Meteorológiai esélylatolgatások

Csábító az analógia az 1982/83-as és az 1997/98-as téllel. Most is, az említettekhez hasonlóan, nagyon stabil zonális berendezkedés alakult ki nagytérségünkben, magas indexértékekkel, nálunk "jobb térfeles" viselkedésû légnyomással, enyhe, az átlagosnál szárazabb idõjárással. Könnyû elképzelni, hogy továbbra is az 1982-es, 1997-es úton járnak majd a folyamatok: egy-egy rövidebb blocking-epizódtól eltekintve decemberben és januárban is zonális vagy elõoldali képek, enyhe, fagy és hó nélküli hetek sorozata. Hidegebb idõ legfeljebb anticilon-centrumban, ködös, hidegpárnás helyzetben. Számottevõ advektív hideg csak január legvégén, ill. február elején-közepén válik valamivel valószínûbbé.
Nagyon tipikus, jól ismert dolgok ezek. (Ez a figura egyáltalán nem csak erõteljes El Nino mellett lépett fel!)
De azért nekem valami azt súgja, hogy legyünk óvatosak az analógiákkal. Az idõjárás bármelyik nap "lecsúszhat" az elõre elképzelt pályáról, erre igen sok példa van. És nincs két egyforma szezon: lehet, összességében enyhe lesz az idei tél, de lefolyása nem szükségszerûen fogja lemásolni 1982/83-at, vagy 1997/98-at. Soha nem tudhatjuk, mikor jön be egy váratlan, az általános trenddel ellenkezõ helyzet, egy "átfutó deviáns" Ilyesmire mindig számíthatunk, ráadásul egy blokk-epizód térségünk idõjárására gyakorolt hatásában sok véletlenszerûség is van. Elég egy feljebb jött med, vastagabb hótakaró, fölötte kifejlõdõ hidegpárna, és máris teljesen máshogy szól a "nóta", esetleg huzamos ideig.
Természetesen nem állítom, hogy lesz ilyen az idén is, azonban mint lehetõséggel, számolnunk kell vele.

Szép napot kívánok! Én csak az igazán erõs, a Meteorológiai Világszervezet által is nemrégiben kiemelt El Ninós epizódokat (1972./1973., 1982./1983. és 1997./1998.) vizsgáltam. A legutóbbira vonatkozó várható téli idõjárásra az Erdélyi Napló címû hetilapban 1997. novemberében tettem sikeres elõrejelzést/jóslást (nevezhetjük, ahogy kívánjuk). Külföldi szakirodalmat sajnos nemigen ismerek ezzel kapcsolatban. 1998-ban vagy 1999-ben találtam ugyan egy rövid megjegyzést a LÉGKÖR címû folyóiratban (vagy másutt?), miszerint svájci és svéd kutatók szerint a legutóbbi általam említett El Nino-epizód hatással volt kontinensünkre az igen enyhe telet illetõen, ám visszakeresni nem sikerült. Most majd meglátjuk, hogy a jelenlegi drasztikusan erõs El Nino folytatja-e hatását kontinensükre nézvést.

A mûholdfelvételeket elemezve tettenérhetõ a középtroposzféra erõs dinamizmusa az északi félteke fölött. A kontinensünket elérõ frontrendszerek az Egyenlítõ mentén a nyugati hosszúság 120 fok körüli térségébõl (!) származnak, a Mexikói-fennsíkon átkelve jutnak el idáig, elõretartó mozgást végezve nem csak ÉK felé tartanak, hanem K felé is araszolnak. Nem valószínû, hogy a cikloncsalád hetek vagy hónapok múlva hosszabb ideig szünetelnének, esetleg meg is szûnnének. A fölöttünk húzódó anticiklont is hamarosan fölmorzsolja az egyik ilyen frontrendszer. Algéria felõl pedig nagy valószínûség szerint néhány nap múlva magas szintû felhõket kapunk.
A DNY-ÉK-i áramlás a továbbiakban még erõsödni fog, ami gátat szab a mostanihoz hasonló erõs anticiklon kialakulásának. Az El Nino mûködik. Hatása még csak ezután fog igazán látványosabbá válni: Nyugat-Európában a ciklon-sorozatok mind jobban tombolnak, mi tartósan azok melegszektorában tartózkodunk majd.
Ilyen idõjárási helyzetben kimondott téli idõre február második felében (mint 1983-ban) vagy márciusban (1998-ban a fagy és a hó elmaradt, a hõmérséklet viszont átlag alattinak bizonyult).