a CO2 problémáját, ha menetrendszerûen min. 10.000 év múlva már jégkorszak lesz (ami ha jól tudom, a déli féltekén nem is jön létre?) 10.000 év múlva az emberiség szerintem a mai formájához hasonlóan már nem is fog létezni.
Jók a meglátásaid, egyetértek velük! A nap fizikai állapotában bekövetkezõ legkisebb változások is hatalmas következményekkel járnak a Földre nézve.
Rudolfking, van egy olyan elmélet is, amely szerint a CO2 felhalmozódás létezõ, valós jelenség, azonban a hatása azért nem érzékelhetõ olyan mértékben, amit pár éve jósoltak, mert az interstadiális amelyben benne vagyunk, lassan a végéhez közeledik. Magyarul a következõ 10-100 ezer évben elkezdõdik a következõ jégkorszak.
Ugyanakkor kétség sem férhet ahhoz, hogy ha egy politikai erõ/szervezet/kormány/testület dollármilliárdokat kaszálhat hangzatos elméletek felhasználásával, akkor nem sokat fog töprengeni a kérdés morális vetületein...
Rudolfking, van egy olyan elmélet is, amely szerint a CO2 felhalmozódás létezõ, valós jelenség, azonban a hatása azért nem érzékelhetõ olyan mértékben, amit pár éve jósoltak, mert az interstadiális amelyben benne vagyunk, lassan a végéhez közeledik. Magyarul a következõ 10-100 ezer évben elkezdõdik a következõ jégkorszak.
Ugyanakkor kétség sem férhet ahhoz, hogy ha egy politikai erõ/szervezet/kormány/testület dollármilliárdokat kaszálhat hangzatos elméletek felhasználásával, akkor nem sokat fog töprengeni a kérdés morális vetületein...
Ha a klímáról, ill. annak változásairól beszélünk, semmiképpen sem negligálhatjuk az üvegház effektust -ez ma már tudományos közhely, mi több, az ebbõl következõ "globális felmelegedés" a modernkori néphit része. Vitán felül áll a tény, hogy az üvegház gázok hiánya, vagy erõs megfogyatkozása esetén a földi átlaghõmérséklet erõsen lecsökkenne, erre eklatáns példa a híg légkörû, s ezért jéggolyóvá fagyott Mars bolygó -avagy a másik oldalon a tüzes pokollá vált Vénusz. Az üvegház effektus a klíma sarkalatos faktora.
Ellenben ugyanilyen alapvetõ hatást fejt ki az éghajlatra a naptevékenység, s ez kevéssé vizsgált és köztudott. Érzésem szerint éppen ez a két hatás a döntõ az elmúlt pár évszázad klímaváltozásaiban. A Maunder-minimum és a kis jégkorszak idõbeli egybeesése mindenesetre eleve fel kell, hogy keltse a gyanúnkat, hogy a napfoltciklus -pontosabban annak anomáliái-az általában feltételezettnél nagyobb hatást gyakorolnak a légkörre.
Itt nem a napfoltok sugárzáscsökkentõ voltáról van szó, a hatás más, és jóval bonyolultabb.
Különben is, naptevékenységi maximum esetén a foltok mellett okvetlenül fellépõ fáklyák nemcsak hogy kiegyenlítik a foltok csökkent sugárzását, hanem oda vezetnek, hogy a summa pozitív lesz: maximumban a napállandó, a sugárzó energia mennyisége valamicskét még növekszik is. E növekedés azonban elenyészõ, a klímára kifejtett hatás nem ennek a következménye.
Meglátásom szerint a hatás kettõs: 1. Erõs naptevékenység idején a megnövekedett UV sugárzás a térítõk feletti magaslégkörben elnyelõdve bizonyos rétegek felmelegedéséhez vezet, és ez a térítõi anticiklonok megerõsödését, kiterjedését vonja maga után. Ez az effektus légkörfizikailag is igazolt. De elég arra gondolni, hogy a nemrég lezárult igen hosszú és mély naptevékenységi minimum alatt az azori AC szinte eltûnt a térképrõl. Az is figyelemre méltó, hogy a NAO és AO indexek, melyek végsõ soron a hemiszférikus légkörzési cellák erõviszonyait fejezik ki, ezért a legszorosabb kapcsolatban állnak a térítõi magasnyomású öv fejlettségével, milyen jó korrelációt látszanak mutatni a naptevékenység ingadozásával. Az utóbbi hónapokban, valahányszor fokozódott a tevékenység, a fenti indexek mindig emelkedésbe kezdtek.
