Meteorológiai társalgó

Kicsit már off, de azért válaszolok.
A Pó-síkságot úgy ahogy van vegyük ki a mediterrán klímából. A mediterrán mint meghatározás egyébként is nagyon sokféle. Másként definiálják az éghajlattanosok (Köppen szerint a téli félév csapadékösszege legalább a háromszorosa, de inkább többszöröse legyen mint a nyári félévé, azaz NEM hõmérsékleti alapon hozta létre a besorolást, de Köppen precíz meghatározása ide vagy oda úgy tûnik mégsem olyan egyszerû a területi besorolás), máshogy a vízrajzoksok (szélsõséges vízjárású folyók), máshogy a talajtanosok (terra rossa dominancia), máshogy a botanikusok (ha nagyon szorongatjuk õket, akkor azt mondják , hogy az olajfa TERMÉSZETES elterjedésének északi határa a mediterrán északi határa).
Ezeket figyelembe véve a Pó-síkság, de még a Toszkán alföld (az Arno völgye és feltöltött síkja) SEM nevezhetõ egyértelmûen mediterrán klímának. Hogy akkor micsoda? Na ez megint megérne egy külön írást. Nevezzük egy átmeneti klímának, ahol a mediterrán jelleg és a nedves kontinentális vonások összemosódnak. Egy tipikusan átmeneti klíma, ahol a kontinentális éghajlatból megmarad a téli fagyokra való hajlam (a klasszikus mediterrán területektõl hidegebb, 2-6 °C-os januári átlaghõmérséklet) és mutatkozik egy másodlagos nyári (nyár eleji) csapadékmaximum.
A Malpensa környékén nem láttam mást, mint nálunk bárhol az országban. Nyár-szil ligeterdõket, akácosokat. Semmi olyat, ami a mediterránra utalna (csupán Milánó hõszennyezett belvárosában láttam kint teleltetett leandert). Itt a tél igen zord lehet, mint ahogy a Pó-síkságon szinte bárhol (leszámítva a keskeny tengerparti sávot és a néhány szigetszerû dombot, hegyet, pl. Anconai-rög), de az Arno síkján sem ritka a fagy. Az rendben van, hogy délebbre fekszenek, de ezek sem igazán jó fekvésben. Az olajfák, leanderek inkább csak a domb- és hegyoldalakon jellemzõek. a síkon a szõlõ, kontinentális gyümölcsök és a szántóföldek uralkodnak. Kiviültetvényt mondjuk sokat láttam. De citrust pl. sehol. . A mediterrán növényzet egyébként szinte kivétel nélkül elvisel pár fokos fagyot, hiszen ez korábban is volt és ezután is lesz. Az más kérdés, hogy amíg egy magyaltölgy vagy paratölgy hajtásainak elfagyása "senkit sem érdekel", addig a füge, szõlõ, citrus esetleges fagykára már bosszantja a gazdákat. Ezért is telepítik ezeket inkább a kedvezõbb fekvésû domb- és hegyoldalakra. Csak jóval délebbre (Róma környékén) terjeszkednek ki a síkra és lesznek tájformáló elemek.
A többi amit írtál számomra is elfogadható, csupán ezt a kiegészítést és pontosítást fûzném hozzá.
Elnézést a hosszáért.

Rendszerben láttatni egy problémát elég nehéz úgy, ha az ember egymással párhuzamba nem állítható dolgokat hasonlít össze... Így aztán az én kérdésem akkor lett volna valóban okafogyott, ha már eleve közlöd, hogy most kedvezõtlen olasz fekvések értékeit hasonlítjuk kedvezõ magyar mikroklímák értékeihez. Akkor aztán elismerõen bólogathatott volna mindenki, aki eddig azt gondolta, hogy mediterrán kategóriába esõ területen nem lehet találni olyan "klímafülkét" ami adott helyzetben fagyveszélyesebb, mint a kontinentálisba esõk között fellelhetõ kevésbé fagyveszélyesek. [mintha az amúgy tökéletesen mesterséges klímakategóriák közötti határvonalak annyira egyértelmûek és állandók lennének...]
Végsõ soron már csak azért sem volt haszontalan a kérdés, mert válaszodban viszont pánikszerûen pótoltad, amit hiányoltam, s így egész más jelentése van irományodnak. Kár, hogy ehhez köröket kell futni...

Jah, és örülök, hogy örülsz.

Igen, Malpensa valóban már feljebb van.
Ami a többire nem vonatkozik, azok már rendesen délebbre vannak.
Ezért írtam, hogy az ottani völgyi és sík fekvésekben és a mi jó fekvésû dombjainkon egyszerre, vagy közel egyszerre vet véget a vegetációnak az elsõ fagy.
Mindez úgy, hogy ott olajfák, leanderek, emberderék vastagságú fügefák, és egyéb mediterrán növények között sétálgatunk, és valóban külön klímaterület.
Nyilván egy ottani dombon még bõven pozitív értékek voltak és lesznek is egy darabig.

