Meteorológiai esélylatolgatások
" Izgalmas lesz figyelni a következő futásokat."
-----------
Váltás még várat magára, de ha megnézzük a budapesti fáklyát:
Link a mi szélességi körünkről ( Közép - Európából ) kipucolódik a +10 fokos és egyes régiók főnös 10 fok feletti 850hPalja is. ~1550 méter alatt a köd hajlam az úr,s a lassú változás a Gfs térképén is kirajzolódik.
24ó: Link
168ó: Link
Az óceáni és a szárazföldi területek között csökken a hőmérsékleti hőkontaszt. Délnyugat - Európát újabb és újabb óceáni hidegöblitések hűtik, amik másodsorban Észak - Afrika felől érkező meleg léghullámok peremeit is rendre "megnyírbálják". S onnét származik részben az a meleg előoldal amiből Nyugat - és részben Közép - Európa legnyugatibb pereme kap. Ebből azt akarom kihozni, hogy szakavatott szemeknek szerintem már feltűnt a csökkenő hőmérsékleti hőkontaszt, ami felveti az alacsony nyomás szárazföld felé való mind erősebb előrenyomulását. Mivel ez a folyamat gyengiti a meleg" Ac-t, noha a magasnyomás dominancia még marad, de az érkező frontok egyre kevésbé fognak "felsülni", mivel nem ütközik szignifikánsan meleg száraz légtömegbe. Valamint az alsó 1000 méter alatt, egyre inkább domináns ködös területek magasabb páratartalommal bírnak.
----------
Előző bejegyzésben már kitárgyaltuk kedves Thermo kolléga, de továbbra is tartom az általad is támogatott zonális, majd északi zonalitás verziót. Amit rövid fél- vagy klasszikus blocking majd újra északi zóna, végül teljes block követHET majd. "Valami ilyesféle.
"
( Érdekes egyébbként, hogy a sarkvidéki területek felett az éles hőmérsékleti hőkontraszt mély ciklonokat és bivaly erős hátoldali hidegfronti kart szül, ami anticiklont von maga után, míg a szárazföld felett a csökkenő hőkontraszt (óceáni), hüvös, nedves és a (szárazföldi),meleg, száraz levegő között általában ciklonárisabb időjárást, nyugatibb frontokat vagy leszakadó Hcs-kra ad esélyt. )
-----------
Váltás még várat magára, de ha megnézzük a budapesti fáklyát:
Link a mi szélességi körünkről ( Közép - Európából ) kipucolódik a +10 fokos és egyes régiók főnös 10 fok feletti 850hPalja is. ~1550 méter alatt a köd hajlam az úr,s a lassú változás a Gfs térképén is kirajzolódik.
24ó: Link
168ó: Link
Az óceáni és a szárazföldi területek között csökken a hőmérsékleti hőkontaszt. Délnyugat - Európát újabb és újabb óceáni hidegöblitések hűtik, amik másodsorban Észak - Afrika felől érkező meleg léghullámok peremeit is rendre "megnyírbálják". S onnét származik részben az a meleg előoldal amiből Nyugat - és részben Közép - Európa legnyugatibb pereme kap. Ebből azt akarom kihozni, hogy szakavatott szemeknek szerintem már feltűnt a csökkenő hőmérsékleti hőkontaszt, ami felveti az alacsony nyomás szárazföld felé való mind erősebb előrenyomulását. Mivel ez a folyamat gyengiti a meleg" Ac-t, noha a magasnyomás dominancia még marad, de az érkező frontok egyre kevésbé fognak "felsülni", mivel nem ütközik szignifikánsan meleg száraz légtömegbe. Valamint az alsó 1000 méter alatt, egyre inkább domináns ködös területek magasabb páratartalommal bírnak.
----------
Előző bejegyzésben már kitárgyaltuk kedves Thermo kolléga, de továbbra is tartom az általad is támogatott zonális, majd északi zonalitás verziót. Amit rövid fél- vagy klasszikus blocking majd újra északi zóna, végül teljes block követHET majd. "Valami ilyesféle.