A térítõi magasnyomás viselkedésének van egy másik vetülete is. Az észak felé nyomuló magasnyomású légtömegek "municiót" szolgáltatnak a coriolis erõ részére: az erõsödõ térítõi AC a nyugatias légmozgások élénkülését okozza a mérsékelt szélességeken és vica versa. Jól követhetõ volt a legutóbbi minimum idején a jet-ek gyengülése, a légköri képzõdmények kelet felé való áthelyezõdésének lassulása -általában, a nyugati irányítás jelentõségének csökkenése. Ennek lett következménye például az északatlanti tengeráramlás lassulása, északra kanyarodása, és az arktikus tengeri jég eloszlásának következményes megváltozása (azóta, a naptevékenység erõsödésével ezek a folyamatok visszafordultak, és helyreállt az átlagosnak tekinthetõ állapot) Bár úgy tûnik, a nap mágneses tere és ezzel együtt a naptevékenység a múlt század kilencvenes évei óta lassú, általános csökkenést mutat, ennek megfelelõen azóta en masse lassabbak a ciklon és anticiklon áthelyezõdések,s ez a mai napig megfigyelhetõ.
2.Okkal feltételezhetõ, hogy az erõs naptevékenység csökkenti a hõkisugárzás lehetõségét a sarkokon. A most lezárult napfoltminimum alatt megfigyelhetõ volt az antarktiszi jégmennyiség növekedése, és az arktiszi jégborítottság is, ha növekedésbe nem is kezdett, de csökkenésének üteme lassult. A háttérben valószínûleg az áll, hogy az erõs naptevékenység idején intenzívebbé váló napszél töltött részecskéi a sarki magaslégkörben elnyelõdnek, kinetikus energiájuk hõvé alakul. Ez melegedést okoz bizonyos légrétegekben, ami fokozza az örvényességet. Így könnyebben alakulnak ki ciklonok a sarkvidéken, ill. az alacsonyabb szélességek ciklonjai gyakrabban terjednek ki a poláris régióra: ezért nehezebben indul el, zajlik le a hideg AC-k kialakulásának öngerjesztõ folyamata. Itt külön ki kell hangsúlyozni, hogy láthatólag milyen fontos tényezõje a földi klímának a magas szélességeken kialakuló, és a kisugárzást kumulatív módon erõsítõ anticiklon. Kijelenthetõ, hogy az alacsony naptevékenység speciálisan a sarkvidékeken egyfajta "ellen-üvegházhatást" fejt ki.
Ezek után próbáljuk felvázolni a naptevékenység tényleges idõjárási hatásait. Az extremitások megvizsgálása mindig nagyon tanulságos, induljunk ki ezért a sokat emlegetett Maunder-minimumból. Ezen idõszak alatt az elmélettel összhangban a sarkok lehûltek, jégtömegük megnövekedett. Számba veendõ, hogy a kisugárzás növekedése elsõsorban a tengeri úszójég mennyiségét gyarapítja (tehát az Arktiszét): érdekes tény, hogy a kis jégkorszak a déli féltekén egyáltalán nem jelentkezett. A sarki jégtömeg és a hidegbázis kiterjedése zord telekhez vezetett az északi hemiszférán. Másik oldalról tartósan, jelentõsen csökkent a nyugatiáramlás-hajlam. Ez a teleket nyilván még hidegebbé tette, ellenben a nyarakat aránytalanul forróvá. A kontinentális jelleg elõtérbe került. Az ellentétes hatások "nyugtalanságot", instabilitást vittek Európa klímájába. Nagyon árulkodó, hogy a XVIII. század végének, XIX. század elejének hazai idõjárása -a maihoz képest- megdöbbentõen hektikus volt: nagyon meleg és nagyon hideg hónapok sûrûn követték egymást, nemkülönben szokatlanul alacsony, ill. magas középhõmérsékletû évek.
Azóta az ipri széndioxid-kibocsájtás ás a naptevékenység hosszútávú növekedése idõben egybeesik. Mivel ezek effektusa hasonló, egymással összetéveszthetõ, nem tudhatjuk, a valóban létezõ átlaghõmérséklet emelkedés milyen mértékben írható az egyik, ill. a másik rovására.
Ha a naptevékenység általános mérséklõdése hosszútávú tendenciává válik, úgy ez, és a széndioxid emisszió növekedése versenyt fut egymással. Sajnos, végsõ összegzésben valószínûleg ez utóbbi a "nyerõ". Ha nem mérsékeljük a kibocsájtást, és a fölös széndioxid nem vonódik ki a légkörbõl, akkor az évezredekre ott maradhat. A naptevékenység ingadozásai pedig feltehetõleg nem ilyen hosszú idõtartamúak.