Firenze repterét és Milánó repterét (Malpensa) szeptemberben személyesen láttam. Az elõzõ az Arno feltöltött alföldjén egy kisebb félmedencében van Firenzétõl északra, az Appennineket övezõ dombok lábánál, nem pedig a toszkán dombok között (logikus, mivel repülõtér és nagy sík felületet követel magának). A Malpensa pedig Milánótól 60 km-re északra fekszik, már-már az Alpok hegylábfelszínén. Szóval ezek kifejezetten "rossz fekvések", azaz fagyra érzékenyebbek lehetnek, ráadásul az egyikre az Appenninek a másikra pedig az Alpok lejtõirõl dõl le a hideg. Bologna repterét sajnos nem láttam (nem reptérnézõ túra volt ), de szinte mérget vennék rá, hogy az is "kifejezetten rossz", fagyveszélyes helyen van. Ilyenek ezek a repterek. Nagy sík terület, legalábbis a környezeténél mélyebben fekvõ vidék. A Malpensa pedig minden csak nem a mediterrán klíma iránymutató met. állomása.

Ejj de nehéz rendszerben látni, illetve láttatni a témát!
Miért is lényeges kérdésed?
Teljesen mindegy egyébként, hogy hol, mert ha dombon mérték, akkor....persze nyilván nem ott, úgyhogy azt lõjük is ki.
Ha völgyben, akkor azokon a mediterrán területeken lévõ völgyekbe akkor érkezik az elsõ fagy, mint a mi dombjainkon, sõt, akár elõbb is.
Ha sík területen, akkor pedig nincs is mirõl beszélni.
Ha pedig városi környezetben mérték, akkor pláne.
Mivel írtam, hogy például amikor -1 fokot mérnek a bolognai állomáson, akkor több olasz gyümölcstermelõ legyint, hogy "Ja, -1-et mértek Bolognában, akkor ki sem kell már menni az idén a gyümölcsösbe...", ezzel azt hittem, nyilvánvalóvá teszem, hogy abban a térségben ma reggelre a megfelelõ fekvésekben ennél hidegebbeket is lehet mérni.
Azért Rimini állomásán a -1,1 fok a tenger mellett a kérdésedet teljesen okafogyottá teszi.
Teljesen leegyszerûsítve a kérdésre a választ: a magyar jó és legjobb fekvésû dombokon nagyjából ugyanakkor vet véget a vegetációnak az elsõ fagy, mint az olaszországi közepesnél rosszabb fekvésekben, tehát a síkon és a völgyekben.
Más kérdés, hogy itthon ez egyértelmûbb, mint ott, mert a tenger és az óriási távolságok miatt árnyaltabb a kép.
Ha most kitettél volna többszáz hõmérõt az Udine-Bologna-Firenze-Arezzo útvonalon Link , akkor 100 km-eken belül találnál ugyanolyan fekvésekben mindenféle hõmérsékletet, attól függõen, hogy a tenger 18-19 (!) fokos vize hogyan lehelt befelé a szárazföld felé.
Idõnként hiába keresed arrafelé az okot, hogy adott sík fekvésben miért fagyott, odébb 15 km-re ugyanolyan helyen meg miért nem, nem bírsz rájönni.
A belsõ dombvidék völgyeiben persze már tisztábba kép, a firenzei állomás biztosan nem jó fekvésû helyen van, mivel többször néztem az értékeit, inkább völgyi lehet, mint dombi vagy sík terület.
Számomra is meglepetés volt ezt megfigyelni, hogy egy magyar dombon akár tovább is tarthat a vegetáció, mint egy olasz völgyi vagy sík fekvésben.
Örülök hogy felébredt benned az érdeklõdés, jobb késõbb, mint soha

Torontál!
Persze, Felétek századlagos, mert ott nincs domb , meg már volt pár éjszaka -5-7 fok, úgyhogy ott tényleg tökmindegy.
Dombvidéken azért ez nem századlagos.
Esõ majd lesz, a délnyugati segítség meg majd érkezni fog, akkor küldök pár cseppet hozzád is
Õszi munkákhoz kitûnõ idõ és talajállapotok vannak felénk, én most nem vágyom esõre még néhány hétig.

Csak hogy helyén tudjuk kezelni, értelmezni és értékelni a magyarországi dombi hõmérsékleti viszonyokat és az inverzió jelentõségét, nézzünk néhány mai olaszországi minimumot:

Arezzo (249 m) -3.2° Link
Malpensa (211 m) -2.9°
Rimini (13 m) -1.1° Link
Piacenza (138 m) -1.0° Link
Bologna/Borgo (49 m) -1° Link
Firenze/Peretola (38 m) -0.9° Link

Ezeken a valóban mediterrán klímájú helyeken azonos idõpontban jelent meg az elsõ fagy, mint a mi jó fekvésû dombjainkon, DE például a saját környékem 260-270 méter feletti szintjein csak -1 fok körüli vagy annál enyhébb hõmérsékletek voltak.
Ugyanakkor amint látható, az általam betett olaszországi városok állomásai ennél alacsonyabb értékeket is mértek.
Tapasztalatból, például az emilia-romagnai gyümölcstermelõ ismerõseinktõl tudjuk, hogy adott bolognai állomási hõmérsékletekhez az ott mértnél jóval alacsonyabb értékek is elõfordulnak a nyílt, sík területeken.
Ennek tükrében kell értékelnünk a magyarországi dombok klímaadottságait.
Ezeket az összehasonlításokat minden évben megtesszük, és legtöbbször hasonló eredményre jutunk.