Meteorológiai esélylatolgatások

Beszédesnek beszédes a fáklya, csak nekem valahogy hiányzik a kellõ dinamika az egészbõl. Viszont az utóbbi hónapok veszteglõ, gyakran egy hétig felettünk hullámzó frontok arra engednek következtetni, hogy a szerdától változást hozó HF is napokig a vendégünk maradhat, így - hogy a középtávú témakörében maradjak - elõreláthatólag csak valamikor a jövõ hét legvégén hagyhatja el az országot, viszont a teknõ hátoldalán és a központi skandináv ciklon hathatós támogatásával szeptember 2. hetére meg mindig nagy esélyt látok egy jelentõs kerülésre, melynek során a 0 fokos izoterma 850 hPA szinten kb. Prága szintjéig is lejohet, összefoglalva tehát az õsz, ha nem is a jövõ heten, de egyre nagyobb valószínûséggel, megérkezik, hogy utána az inga ujra visszalendül-e és a csillagászati õszkezdet elott meg becsúszik-e egy késõ nyárias periódus, arra most meg korai a választ keresni

Pontosan, ahogy írod. "hõkontraszt a legdominánsabb" Lásd.: Link
Az a teknõ pont a nagy hõkontrasztot "keresve, ragadva" hatol be ék szerûen Európa északi vidékei felé és teret enged a nyomában kialakuló anticiklonnak az óceánon.
Az anticiklon masszív felállására közre játszik az is, hogy a teknõ régóta tartózkodik viszonylag ugyanott és hátoldalon és elég hideg levegõvel árasztotta el az óceánt hogy nyugati felén ne mélyüljön ki egybõl egy sekély ciklon. A legközelebbi (távkapcsolati rendszerbe hajló) ciklon elõoldala meg jócskán Grönland-ot melegíti, környezetéhez képest 850-en nem túl melegebb légtömeggel.

A másik komponens -szerintem- Thermometer ( 70463. ) hozzászólásából idézek: "De hogy nem kerüljem meg a kérdést, mondok egy ötletet: állítólag bizonyított, hogy a magas naptevékenység megerõsíti a térítõi AC övet."
Nos. Szerintem nem csak a térítõi övre, hanem a mérsékelt övi területek déli felére is csökkentett mértékben ugyan, de némi "hatást" gyakorol. Link


Ez a tartósnak tûnõ Izlandi ciklon gyár + jó kora negatív anomália az Atlanti - óceánon + Európa középsõ részeit huzamosabb ideje kitöltõ átlagostól jóval melegebb idõ + a lassú növekedésnek indult Északi Sarkköri hideg tartalékok mérsékelt erõsödése = Mind - mind egy irányba hajlanak.
A fáklya beszédes, bár még szór, de a változás egyértelmû.
P kapitány megmondta a kérdést a válaszainkra: "...a hõkontraszt a legdominánsabb."

Hiszen, ahogyan egy idézet is tartja: "Minden civilizáció az elözõ romjaira épül."

A kérdés fordított talán. Ha az egzakt tényeket nézzük, az év egész hosszában jellemzõ Izland környékén az aktív ciklon tevékenység. Tehát az a különleges, rendkívüli szituáció, ha van néhány nap vagy egy rövidebb idõszak, amikor AC dominancia van a környéken. A kemény téli blockingok java is csak a gyengülésének köszönhetõ, amikor utat enged a Brit-szigetek környékén kialakuló AC-nak.

Hogy mitõl gyengébb vagy erõsebb? Ezt nálam a témában jártasabbak biztos pontosabb módon le tudják írni, a hõkontraszt a legdominánsabb.