Ellenben ugyanilyen alapvetõ hatást fejt ki az éghajlatra a naptevékenység, s ez kevéssé vizsgált és köztudott. Érzésem szerint éppen ez a két hatás a döntõ az elmúlt pár évszázad klímaváltozásaiban. A Maunder-minimum és a kis jégkorszak idõbeli egybeesése mindenesetre eleve fel kell, hogy keltse a gyanúnkat, hogy a napfoltciklus -pontosabban annak anomáliái-az általában feltételezettnél nagyobb hatást gyakorolnak a légkörre.
Itt nem a napfoltok sugárzáscsökkentõ voltáról van szó, a hatás más, és jóval bonyolultabb.
Különben is, naptevékenységi maximum esetén a foltok mellett okvetlenül fellépõ fáklyák nemcsak hogy kiegyenlítik a foltok csökkent sugárzását, hanem oda vezetnek, hogy a summa pozitív lesz: maximumban a napállandó, a sugárzó energia mennyisége valamicskét még növekszik is. E növekedés azonban elenyészõ, a klímára kifejtett hatás nem ennek a következménye.
Meglátásom szerint a hatás kettõs: 1. Erõs naptevékenység idején a megnövekedett UV sugárzás a térítõk feletti magaslégkörben elnyelõdve bizonyos rétegek felmelegedéséhez vezet, és ez a térítõi anticiklonok megerõsödését, kiterjedését vonja maga után. Ez az effektus légkörfizikailag is igazolt. De elég arra gondolni, hogy a nemrég lezárult igen hosszú és mély naptevékenységi minimum alatt az azori AC szinte eltûnt a térképrõl. Az is figyelemre méltó, hogy a NAO és AO indexek, melyek végsõ soron a hemiszférikus légkörzési cellák erõviszonyait fejezik ki, ezért a legszorosabb kapcsolatban állnak a térítõi magasnyomású öv fejlettségével, milyen jó korrelációt látszanak mutatni a naptevékenység ingadozásával. Az utóbbi hónapokban, valahányszor fokozódott a tevékenység, a fenti indexek mindig emelkedésbe kezdtek.
A térítõi magasnyomás viselkedésének van egy másik vetülete is. Az észak felé nyomuló magasnyomású légtömegek "municiót" szolgáltatnak a coriolis erõ részére: az erõsödõ térítõi AC a nyugatias légmozgások élénkülését okozza a mérsékelt szélességeken és vica versa. Jól követhetõ volt a legutóbbi minimum idején a jet-ek gyengülése, a légköri képzõdmények kelet felé való áthelyezõdésének lassulása -általában, a nyugati irányítás jelentõségének csökkenése. Ennek lett következménye például az északatlanti tengeráramlás lassulása, északra kanyarodása, és az arktikus tengeri jég eloszlásának következményes megváltozása (azóta, a naptevékenység erõsödésével ezek a folyamatok visszafordultak, és helyreállt az átlagosnak tekinthetõ állapot) Bár úgy tûnik, a nap mágneses tere és ezzel együtt a naptevékenység a múlt század kilencvenes évei óta lassú, általános csökkenést mutat, ennek megfelelõen azóta en masse lassabbak a ciklon és anticiklon áthelyezõdések,s ez a mai napig megfigyelhetõ.
2.Okkal feltételezhetõ, hogy az erõs naptevékenység csökkenti a hõkisugárzás lehetõségét a sarkokon. A most lezárult napfoltminimum alatt megfigyelhetõ volt az antarktiszi jégmennyiség növekedése, és az arktiszi jégborítottság is, ha növekedésbe nem is kezdett, de csökkenésének üteme lassult. A háttérben valószínûleg az áll, hogy az erõs naptevékenység idején intenzívebbé váló napszél töltött részecskéi a sarki magaslégkörben elnyelõdnek, kinetikus energiájuk hõvé alakul. Ez melegedést okoz bizonyos légrétegekben, ami fokozza az örvényességet. Így könnyebben alakulnak ki ciklonok a sarkvidéken, ill. az alacsonyabb szélességek ciklonjai gyakrabban terjednek ki a poláris régióra: ezért nehezebben indul el, zajlik le a hideg AC-k kialakulásának öngerjesztõ folyamata. Itt külön ki kell hangsúlyozni, hogy láthatólag milyen fontos tényezõje a földi klímának a magas szélességeken kialakuló, és a kisugárzást kumulatív módon erõsítõ anticiklon. Kijelenthetõ, hogy az alacsony naptevékenység speciálisan a sarkvidékeken egyfajta "ellen-üvegházhatást" fejt ki.