"( Érdekes egyébbként, hogy a sarkvidéki területek felett az éles hőmérsékleti hőkontraszt mély ciklonokat és bivaly erős hátoldali hidegfronti kart szül, ami anticiklont von maga után, míg a szárazföld felett a csökkenő hőkontraszt (óceáni), hüvös, nedves és a (szárazföldi),meleg, száraz levegő között általában ciklonárisabb időjárást, nyugatibb frontokat vagy leszakadó Hcs-kra ad esélyt. )
Az EUMET szerint az elmúlt hét év pozitív anomáliával zárt, és az idei év is az lesz.
Vajon a jövőben mikor szakad meg ez a sorozat?
Vajon a jövőben mikor szakad meg ez a sorozat?
A globális felmelegedés az folyamatában jár, sajnos a klímamodellek által előrejelzett 50-100 évben legalábbis az látható, hogy további melegedés történik., a század közepére akár +2 fokkal is!
Egyébként az idei cirkulációs viszonyok koránt sem jelentik azt, hogy állandósul a folyamat és innentől száraz lesz az összes nyár és csapadékszegény, keleti áramlásos vagy extrém módon aszályos, (itt már a nyár második felére gondolok és az őszre) nem lehet kijelenteni. A szeptember eleji dunántúli özönvíz, felhőszakadások is közbe jöttek ne feledjük, nem kis károkat okoztak helyenként.
Ezzel arra akarok kilyukadni, hogy a klímaváltozás nem jelent feltétlenül majd szárazságot állandóan, mindinkább a szélsőségek fokozódása az amit ki kell emelni. Ez lehet majd akár ismételten egy extrém módon csapadék időszak is. Ami hiányozni fog az a mérleg egyensúlyi állapota. Vagy túl száraz, vagy túl csapadékos pl. 2010 is egy ilyen változat vagy 2014 mikor voltak extrém csapadékos időszakok nem egyszer.
Pl. 2016 nem volt olyan forró mint az idei nyár, volt csapadék azért, 2017-ben a zord telet már forró nyár követte, és 2016 volt ellenben a Föld tekintetében az egyik legmelegebb év. Az idei nyár nálunk valamint Észak- és Kelet-Európában hőhullámokkal tarkítottra sikerült -hangsúlyozom a második fele- addig az Ibérián eleinte elég hűvös időszakok alakultak ki, sőt amíg nálunk tombolt a nyár az őszben utóbbi napokban, hétben, addig arra felé havazások is előfordultak a hegyvidéki területeken és jókora esőzések sem maradtak ki. Ott biztosan nem a legmelegebb nyárról beszélhetnek az emberek, leszámítva, hogy augusztus elején összejött egy extrém forró pár nap, amikor 45 fok felé ment a T. Ez európai viszonylatban szintén a szélsőség másik oldala, míg nálunk itt rekordokat döntött a Duna alacsony vízállása, a léghőmérséklet a csapadékhiány, addig a nyugat-európai országokban tombolt az ítéletidő. Tehát tart a globális felmelegedés, de megkaphatjuk bizonyos években majd ennek a mostaninak az ellenkezőjét is, mikor sokaknak a házukat kell mentenie a víztől, széltől stb. Ezek a 30-33-34 elvétve 35 fok idén nem volt olyan kirívó, egyedül tényleg az, hogy tartósra sikerült, de az éjszakák frissnek bizonyultak. Mi itt Kecskeméten panelban lakunk, nincs klímánk, de a nyugati fekvésű szoba sem volt rendszeresen elviselhetetlen. Persze a hőtűrő képességünk az nem lehet egyforma én értem, viszont nem beszélhetünk extrém forró nyárról, mivel az abszolút max az 36.6 fok lett. 2012-2015-2017 sokkal agresszívabb szubtrópusi megeladvekciókkal járó nyári periódusokat hozott, tipikus déli áramlással alighanem direktbe megkaptuk az afrikai eredetű, szaharai légtömegeket. Idén egy alkalommal volt tipikus déli áramlásos hőhullám a nyáron és ez augusztus 6-10 között, annak a hava nyugatra ment el végül. A többit keletről kaptuk, északi, északkeleti áramlás kíséretében.