Thermometer jelen!
Véleményem a következõ: a telünk minõségét alapvetõen meghatározza majd az észak-atlanti ciklontevékenység erõssége. Nem lehet nem észrevenni, hogy az idei és tavalyi tél "tönkremenése" elsõsorban az õrületes tempóban mûködõ "csigagyár" következménye volt. Emlékszem, szegény Donnie milyen sóvár szemmel figyelte a reykjavik-i nyomásfáklyát, mikor indul felfelé... Nem indult, legalábbis tartósabban nem... Nyuli azt írta akkor, hogy ez a rémületes izlandi ciklonaktivitás kupán csap minden blocking-kezdeményt. Igaza volt!
Bennem is csak most tudatosult, milyen hatalmas idõjárás-módosító tényezõ a túl erõsen tevékenykedõ észak-atlanti légnyomási minimum. A mega-ciklonrendszernek gyakorlatilag egész Európa, az Uralig az elõoldalán van: meg is lett ennek az eredménye. A kontinenst az állandó jellegû atlanti ciklontevékenység teljesen telepumpálta enyhe (meleg) levegõvel. Olyannyira, hogy végül már a jó helyen (Skandinávia) létrejött AC-k is elég hosszú ideig nem tudtak hideg légtömegeket ránk forgatni az elõoldalukon. Ugyanakkor Észak-Amerika keleti felén (a ciklon hátoldalán) emberemlékezet óta nem tapasztalt tél tombolt.
Míg nálunk hónapokig a sokéves átlagot reprezentáló piros vonal fölött futott az ens és az op. is a legtöbb fáklyán, addig a montreal-i hõfáklya a következõképpen nézett ki: piros vonal (sokéves átlag), alatta több emelet semmi, majd valahol lent, a "pincében" az operatív és az ens...
Tovább megyek: a mostani hõhullámos nyár elõállásában is benne van a még mindig nagyon élénk észak-atlanti ciklontevékenység "keze". Hiszen innen származnak azok a nyugati teknõk, melyek elõoldalukon ismételten ránk húzták a forró, észak-afrikai légtömegeket. Egyébként is, már sok hónapja tart nálunk a pozitív hõanomáliás korszak. Kijelenthetõ, hogy az átlagosnál hosszasan élénkebb észak-atlanti ciklontevékenység hatásával állunk szamben. Tér és idõbeli kiterjedésénél fogva ez a cirkulációs anomália éghajlatingadozást kiváltani képes tényezõ.
Hogy mi lehet az oka az izlandi minium nagy aktivitásának? Ennek kijelentésére én nem vagyok hivatott, azonban az biztos, hogy a nyugati áramlási szalag sebességének (ebbõl kifolyólag a teljes hemiszféra nyomásviszonyainak), továbbá a féltekei hõeloszlásnak döntõ szerepe van ebben.
De hogy nem kerüljem meg a kérdést, mondok egy ötletet: állítólag bizonyított, hogy a maagas naptevékenység megerõsíti a térítõi AC övet. Emiatt a teknõk talán nem tudnak kellõen dél felé megnyúlni, gátolt a hõtranszport. Ennek kettõs következménye lehet: elõször is, hozzánk nehezen jut sarki hideg. Másodsorban, mélyek, igen aktívak maradnak az izlandi ciklonok.
Most már csökkenõben van a naptevékenység. Hogy ennek hatása lesz-e a következõ hónapok ciklontevékenységére, az a jövõ zenéje.

Nem, mert El-Nino években sem volt ilyen monstre negatív SST anomália az Atlanti-Óceánon. Szóval nem azzal van összefüggésben - valószínûleg. Bár azt olvastam, hogy a Csendes-Óceán pozitív anomáliája is kiugró.

A ciklonokat nyilván nem tudja kiiktatni, de a hõtranszport bizonyára csökkent. A csökkenõ hõtranszportnak elméletileg növelni kéne a kialakuló, vagy a térségbe belépõ ciklonok légnyomását. Azaz elméletileg sekélyebb ciklonokat eredményez ez a terület. Szóval a viharciklonok kialakulási esélyei is csökkentek - elméletben. Meglássuk...

Ez mióta áll fent? Hány hete vagy hónapja negatív az anomália ott? Mert az OKé, hogy Grönland gleccserei is olvadnak, s ez a édes víz "hígítja" a sós óceáni vizeket, befolyásolja az áramlásokat. Vagy a jelenlegi pozitív El - Nino jelenségnek nem valami negatív visszacsatolásaként jelentkezõ "tünete" ez? Lásd a térképen az egyazon szélességi kör mentén jelentkezõ Észak - Csendes - óceáni negatív anomáliát. Hmm?