Ezek után próbáljuk felvázolni a naptevékenység tényleges idõjárási hatásait. Az extremitások megvizsgálása mindig nagyon tanulságos, induljunk ki ezért a sokat emlegetett Maunder-minimumból. Ezen idõszak alatt az elmélettel összhangban a sarkok lehûltek, jégtömegük megnövekedett. Számba veendõ, hogy a kisugárzás növekedése elsõsorban a tengeri úszójég mennyiségét gyarapítja (tehát az Arktiszét): érdekes tény, hogy a kis jégkorszak a déli féltekén egyáltalán nem jelentkezett. A sarki jégtömeg és a hidegbázis kiterjedése zord telekhez vezetett az északi hemiszférán. Másik oldalról tartósan, jelentõsen csökkent a nyugatiáramlás-hajlam. Ez a teleket nyilván még hidegebbé tette, ellenben a nyarakat aránytalanul forróvá. A kontinentális jelleg elõtérbe került. Az ellentétes hatások "nyugtalanságot", instabilitást vittek Európa klímájába. Nagyon árulkodó, hogy a XVIII. század végének, XIX. század elejének hazai idõjárása -a maihoz képest- megdöbbentõen hektikus volt: nagyon meleg és nagyon hideg hónapok sûrûn követték egymást, nemkülönben szokatlanul alacsony, ill. magas középhõmérsékletû évek.
Azóta az ipri széndioxid-kibocsájtás ás a naptevékenység hosszútávú növekedése idõben egybeesik. Mivel ezek effektusa hasonló, egymással összetéveszthetõ, nem tudhatjuk, a valóban létezõ átlaghõmérséklet emelkedés milyen mértékben írható az egyik, ill. a másik rovására.
Ha a naptevékenység általános mérséklõdése hosszútávú tendenciává válik, úgy ez, és a széndioxid emisszió növekedése versenyt fut egymással. Sajnos, végsõ összegzésben valószínûleg ez utóbbi a "nyerõ". Ha nem mérsékeljük a kibocsájtást, és a fölös széndioxid nem vonódik ki a légkörbõl, akkor az évezredekre ott maradhat. A naptevékenység ingadozásai pedig feltehetõleg nem ilyen hosszú idõtartamúak.
Csak annyit szeretnék mondani, hogy nem siklok el a nagytérségi oszcillációk változása felett (nem is értem,miért írsz ilyet, meg sem említettem a témát...), igenis azok is hatással vannak a klímára, igazad van benne. Csak hát ezek változása is végsõ soron jelentõs részben a naptevékenység változására vezethetõ vissza. Én amúgy az ég világon senkivel nem akarok vitatkozni, veled sem, csupán elmondom,amit gondolok. Legyen szép estéje minden kedves fórumozónak.
Összeesküvés-elméletekkel nem vagyok hajlandó foglalkozni, ezek - a te logikád szerint - ugyanúgy irányítottak, mint a hivatalos álláspont. Amúgy gratulálok, magadba néztél, és rájöttél a klímaprobléma forrására és megoldására...
Amúgy igen elegánsan elsiklasz az érvek felett, mint pl. a nagytérségi oszcillációk változása, és azok klímára gyakorolt hatása, de hát ez nem passzol az elméletedbe.
Mellesleg én sem a globális felmelegedés elvakult híve vagyok, ezért is írtam, hogy a növekedés mértéke csökkenni látszik.
Részemrõl itt be is fejezem, mert nem látom értelmét veled vitatkozni.
Amúgy igen elegánsan elsiklasz az érvek felett, mint pl. a nagytérségi oszcillációk változása, és azok klímára gyakorolt hatása, de hát ez nem passzol az elméletedbe.
Mellesleg én sem a globális felmelegedés elvakult híve vagyok, ezért is írtam, hogy a növekedés mértéke csökkenni látszik.
Részemrõl itt be is fejezem, mert nem látom értelmét veled vitatkozni.
Micsoda? Hogy a Nap hatással van-e ránk? Lehet... De a napfoltciklus kit érdekel? Van pár folt, majd arrébb mennek aztán megszûnnek, na bumm. Kevesebb fény nem fog jönni. Gondolná egy átlagember. A dolog persze összetettebb, de attól, hogy nagy meg minden, még egy tulajdonsága nem biztos, hogy hatással van ránk!
