Meteorológiai esélylatolgatások

Pedig a kép most éppen tényleg másképp fest. A jövõ hét közepéig nagyjából "biztosnak" látszik a helyzet, egy erõs atlanti ciklon elõoldalára kerülünk és ez utat nyit az enyhe atlanti légtömegeknek DDNy felõl. A hét közepe felé aztán a hátoldalon megindulhat a hidegebb (de óceáni! azaz nem annyira hideg) légtömegek beáramlása.
A poláris örvény deformálódik, a grönlandi AC-tól K-re az örvényen egy többközéppontú ciklonrendszer épül ki, melyben némelyik "részciklon" saját peremciklont is kialakít - igazából ritkán láttam ilyesmit, és szerintem a modellek is mert mintha lövésük sem lenne a folytatásról. A tegnap említett cut-off ezután vélhetõen alaposan beleköphet a levesbe, mert szépen feltörheti a grönlandi/atlanti AC-hidat és egy alacsonnyomású csatornát nyithat meg... ami ugye tudjuk, hova vezethet: É-atlanti "ciklon-alley" Hogy ez hova vezethet? A hidegelárasztás helyett jó esetben a keveredési zónában lehetünk, rossz esetben a melegadvekciós területeken.
Nincs más hátra, meg kell várnunk, hogy miként viselkedik az azori ciklon. A tél vagy nemtél kulcsa ott van, szerintem. Meglátjuk.

Miért lenne más a kép? Jó esély van télre január 16-tól....

A modelleket elnézve lehetségesnek tartom, hogy nem mindennapi módon érdekes egy hétnek, tíz napnak nézünk elébe. A jövõkép elég kaotikusnak tûnik, de vannak viszonylag biztos pontok is, úgymint: 1. egy rövid, alig észrevehetõ nyugati áramlásos epizódot követõen a grönland-izland-észak-atlanti térségben felálló igen erõs blokk. Ennek kialakulása nagyjából 90 órától várható. 192 óránál már ez látható:

Link Link Link Link

Kifejezetten magas légnyomások láthatók a görnland-izlandi térségben, és bár a JMA 1080 (!) hepás anticiklonja eléggé fantasztikusnak tûnik, az összkép feltétlenül elgondolkodtató.

2. A blokk kialakulásával párhuzamosan mély cikloncentrumok jönnek létre a kontinens centrumában, pontosabban északi és középsõ részein. Az alaphelyzet éppen az ellenkezõje annak, ami november és december nagy részében jellemzõ volt.

Mindez igen változékony, mozgalmas idõt sejtet, és bár nagyon kifejezett hidegfelhalmozódás jelen futások szerint nem jön létre a közelünkben 850 hepán, azért Észak és Északkelet-Európában mutatkoznak -20 fok körüli területek, és tartós enyheség nálunk is eléggé valószínûtlen. Noha a ciklonpályák még teljesen bizonytalanok, ebben a helyzetben bizony benne van nagy havazás lehetõsége valahol az országban, de akár közel országosan is. A másik lehetõség az, hogy semmi értékelhetõ nem lesz téli idõjárás szempontjából, de ez már a másik véglet.
A modellek térképein az idõtáv miatt még nem látszik, de a szinoptikai ciklus elõrehaladtával a blokkoló anticiklonok keletebbre, délkeletebbre jöhetnek, a ciklontevékenység pedig a mediterrán térségbe helyezõdhet. Ezzel megnyílhat ismét az út az északkeleti, lábas hideg beáramlása elõtt. Könnyen lehet, hogy január második felében még lesz dolgunk igen hideg, száraz légtömegekkel. Az alacsony nyomású idõszak után, emelkedõ légnyomásban talán egy ilyesféle kimenetel a legvalószínûbb.
Végül néhány, szubjektívebb meglátás modellektõl függetlenül: a néhány jelentéktelen pauzától eltekintve legalább 2 hónapja tartó anticiklon dominancia, jobb térfeles viselkedésû légnyomás (pozitív indexértékek!) után a tartós magasnyomás belátható idõn belül aligha tér vissza.
Az õsz végi, tél eleji igen hosszú magasnyomású, csendes idõszakokat a múltban nemegyszer változékony, hideg, hangsúlyozottan téli hetek követték. Nem állítom, hogy ezúttal is feltétlenül ilyen lesz a kimenetel, de joggal eszünkbe juthat ez is.
A mozgalmas, téli idõjárású idõszakokat elég gyakran magasnyomású, nem túl dinamikus hidegbeáramlás vezette be, hasonlóan az elmúlt napok történéseihez.