Én azt mondom, hogy előbb-utóbb lesz megint majd olyan év, nyár mikor lesz bőséggel csapadékban részünk és az mindinkább felhőszakadásokkal párosulva, károkozó viharok formájában. Idén ezek elmaradtak, legalábbis a szupercellák éve az nem 2018 lett ez már biztos. Az is tény, hogy a jövőben gyakoriak lehetnek a tartós és markáns hőhullámok. E téren pedig nem a keleti áramlástól kell félni, hanem a tipikus déli, délnyugati áramlásoktól, hiszen az igazán döglesztő meleg mint írtam arról jön. Noha keletről is tud, ahogyan ezt bizonyította az idei nyár. A globális felmelegedésről lehetne regényt írni, sok-sok éve hallom folyamatosan, de egyre inkább azt láthatjuk, hogy van benne igazság. Ezek a sokszor zéró telek, késő téli, kora tavaszi hidegadvekciók, hidegbetörések is az eltolódások jelei. Ahogyan az idei októberi és novemberi nyárutó.
Egyébként a GFS ismét tükrözi amit a korábbi ECM is számolt a nyugat-európai teknősödés , mediterrén ciklon képződéssel, aminek mi újból előoldalára kerülhetnénk, magyarán egy átmeneti hideglötty becsurranhat a hétvége felé, de ez is a kutya vacsorája lesz ahogy elnézem. Az a hatalmas atlanti ciklon idővel délnyugatira fordítaná az áramlást. Csapadék se nagyon látszik, a végén beköszöntene egy indián nyár 3.0 ha lenne elég erős déli szél, ami megakadályozná az inverziót. Kíváncsi leszek a friss ECM-re.
Egyébként az idei cirkulációs viszonyok koránt sem jelentik azt, hogy állandósul a folyamat és innentől száraz lesz az összes nyár és csapadékszegény, keleti áramlásos vagy extrém módon aszályos, (itt már a nyár második felére gondolok és az őszre) nem lehet kijelenteni. A szeptember eleji dunántúli özönvíz, felhőszakadások is közbe jöttek ne feledjük, nem kis károkat okoztak helyenként.
Ezzel arra akarok kilyukadni, hogy a klímaváltozás nem jelent feltétlenül majd szárazságot állandóan, mindinkább a szélsőségek fokozódása az amit ki kell emelni. Ez lehet majd akár ismételten egy extrém módon csapadék időszak is. Ami hiányozni fog az a mérleg egyensúlyi állapota. Vagy túl száraz, vagy túl csapadékos pl. 2010 is egy ilyen változat vagy 2014 mikor voltak extrém csapadékos időszakok nem egyszer.
Pl. 2016 nem volt olyan forró mint az idei nyár, volt csapadék azért, 2017-ben a zord telet már forró nyár követte, és 2016 volt ellenben a Föld tekintetében az egyik legmelegebb év. Az idei nyár nálunk valamint Észak- és Kelet-Európában hőhullámokkal tarkítottra sikerült -hangsúlyozom a második fele- addig az Ibérián eleinte elég hűvös időszakok alakultak ki, sőt amíg nálunk tombolt a nyár az őszben utóbbi napokban, hétben, addig arra felé havazások is előfordultak a hegyvidéki területeken és jókora esőzések sem maradtak ki. Ott biztosan nem a legmelegebb nyárról beszélhetnek az emberek, leszámítva, hogy augusztus elején összejött egy extrém forró pár nap, amikor 45 fok felé ment a T. Ez európai viszonylatban szintén a szélsőség másik oldala, míg nálunk itt rekordokat döntött a Duna alacsony vízállása, a léghőmérséklet a csapadékhiány, addig a nyugat-európai országokban tombolt az ítéletidő. Tehát tart a globális felmelegedés, de megkaphatjuk bizonyos években majd ennek a mostaninak az ellenkezőjét is, mikor sokaknak a házukat kell mentenie a víztől, széltől stb. Ezek a 30-33-34 elvétve 35 fok idén nem volt olyan kirívó, egyedül tényleg az, hogy tartósra sikerült, de az éjszakák frissnek bizonyultak. Mi itt Kecskeméten panelban lakunk, nincs klímánk, de a nyugati fekvésű szoba sem volt rendszeresen elviselhetetlen. Persze a hőtűrő képességünk az nem lehet egyforma én értem, viszont nem beszélhetünk extrém forró nyárról, mivel az abszolút max az 36.6 fok lett. 2012-2015-2017 sokkal agresszívabb szubtrópusi megeladvekciókkal járó nyári periódusokat hozott, tipikus déli áramlással alighanem direktbe megkaptuk az afrikai eredetű, szaharai légtömegeket. Idén egy alkalommal volt tipikus déli áramlásos hőhullám a nyáron és ez augusztus 6-10 között, annak a hava nyugatra ment el végül. A többit keletről kaptuk, északi, északkeleti áramlás kíséretében.
