Meteorológiai esélylatolgatások

Amint mar a jelenlegi zonalis idõszak elején sejthetõ volt, az egész nem ígérkezik tul hosszúnak, es szombattól valószínûleg egy új makrofelallas következik, eleinte mérsékelten hideg idõvel, majd 20-a után megjelenhetnek az eszaknyugat felõl érkezõ csuszopalyas ciklonok, amelyek akar ígéretes havas helyzeteket is kihozhatnak magukból. Ûrtavban kétfajta folytatást tartok elképzelhetõnek: az egyik egy felblocking felállás, alapvetõen eszaknyugati áramlassal, idõnként lefûzõdõ ciklonokkal, akár medekkel, a másik a PARA által mutatott december végi drasztikus hidegleszakadas reloaded, végül ott van meg a lehetõsége, hogy a 20-a körüli mérsékelten hideg idõszak után átmenetileg ismét erõre kap a zonalitas, majd végleg északira, északkeletire fordul az aramlas es a hideg végül így is, úgy is eláraszt minket. Összefoglalva, szendvics-január lehet az osszmérleg, nem lepne meg, ha meg egy keményebb fagyos idõszak is összejönne meg a hónap végéig

Ezért mondtam, hogy nem kell merev definiciókkal bajlódni. Azt meg úgyis látjuk, hogy a minket érintõ hosszú légpályák ny-k-i, vagy é-d-i irányúak. Látjuk továbbá
a ciklonok és anticiklonok elhelyezkedését. Rutinos amatõr az esetek döntõ többségében keni-vágja ezt.

Hát igen. De ha így vesszük, akkor olyan, hogy zonalitás, nem is létezik, hiszen az abban mozgó ciklonok elõoldalán déli, hátoldalán meg északi az áramlás, tehát tulajdonképpen meridionális... Ilyen megközelítésben csak hibrid áramlási kép létezik. Hiszen bárhova teszed a "megfigyelési ablakot", ott nem lesz folyamatos, egyenletes ny-i áramlás. De szerintem te is tudod, hogy nem az a lényege a zonalitás-meridionalitás definiálásának, hogy egy adott "megfigyelési ablakban", egy adott pillanatban éppen milyen az áramlás iránya....

"Szerintem a légkörben egy MAKROfelállást nem lehet "ránk nézve" - azaz tulajdonképpen MIKRO léptékben - értelmezni."

Ez nem egészen van így. Ugyanis a hemiszférán egyidõben, egymás mellett léteznek zonális és meridionális áramlási képek (olyan, hogy a nyugati áramlási gyûrû egyszerre hullámzik be, vagy egyszerre simul ki az egész "hemiszférán", csak a forgókádas kísérleti légkörmodellben van)
Tehát, hogy zonális, meridionális, avagy hibrid (mert ilyen is lehet!) áramlási képet látunk, az attól is függ, hogy a hemiszférán hova tesszük a megfigyelési "ablakot"
Például az típusos felállás, hogy az óceánon zonalitás van, Európa középsõ, é-d-i sávjában magasnyomású gerinc, melynek elõoldalán hideg, sarki levegõ áramlik a Kelet-Európai-síkságra ill. az Ural vidékére, hátoldalán viszont meleg, szubtrópusi levegõ áramlik Nyugat-Európa fölé.
Nos, akkor ez az Izlandtól az Uralig terjedõ földrajzi Európa vonatkozásában miféle áramlási muszter? Zonális vagy meridionális? Ez bizony nézõpont, megítélés kérdése. Leghelyesebb, ha hibridnek nevezzük.

Ok, így már világos, köszi. A januári térkép valóban kezd már színesedni.. persze sárgulni, nem kékülni.

"Az én olvasatomban a blokkoló kelet-európai AC, melynek nyugatról nekiszorulnak, északnak fordulnak az óceáni nyugatias áramlás izobárjai, bizony -legalábbis ránk nézve- meridionális helyzet"
Szerintem a légkörben egy MAKROfelállást nem lehet "ránk nézve" - azaz tulajdonképpen MIKRO léptékben - értelmezni. Ha az észak-atlanti-európai térségben Izlandtól az Uralig vonulnak a ciklonok, csak a legvégén kicsit északabbi pályára kényszerülnek, attól még az zonalitás, hiszen nagytérségi áramlás nyugati. De ezt te is pontosan így érted:
"Zonalitás az én szememben akkor van, ha a nagyjából ny-k irányú izobárok mélyen benyúlnak a kontinens fölé, és pl. az óceán közepétõl a Kelet-Európai-síkságig tart a nyugatias áramlási vonal"
Szerintem ez így van akkor is, ha K-Eu. sikság északi része a "mélyen benyúlás" végállomása.

"Az teljesen közönséges pl., hogy a grönlandi hideg "visszafelé", az észak-kanadai arktikus szigetvilág, ill. a Hudson-öböl irányába terjeszkedik"
Igen, ez a közönséges, és az, hogy utána leszakad délebbre, a közép-nyugati államokra is. Idén ez az, ami kevésbé jellemzõ, hanem a nyugati áramlás tolja vissza K-Ék felé. Pörgesd végig kérlek az aktuális GFS North-A-i elõrejelzését, jövõ héten is kb ez fog történni.