- A sok ciklon az Északi sarkkörön jobban helyben tartja, összébb húzza a fent lassan hízó hideg légtömegeket mintha inkább egy anticiklon peremén fûzõdne le alacsonyabb szélességek felé.
Szeke,Joejack,Zivipötty: Egyébként a jelenlegi kibontakozóban lévõ áramlási rendszer Grönlandon valamint a Jeges - tenger felett cseppet sem tudok szó nélkül hagyni avagy elmenni mellette.
Mégpedig, a Grönland északi, északkeleti részeinél felhalmozódó és növekvõ hideg mag, elég közeli lehet Európára nézve, ha marad ez a ki-ki újuló verkli az év hátralévõ részét követõen. Onnan már csak "karnyújtásnyira" Skandinávia vagy a Barents - tenger.
Legalább is láttunk már rá példát, mi következik ezekbõl. De persze megjegyzem, hogy HA MARAD EZ ki-ki újuló VERKLI, az év hátralévõ részében. Mindenképpen jobb felállással kecsegtet az éledezõ Sarkköri hideg, mintha inkább Kanada északi részeinél kezdene halmozódni a hideg.
Ez még csak extra hosszútáv, csak óvatos fejtegetés -részemrõl-, ha az atlanti térség hurrikán szezonja "megkímélne" minket(Európát) az északra, északkeletre való felkanyarodásától.(Feltéve, ha egyáltalán kialakul valami.) Most ott van a képbe Erika, remélem ott lent Amerika keleti partján is marad.

Apropó Thermometer hol van? Neki mi a véleménye?

Hát, nem tudom...egész nyáron fennállt az anomália, aztán mégis ott pörögtek a ciklonok egyfolytában a környéken.

Persze lehet, hogy a napállás most érte el azt a szintet, amikor már "átfordulhat" téli jellegûvé a cirkuláció, és ennek adott egy lökést a hidegebb tengervíz. Meg kell várni az õsz további részét, az esetleg választ adhat a kérdésre.

A modelltérképek, nyomási fáklyák alapján elég valószínûnek tûnik szeptember elejére egy komolyabb blocking epizód (?).

A jelek szerint a Brit-szigetek térségében és/vagy az óceán fölött legalább néhány napra, de akár tartósabban is (7-10 nap) anticiklon/magasnyomású híd épül ki, azaz megszûnne a nyár nagy részében fennálló észak-atlanti ciklongyártás, és így ezek elõoldalán sem törne fel a Szaharából a meleg észak felé.

Európa fölött az uralkodó áramlási irány északiasra válthatna, ami már önmagában is némi lehûlést feltételez. Ám a sarkkörön túl egy nagyon szép kis hidegmag alakult ki, ill. fog a köv. napokban, ha lehet hinni az archív térképeknek és valóban bejön az elõrejelzés, akkor több évre visszamenõleg sem találni hasonlóan "szép" (a hideg szempontjából) sarkvidéki állapotot.

Egy jól elhelyezett északi ciklon vagy teknõ, aztán már szakad is Európára a hideg. Egyes GFS fáklyatagok majdnem az 50. szélességi körig lehozzák a 0 fokos izotermát 850 hPa-on. Persze nem ez a legesélyesebb kimenetel.

Szerintem egy jelentõsebb lehûlésre a Kárpát-medence is jó lehet szept. 2-3. környékéTÕL, de hogy ez csak egy átlagos szintre lesz elég, vagy akár átlag alatti hõmérsékleti értékekre is, az még több mint kérdéses. Az biztos, hogy magasról indulunk, de hát onnan lehet nagyot esni, ugyebár.

Az elsõ 10 nap hõmérsékleti anomáliája szvsz. ezzel együtt is enyhén pozitív maradhat a brutális kezdés (+5 fok fölött) miatt, de ha tartósabban fennmaradna az északi blocking, hónap közepére akár az átlag környékére csökkenhetne a középhõmérséklet.

A csapadékról ilyen idõtávban kár írni, de ez a makrohelyzet változás minden bizonnyal növelné a hajlamot. Viszont egy száraz-hûvös verzió esetén, a csökkenõ napállásnak és az elõttünk álló kánikulában ismét kiszáradó talajoknak hála, a fagyzugokban akár már némi dérrel is összefuthatnának a jelenség iránt vonzalmat érzõk.