Ráadásul a CO2 is ilyen! Ne mondd már nekem, hogy nincs a klímára hatással a Föld CO2-jének több, mint megduplázódása a légkörben! Aki ilyet állít, szimplán hazudik! Az, hogy ennek milyen következményei lehetnek, abba nem mennék bele, az IPCC-nek sem hinnék, de Neked sem Vagy a CO2 elképesztõ mértékû, antropogén eredetû növekedését felejtsük el, mert az inkább okozhat T emelkedést, mint csökkenést és e tényezõ hallatán dugjuk homokba a fejünket? Ez a ló túlsó oldala, amit én ugyanúgy elvetek! Nem hitelesebb megközelítés, mint az IPCC-é! Nem menõ sötét klímaszkeptikusnak lenni!
Ráadásul a CO2 is ilyen! Ne mondd már nekem, hogy nincs a klímára hatással a Föld CO2-jének több, mint megduplázódása a légkörben! Aki ilyet állít, szimplán hazudik! Az, hogy ennek milyen következményei lehetnek, abba nem mennék bele, az IPCC-nek sem hinnék, de Neked sem Vagy a CO2 elképesztõ mértékû, antropogén eredetû növekedését felejtsük el, mert az inkább okozhat T emelkedést, mint csökkenést és e tényezõ hallatán dugjuk homokba a fejünket? Ez a ló túlsó oldala, amit én ugyanúgy elvetek! Nem hitelesebb megközelítés, mint az IPCC-é! Nem menõ sötét klímaszkeptikusnak lenni!
"A 2010-es év a feljegyzések kezdete óta a legmelegebb év volt. És már most vannak olyan tendenciák, miszerint a 2011-es év megintcsak a legmelegebb lesz." Megint csak, 2 szó. Egyébként honnan is származnak ezek a kijelentések, hogy ez lesz a legmelegebb meg az lesz a legmelegebb? Csak nem az IPCC-tõl?
Már ne haragudj, de a helyedben én nem hallgatnék egy politikai szervezet (ENSZ) politikai ihletésre létrehozott szervezetére, amely azt állítja magáról, hogy több ezer,válogatott tudóssal van tele, miközben a fele sem tudós, annál inkább kormányhivatalnok és stb. Mielõtt elkezded cáfolni, egy volt alkalmazottjuk, egy neves tudós, Paul Reiter professzor tálalt ki errõl a világnak. Ha nem hiszed, nézz utána.
Ez a politikai irányítású szervezet még 20 éve ezt a grafikont tette közzé:
Link
Igen, ezen az ábrán jól látszik, hogy a középkori meleg idõszak MELEGEBB, mint a mai "példa nélkül álló felmelegedés". Hogy is van ez? ... Csak közben, mivel nem tudtak elég nagy riadalmat kelteni, ezért el kellett tüntetni azt a kiló kenyeret a grafóról, és egy rémisztõbbel kellett elõállni. Ekkor rukkoltak ki kormányhivatalnokaink a hirhedt "hokiütõ diagrammal". Itt már a Medival Warm Period és a Little Ice Age teljesen elhanyagolhatónak hat, míg a XX. századi melegedést jól eltúlozták, hogy eléggé féljünk. A céljuk, hogy klímakonferenciáikon országok vezetõivel karöltve dollármilliárdokat osszanak el újra, minél nagyobb hatalmat szerezve ezzel - feletted és felettem... Sajna,ez az igazság.
De ha ez még kevés ahhoz, hogy kinyíljon mindenki szeme, íme még egy infó:
"Egy 2007-es NASA-tanulmány is a Mars, Földéhez hasonló, 1970 óta tartó felmelegedésérõl számol be, felvetve, hogy „a bolygók klímájának gyors változása természetes jelenség lehet.” Ugyanígy érvel a Geophysical Research Letters-ben (2007. 4. 19.) H.B. Hammel és G.W. Lockwood a Föld és a Neptun klímaváltozása kapcsán." Érted...
Ezek a tudósok több évtizedes lehûlésrõl, nem visszafogott melegedésrõl, lehûlésrõl beszélnek, a naptevékenység csökkenése miatt.
Még valami: a széndioxid hívõk arról beszélnek, hogy a naptevékenység változása elhanyagolható vagy csak kis mértékben van hatással a Föld klímájára. Grrrr. Emberek, mindenki nézzen magába. Egy olyan égitest, amely nagyjából 1 milliószor nagyobb nálunk, és ahonnan az összes hõnket kapjuk, csak kis mértékben vagy elhanyagolható mértékben van hatással a klímánkra?? Ne egyetek meg mindent,amit elétek raknak. Inkább gondolkozzatok, és járjatok utána. És ne csak a hivatalos médiából...
Már ne haragudj, de a helyedben én nem hallgatnék egy politikai szervezet (ENSZ) politikai ihletésre létrehozott szervezetére, amely azt állítja magáról, hogy több ezer,válogatott tudóssal van tele, miközben a fele sem tudós, annál inkább kormányhivatalnok és stb. Mielõtt elkezded cáfolni, egy volt alkalmazottjuk, egy neves tudós, Paul Reiter professzor tálalt ki errõl a világnak. Ha nem hiszed, nézz utána.
