Meteorológiai esélylatolgatások

Hát ez nem túl jó.

A poláris keleti szélrendszer helyzete döntõen meghatározza a teleket. Ha az északi sarkon túlra túl sok ciklon lép be ennek a szélrendszernek a területére, akkor egyrészt lecsökken a légnyomás, másrészt nyugati zonális áramlás alakul ki. Az utóbbi évek tendenciája, hogy a ciklonok igen magas szélességekre - azaz a sarkkörön túlra - is fölsasszéznak, ezzel gyengítve a poláris keleti szeleket. A poláris keleti szélrendszer azonban kulcsfontosságú eleme a hideg légtömegek alacsonyabb szélességek felé vándorlásának. Ha a poláris keleti szélrendszer legyengül - ahogyan azt megfigyelhetjük, akkor a hidegöblítések is ritkulnak, egyben gyengülnek Magyarországon. Ez a tendencia kitapintható a makroszinoptikai muszterekben, az éghajlati trendekben és magában az idõjárás alakulásában is. Skandináviától az Ob-öbölig jelentõsen legyengült, lényegében megszûnt a poláris keleti szélrendszer a téli idõszakban. Ebben a térségben már télen is a nyugati zonális áramlás a meghatározó, ennek köszönhetõ a Skandináviától az Ob-öbölig terjedõ térség brutális bemelegedése és ezzel magyarázhatók a CFS szezonális elõréjében látható hasonló elõrejelzések is. Ezért az Északi Sark hidegtél generáló képessége igenis csökkent. Tetszik, vagy nem. Ez a helyzet. Már csak azért is mert az utóbbi 30 év során nem fordult elõ a Kárpát-medencében -4 fok alatti átlaghõmérsékletû tél.

A zord tél pontos definíciója továbbra sem ismert, így ezt nem tudjuk eldönteni még. A "mélyen átlag alatti" kifejezéssel sem tudok mit kezdeni, amíg nincs számszerûsítve. Az idõjárás bármire rácáfolhat, ez sem zárható ki. Ha kitör egy óriásvulkán, beállhat a jégkorszak is. De én eddig sem az impakt változások okozta hatásokról beszéltem.

Amíg olyan zordulatok fordulnak elõ, és olyan hõfáklyákat látni, mint amilyenek a tavalyelõtti északkelet-amerikai telet jellemezték, addig én nem vagyok hajlandó elhinni, hogy az északi félteke, az Északi-sark hidegtél-generáló képessége kimerült, vagy akárcsak jelentõsen csökkent volna.
Ismétlem, hogy az utóbbi 5-10 év teleit (nemcsak a hazaiakat) figyelembe véve, semmi sem indokol olyan merész kijelentéseket, hogy eztán nehezen képzelhetõ el országunkban mélyen átlag alatti középhõmérsékletû, zord tél. Az idõjárás nagyon rácáfolhat az ilyen állításokra, múltbeli példák mutatják ezt.

Természetesen olyat senki sem állíthat, hogy félteke léptékû (globális? -ez azért nagy szó!) hûlõ vagy melegdõ trendek semmi hatással sincsenek a mi téli idõjárásunkra.
De azt feltétlenül szem elõtt kell tartani, hogy a Kárpát-medence átmeneti helyzetet foglal el a kontinentális és az óceáni, valamint a földközi-tengeri klímaterület határán. Hazánk idõjárása -fõként télen- kötéltáncot jár ezen hatások között. Közhely, de igaz, hogy éppen a tél az az évszakunk, mely a legnagyobb változatosságot mutatja az egyes évek között. Volt nálunk olyan február, melynek középhõmérséklete a palermo-i sokévi átlagnak felelt meg, de olyan is, mikor a szentpétervárinak. Elõbbi esetben mediterrán-atlanti, utóbbiban sarki-szárazföldi befolyás érvényesült.
A telünkre gyakorolt közvetlen, nagy hatást tehát éppen az teszi, hogy a "kés élének" melyik oldalára billen idõjárásunk. Ehhez képest a hemiszférikus trendek hatása közvetett, gyenge. Csak hosszú évek, sok tél alatt mutathatók talán ki -legalább 50 év, de lehet, több is kellene ehhez.
Jó példa erre a hetvenes évek eleje és közepe. Hiába esett ez az idõszak az un. XX. századi lehûlésbe, hiába voltak jók az "alapkondíciók", mégis, 1970-tõl 1978-ig nem fordult elõ zord, nagy tél. Az évtized eleje száraz, hótlan, viszonylag enyhe teleket hozott, és ezek között olyan "dobogós" enyhe is akadt, mint 1974/75. Akkor is mondhattuk volna, hogy klímaváltozás miatt immár búcsút mondhatunk a zord teleknek. Jól tettük volna? Hamarosan kiderült, hogy bizony nem!
A szintén enyhe teles, rossz kondiciójú korai kilencvenesekben Mongóliában elõfordult 2 egymást követõ tél, mikor az emberemlékezet óta nem tapasztalt zord hideg miatt az állatállomány tetemes része elpusztult! Hamarosan pedig mi is megkaptuk 1995/96-ot.
Szóval, én még azt se jelenteném ki, hogy a hidegebb fajta telek lényegesen ritkábbá válnak Magyarországon az elkövetkezõ években, évtizedekben. Csínján kell bánnunk, óvatosnak lennünk az ilyen kijelentésekkel, az idõjárás könnyen csúnyán megtréfálhat. Igazából alapunk se nagyon van az ilyesfajta gyanúra. Hiszen nem egy 5-8 éves, enyhe telû idõszak után vagyunk. Az igazság az, hogy csak az utóbbi 2 tél volt szokatlanul, enyhe. 2012/13 különösen dunántúli tekintetben nagyhavas volt, március közepén az emlékezetes hóviharral. Elõtte egészen tisztességes telek voltak 2008/2009-ig bezárólag. 2009/2010 európai (különösen északnyugat-európai) viszonylatban szokatlanul zord volt.
A globális felmelegedés kérdése a "levegõben lóg", de nekünk ennek ellenére meggondoltnak kell lennünk az ítéletalkotásban.