Én azt mondom, hogy előbb-utóbb lesz megint majd olyan év, nyár mikor lesz bőséggel csapadékban részünk és az mindinkább felhőszakadásokkal párosulva, károkozó viharok formájában. Idén ezek elmaradtak, legalábbis a szupercellák éve az nem 2018 lett ez már biztos. Az is tény, hogy a jövőben gyakoriak lehetnek a tartós és markáns hőhullámok. E téren pedig nem a keleti áramlástól kell félni, hanem a tipikus déli, délnyugati áramlásoktól, hiszen az igazán döglesztő meleg mint írtam arról jön. Noha keletről is tud, ahogyan ezt bizonyította az idei nyár. A globális felmelegedésről lehetne regényt írni, sok-sok éve hallom folyamatosan, de egyre inkább azt láthatjuk, hogy van benne igazság. Ezek a sokszor zéró telek, késő téli, kora tavaszi hidegadvekciók, hidegbetörések is az eltolódások jelei. Ahogyan az idei októberi és novemberi nyárutó.
Egyébként a GFS ismét tükrözi amit a korábbi ECM is számolt a nyugat-európai teknősödés , mediterrén ciklon képződéssel, aminek mi újból előoldalára kerülhetnénk, magyarán egy átmeneti hideglötty becsurranhat a hétvége felé, de ez is a kutya vacsorája lesz ahogy elnézem. Az a hatalmas atlanti ciklon idővel délnyugatira fordítaná az áramlást. Csapadék se nagyon látszik, a végén beköszöntene egy indián nyár 3.0 ha lenne elég erős déli szél, ami megakadályozná az inverziót. Kíváncsi leszek a friss ECM-re.
17-18 pozitív volt? o.o Pedig elég menő tél volt az biztos, én nagyon bírtam.
Azt is érdemes lenne megnézni, hogy sorban hanyadik év illetve hanyadik tél zárt pozitív anomáliával. Az EUMET honnlapját böngésztem csak.
Nem véletlenül tapogatózik űrtávban a GFS az atlanti félblokk és blokk irányába. Most pl. egy ilyet dobott:
Link
Nyilvánvaló, hogy a jövő héten bekövetkező sarki hidegleszakadás túlontúl keleten lesz, még a nyugati támasztó anticiklonja (amit mi majd északkeleten, keleten látunk) sem tud értékelhető mennyiségű hideget a déli peremén nyugat felé "visszaforgatni" ránk. Erre már nem nagyon számíthatunk télbetörés szempontjából. Veszett fejsze.
Viszont a ciklus most bizonyára nem ragad le a meridionális fázisban, hiszen ahogy megyünk bele a télbe, a hőkontraszt mind élesebb lesz.
Előbb-utóbb számíthatunk északi zónán keresztül blokkba fordulásra a mi szegmensünkben. Megjegyzem, a múltban sem volt ritka, hogy a tartós lehűlés északkeleti AC peremén beszivárgó száraz levegővel kezdődött, majd tőlünk északra is aktivizálódtak a dolgok, és rövid északi zonális fázis után most már direkt, és é-ény-ról ránk szakadt a hideg. Egyetértve veled én is valami ilyesféle kimenetelt tudok most elképzelni. Ami esetleg bezavarhat, az az erős hajlam mediciklon képződésre. Ez érdekes pályákra kényszerítheti a feltételezett hidegáramlást. Szerencsétlen esetben megint kerülhetünk előoldalra, viszont jó pozició esetén akár az első havat is megkaphatjuk. Izgalmas lesz figyelni a következő futásokat.
Link
Nyilvánvaló, hogy a jövő héten bekövetkező sarki hidegleszakadás túlontúl keleten lesz, még a nyugati támasztó anticiklonja (amit mi majd északkeleten, keleten látunk) sem tud értékelhető mennyiségű hideget a déli peremén nyugat felé "visszaforgatni" ránk. Erre már nem nagyon számíthatunk télbetörés szempontjából. Veszett fejsze.