Ez a politikai irányítású szervezet még 20 éve ezt a grafikont tette közzé:
Link
Igen, ezen az ábrán jól látszik, hogy a középkori meleg idõszak MELEGEBB, mint a mai "példa nélkül álló felmelegedés". Hogy is van ez? ... Csak közben, mivel nem tudtak elég nagy riadalmat kelteni, ezért el kellett tüntetni azt a kiló kenyeret a grafóról, és egy rémisztõbbel kellett elõállni. Ekkor rukkoltak ki kormányhivatalnokaink a hirhedt "hokiütõ diagrammal". Itt már a Medival Warm Period és a Little Ice Age teljesen elhanyagolhatónak hat, míg a XX. századi melegedést jól eltúlozták, hogy eléggé féljünk. A céljuk, hogy klímakonferenciáikon országok vezetõivel karöltve dollármilliárdokat osszanak el újra, minél nagyobb hatalmat szerezve ezzel - feletted és felettem... Sajna,ez az igazság.
De ha ez még kevés ahhoz, hogy kinyíljon mindenki szeme, íme még egy infó:
"Egy 2007-es NASA-tanulmány is a Mars, Földéhez hasonló, 1970 óta tartó felmelegedésérõl számol be, felvetve, hogy „a bolygók klímájának gyors változása természetes jelenség lehet.” Ugyanígy érvel a Geophysical Research Letters-ben (2007. 4. 19.) H.B. Hammel és G.W. Lockwood a Föld és a Neptun klímaváltozása kapcsán." Érted...
Ezek a tudósok több évtizedes lehûlésrõl, nem visszafogott melegedésrõl, lehûlésrõl beszélnek, a naptevékenység csökkenése miatt.
Még valami: a széndioxid hívõk arról beszélnek, hogy a naptevékenység változása elhanyagolható vagy csak kis mértékben van hatással a Föld klímájára. Grrrr. Emberek, mindenki nézzen magába. Egy olyan égitest, amely nagyjából 1 milliószor nagyobb nálunk, és ahonnan az összes hõnket kapjuk, csak kis mértékben vagy elhanyagolható mértékben van hatással a klímánkra?? Ne egyetek meg mindent,amit elétek raknak. Inkább gondolkozzatok, és járjatok utána. És ne csak a hivatalos médiából...
"Tudod, lehet, hogy az elmúlt 10 év enyhébb volt az azt megelõzõ évtizedeknél." Nem LEHET, ez tény.
"Viszont az elmúlt pár év hidegebb volt, mint az azt megelõzõ évek többsége." Melyik pár év? Ez így pongyola. Ráadásul nem igaz, a 2010-es év a feljegyzések kezdete óta a legmelegebb év volt. És már most vannak olyan tendenciák, miszerint a 2011-es év megintcsak a legmelegebb lesz. Amivel kevered, az a melegedés mértéke, ez lassul, az elmúlt évben pl. -0,2 fok volt az elõzõ évhez képest - de ettõl még melegedett.
"...lassan, de biztosan lehûlési trend kezdõdött el. Ennek oka nem más, mint a napciklusok gyengülése." Nem kezdõdött el, legalábbis a statisztikák szerint, globálisan nem (megha a melegedés mértéke lassult is, esetleg). Más kérdés, hogy lokálisan lehetnek bizonyos kilengések, de ezek csak statisztikai szinten mozognak. Az egészet pedig a napciklusokra fogni, hát, bátor dolog. De persze ez sem igaz, csupán - esetleg - részben. Nézd meg az óceáni ciklusokat (van elég) ezek korrelációja sokkal jobban befolyásol mindent, mint az utóbbi évek naptevékenysége, még akkor is, ha a napfoltminimum valóban jelentõs volt az elmúlt évek során. Viszont hatását ellensúlyozta - sõt, felülmúlta - a nagytérségi oszcillációk alakulása.
"Azt meg továbbra sem értem, hogy miért hibás az Eumet grafikonja?? 100 éves átlaghoz viszonyít és csak a napi maximumot veszi alapul..." Ugye ezt a kérdést nem gondolod komolyan? A grafikon tehát CSAK a maximumokat veszi figyelembe, de az ugye nyilvánvaló, hogy a maximumhõmérséklet csak egy része az átlaghõmérsékletnek, így a maximumok alakulásából SEMMIRE sem lehet következtetni.
Ne érts félre, én sem HISZEK a borzasztó globális felmelegedésben, de a nagy kételkedés során azért nem szabadna a vízzel együtt a gyereket is kiönteni a kádból. Az én álláspontom szerint vannak ugyan bizonyos jelek, hogy a felmelegedési folyamat megállhat, de legalábbis lassulhat (ezt statisztikák is alátámasztják, azaz visszakövethetõ), de többet nem mernék kijelenteni.
"Viszont az elmúlt pár év hidegebb volt, mint az azt megelõzõ évek többsége." Melyik pár év? Ez így pongyola. Ráadásul nem igaz, a 2010-es év a feljegyzések kezdete óta a legmelegebb év volt. És már most vannak olyan tendenciák, miszerint a 2011-es év megintcsak a legmelegebb lesz. Amivel kevered, az a melegedés mértéke, ez lassul, az elmúlt évben pl. -0,2 fok volt az elõzõ évhez képest - de ettõl még melegedett.
"...lassan, de biztosan lehûlési trend kezdõdött el. Ennek oka nem más, mint a napciklusok gyengülése." Nem kezdõdött el, legalábbis a statisztikák szerint, globálisan nem (megha a melegedés mértéke lassult is, esetleg). Más kérdés, hogy lokálisan lehetnek bizonyos kilengések, de ezek csak statisztikai szinten mozognak. Az egészet pedig a napciklusokra fogni, hát, bátor dolog. De persze ez sem igaz, csupán - esetleg - részben. Nézd meg az óceáni ciklusokat (van elég) ezek korrelációja sokkal jobban befolyásol mindent, mint az utóbbi évek naptevékenysége, még akkor is, ha a napfoltminimum valóban jelentõs volt az elmúlt évek során. Viszont hatását ellensúlyozta - sõt, felülmúlta - a nagytérségi oszcillációk alakulása.
"Azt meg továbbra sem értem, hogy miért hibás az Eumet grafikonja?? 100 éves átlaghoz viszonyít és csak a napi maximumot veszi alapul..." Ugye ezt a kérdést nem gondolod komolyan? A grafikon tehát CSAK a maximumokat veszi figyelembe, de az ugye nyilvánvaló, hogy a maximumhõmérséklet csak egy része az átlaghõmérsékletnek, így a maximumok alakulásából SEMMIRE sem lehet következtetni.
Ne érts félre, én sem HISZEK a borzasztó globális felmelegedésben, de a nagy kételkedés során azért nem szabadna a vízzel együtt a gyereket is kiönteni a kádból. Az én álláspontom szerint vannak ugyan bizonyos jelek, hogy a felmelegedési folyamat megállhat, de legalábbis lassulhat (ezt statisztikák is alátámasztják, azaz visszakövethetõ), de többet nem mernék kijelenteni.
Az kérdéses, hogy az úgynevezett 100 éves átlagba milyen adatok kerültek és honnan, ugyanez felmerül a "mért" adatoknál...
A T max sem lehetett ennyivel hidegebb, egy összességében meleg nyár van mögöttünk: Link
Eléggé sajátságos a július 15. kiválasztása, akkor a hónap második felében volt egy 10 napos hûvösebb idõszak, de ettõl sem lehet máig 5 fokos negatív anomália.
A T max sem lehetett ennyivel hidegebb, egy összességében meleg nyár van mögöttünk: Link
Eléggé sajátságos a július 15. kiválasztása, akkor a hónap második felében volt egy 10 napos hûvösebb idõszak, de ettõl sem lehet máig 5 fokos negatív anomália.
Tudod, lehet, hogy az elmúlt 10 év enyhébb volt az azt megelõzõ évtizedeknél. Viszont az elmúlt pár év hidegebb volt, mint az azt megelõzõ évek többsége. Ezt azt mutatja, hogy lassan, de biztosan lehûlési trend kezdõdött el. Ennek oka nem más, mint a napciklusok gyengülése. Azt meg továbbra sem értem, hogy miért hibás az Eumet grafikonja?? 100 éves átlaghoz viszonyít és csak a napi maximumot veszi alapul, így simán elképzelhetõ, hogy igaz. Plusz Aigner Szilárd valószínûleg többet ért a meteorológiához,mint te vagy én...
Meg amúgy is december úgyis pozitív anomáliát fog mutatni, úgyhogy az a -5 a 0-hoz fog közelíteni, így egyikõtöknek se kell leugrani a háztetõrõl bánatában.
Meg amúgy is december úgyis pozitív anomáliát fog mutatni, úgyhogy az a -5 a 0-hoz fog közelíteni, így egyikõtöknek se kell leugrani a háztetõrõl bánatában.