Viszont a ciklus most bizonyára nem ragad le a meridionális fázisban, hiszen ahogy megyünk bele a télbe, a hőkontraszt mind élesebb lesz.
Előbb-utóbb számíthatunk északi zónán keresztül blokkba fordulásra a mi szegmensünkben. Megjegyzem, a múltban sem volt ritka, hogy a tartós lehűlés északkeleti AC peremén beszivárgó száraz levegővel kezdődött, majd tőlünk északra is aktivizálódtak a dolgok, és rövid északi zonális fázis után most már direkt, és é-ény-ról ránk szakadt a hideg. Egyetértve veled én is valami ilyesféle kimenetelt tudok most elképzelni. Ami esetleg bezavarhat, az az erős hajlam mediciklon képződésre. Ez érdekes pályákra kényszerítheti a feltételezett hidegáramlást. Szerencsétlen esetben megint kerülhetünk előoldalra, viszont jó pozició esetén akár az első havat is megkaphatjuk. Izgalmas lesz figyelni a következő futásokat.
A betonstabil felállás (szárazföldi giga AC, atlanti giga C) lecsójába belecsap majd az a sarki hidegbetörés, ami az anticiklon keleti oldalán Oroszország európai területének északkeleti részét éri majd. Pontosabban finom, alig észrevehető változás, de lényegi. A folyamat már 72 óránál megindul GFS szerint:
Link
Ez 120 órára válik igazán kifejezetté, az orosz tábla keleti felét elárasztja az igen hideg levegő:
Link
Bár a magassági hideg távol marad térségünktől, a talaj közelében mégis beszivárog majd a hidegebb levegő az anticiklon peremén k, dk felől:
Link Link
A szárazföldi hideg légtömeg térnyerését a T850-nél lényegesen jobban nyomon követhetjük a harmatpontokon:
Link Link Link Link Link
Bár az látszik, hogy ez a levegőfajta megáll majd a Kárpátok külső határán (ahogy ez sokszor megtörténik), a sarki-szárazföldi légtömeg előretörése akkor is figyelemre méltó. Pl. Ukrajna keleti felében -15 fok alatti harmatpontok is feltűnnek.
Még annyit, hogy noha időről-időre feltűnnek űrtávban GFS és ECM térképein a mostanitól gyökeresen különböző, atlanti félblokkos/blokkos képek, ezek ritkák, a modellösszképet nem ezek uralják. Egyelőre az északkeleti AC kirobbanthatatlannak tűnik, és ez önmagában fel kell keltse az érdeklődésünket. Ha ez az áramlási rezsim fennmarad, vagy kiújul a következő hetekben-hónapokban, előbb-utóbb direktben megkaphatjuk az északkeleti hideget.
Link
Ez 120 órára válik igazán kifejezetté, az orosz tábla keleti felét elárasztja az igen hideg levegő:
Link
Bár a magassági hideg távol marad térségünktől, a talaj közelében mégis beszivárog majd a hidegebb levegő az anticiklon peremén k, dk felől:
Link Link
A szárazföldi hideg légtömeg térnyerését a T850-nél lényegesen jobban nyomon követhetjük a harmatpontokon:
Link Link Link Link Link
Bár az látszik, hogy ez a levegőfajta megáll majd a Kárpátok külső határán (ahogy ez sokszor megtörténik), a sarki-szárazföldi légtömeg előretörése akkor is figyelemre méltó. Pl. Ukrajna keleti felében -15 fok alatti harmatpontok is feltűnnek.
Még annyit, hogy noha időről-időre feltűnnek űrtávban GFS és ECM térképein a mostanitól gyökeresen különböző, atlanti félblokkos/blokkos képek, ezek ritkák, a modellösszképet nem ezek uralják. Egyelőre az északkeleti AC kirobbanthatatlannak tűnik, és ez önmagában fel kell keltse az érdeklődésünket. Ha ez az áramlási rezsim fennmarad, vagy kiújul a következő hetekben-hónapokban, előbb-utóbb direktben megkaphatjuk az északkeleti hideget.
Havazás előrejelzés
Utolsó észlelés
Térképek
Radar
Aktuális hõmérséklet
Aktuális szél
Utolsó kép
Szélvihart hoz a Dunántúlra a mediterrán ciklon
Szélsőségek | 2024-09-13 19:04
Szabályzat