Azt is érdemes megemlíteni hogy az OMSZ 30 éves átlag alapján számol eltérést, az EUMET-es grafikonon meg 100 éves átlag van és ugye nem mindegy.
És mivel az OMSZ havi középhõmérséklet anomáliát számol az EUMET pedig csak a Tmax átlagtól való eltérést így a kettõt összehasonlítani teljesen felesleges.
És mivel az OMSZ havi középhõmérséklet anomáliát számol az EUMET pedig csak a Tmax átlagtól való eltérést így a kettõt összehasonlítani teljesen felesleges.
Nézd meg ezt a térképet Link , ez ha országos átlagot nézünk akkor 3 fok fölötti pozitív anomália, hiába volt pár helyen +2 körül. Ne erõltesd azt a -5-ös baromságot, mert a maximum-hõmérsékleteket kiragadva lehûléssel riogatni, az a szánalmas!
Kérlek támaszd alá valamivel mitõl lennénk Július 15 óta -5,1 fokra az átlagtól, komolyan kíváncsi vagyok rá.
A Grafikon ami az EUMET-en van egyébként sem középhõmérséklettõl való eltérést mutat, csupán a napi max. hõmérsékletektõl való eltérést.
A Grafikon ami az EUMET-en van egyébként sem középhõmérséklettõl való eltérést mutat, csupán a napi max. hõmérsékletektõl való eltérést.
Jó,hogy mutatod ezeket a grafikonokat:
"Országszerte az átlagosnál melegebbnek bizonyult az idei szeptember. A legnagyobb eltérés az Alföldön jelentkezett, ahol az anomália értéke + 4 °C körül alakult, de a térképen +5 °C-ot meghaladó különbség is kirajzolódott. Bár az ország többi részében a havi középhõmérséklet közelebb esett a sokévi átlaghoz, az eltérés mindenütt nagyobb volt, mint + 1,5 °C."(met.hu) Szóval a 3-4 fokos pozitív anomália erõs általánosítás, csak az a tény, hogy a másfél fokot mindenütt meghaladta. Az október hónapról feltüntetett grafikon is jól mutatja, hogy nagyobbrészt negatív anomália volt a jellemzõ. Az meg hogy az általam linkelt grafót szimplán "rossz adatnak" bélyegzed, jól megalapozott tények híján, ne haragudj, de eléggé szánalmas. Persze tudom, hogy egy "emberáltalelõidézettglobáliszagyvaság" hívõ szemében egy lehûlést mutató adatsor csak hibás lehet...
"Országszerte az átlagosnál melegebbnek bizonyult az idei szeptember. A legnagyobb eltérés az Alföldön jelentkezett, ahol az anomália értéke + 4 °C körül alakult, de a térképen +5 °C-ot meghaladó különbség is kirajzolódott. Bár az ország többi részében a havi középhõmérséklet közelebb esett a sokévi átlaghoz, az eltérés mindenütt nagyobb volt, mint + 1,5 °C."(met.hu) Szóval a 3-4 fokos pozitív anomália erõs általánosítás, csak az a tény, hogy a másfél fokot mindenütt meghaladta. Az október hónapról feltüntetett grafikon is jól mutatja, hogy nagyobbrészt negatív anomália volt a jellemzõ. Az meg hogy az általam linkelt grafót szimplán "rossz adatnak" bélyegzed, jól megalapozott tények híján, ne haragudj, de eléggé szánalmas. Persze tudom, hogy egy "emberáltalelõidézettglobáliszagyvaság" hívõ szemében egy lehûlést mutató adatsor csak hibás lehet...
A pécsi maximumoknál az eltérés az 1901-2000-es 100 éves átlaghoz képest július 15-e óta +0,2°C
Két hetes átlagban is csak az elmúlt 2 hétben van -5 fok körül az eltérés. Nyilván az országos átlagos eltérés is 0 fok körüli lehet.
Két hetes átlagban is csak az elmúlt 2 hétben van -5 fok körül az eltérés. Nyilván az országos átlagos eltérés is 0 fok körüli lehet.
Akkor tisztelettel megkérlek,hogy nézd meg jobban azt a görbét. Fõleg az októbert és a novembert, mert fõleg ebben a két hónapban nagyrészt jóval átlag alatti hõmérsékleteket mérhettünk. Naponta követem ezt a grafikont, nem most zuhant le hirtelen kemény mínuszokba, hanem lassan érte el ezt a szintet. Tavaly ilyenkor novemberben bõben mértünk 15-20 fokokat, ehhez képest idén szinte végig fagyponthoz közeli, vagy az alatti értékek voltak - nem januárban, novemberben. Az egy õszi hónap...