"Tehát, a kanadai hidegmaggal egyenrangú tényezõ az észak-eurázsiai hidegmag, és még az egész hemiszféra átlagos hõkontrasztja is számít. Nem olyan egyszerû dolgok ezek."
Pontosan így gondolom én is. Csak az a baj hogy az elsõ létezik, és jól fejlett, a második meg nem létezik, és még fejletlen is ... De persze az igaz, hogy még van ideje kialakulni

Nem, nem egészen A februári "elõrejelzésbe" azok az adatok kerülnek be, amik a használhatósági határ fölé esnek, az ábrázolt adatok nem beválást mutatnak, hanem T-anomáliát. Aztán ahogy halad a hónap elõre, úgy szinesedik a térkép, a februárban mért és a februárra nyersen elõrejelzett adatok korrelációja alapján.

A meridionalitás vs zonalitás vita is közhely a Metnet-en. Szemléletmód kérdése, definiciókkal való játék, szõrszálhasogatás. Ha sok szinoptikai térképet átnézel, észre fogod venni, hogy tartós, mélyre nyúló teknõ az észak-atlanti térségben ritkaság. A leggyakrabban ott látjuk a többé-kevésbé fejlett azori AC-t az óceánon, tõle északra az izlandi ciklon(okk)al. Emiatt roppant ritka, hogy az óceánon a mi szélességünk környékén ne legyen legalább rövidebb szakasz nyugatias áramlás. Ennek hiánya tehát nem kritériuma a meridionális áramlási képnek. Az én olvasatomban a blokkoló kelet-európai AC, melynek nyugatról nekiszorulnak, északnak fordulnak az óceáni nyugatias áramlás izobárjai, bizony -legalábbis ránk nézve- meridionális helyzet. Az ok egyébként talán az észak-atlanti meleg tengeráramlásban keresendõ: ez nagy területen elég egységes hõmérsékletet teremt, a kis hõgradiens miatt nem tudnak az Izland környéki anyaciklonok mélyre nyúló teknõket kifejleszteni.
Zonalitás az én szememben akkor van, ha a nagyjából ny-k irányú izobárok mélyen benyúlnak a kontinens fölé, és pl. az óceán közepétõl a Kelet-Európai-síkságig tart a nyugatias áramlási vonal.
A hidegmag "északkeleti csücsökbe préselése" szerintem helytelen elképzelés. A hidegmagok ugyanis szubarktikus elhelyezkedésük folytán többnyire a sarkvidéki keleti szélrendszerben mozognak -nyugat felé. Az teljesen közönséges pl., hogy a grönlandi hideg "visszafelé", az észak-kanadai arktikus szigetvilág, ill. a Hudson-öböl irányába terjeszkedik.
A kanadai hidegmag és a csigagyár összefüggésébe is érdemes kissé mélyebben beleásni. Fejlett észak-amerikai hidegmag esetén egyrészt az amerikai kontinensen lesz nagy hõgradiens, stabil ciklonosodás és hidegleszakadás. Másrészt a hemiszférikus általános hõkontraszt is megnövekszik, gyorsul a jet, a nyugatias áramlási gyûrû. Ha ezután a Grönland-Kara-tenger régióban nincs számottevõ hidegdepó, úgy Európában a gyors polárfronti áramlás mély, gyorsan mozgó anyaciklonokat (viharciklon) generál, de a kis hõgradiens folytán nem lesz a környékünkön stabil teknõképzõdés, hidegleszakadás. Tehát, a kanadai hidegmaggal egyenrangú tényezõ az észak-eurázsiai hidegmag, és még az egész hemiszféra átlagos hõkontrasztja is számít. Nem olyan egyszerû dolgok ezek.

macitesi: A GFS igaz, hogy "ellát" jan. 20. utánra is, de mivel ez 240 órán is túl van, nagyon rosszul "lát" Amit 10 napnál, meg a fölött találsz, annyira bizonytalan, hogy kár komolyan venni.
És a téli zonalitás ritkán tart 10 napnál rövidebb ideig. A zonális fázis elején és közepén mindig "reménytelen" áramlási képeket látunk, melyek késõbb gyakran igen hirtelen válnak biztatóvá. Tehát, a jelenlegi elkeserítõ állapot egyáltalán nem jelenti, hogy pl. 2 hét múlva nem fogunk ki király makrofelállást. Továbbra is tartom, hogy nagy valószínûséggel ezúttal sem a tavasz elérkeztével, hanem csak átmeneti, télközi zonális idõszakkal van dolgunk. Véleményem az, hogy a hónap 3. dekádjában (de legkésõbb február legelején) fordul majd a kocka. Még ne búcsúztassuk a -10 fokokat!

Oké, köszi. De akkor ez a térkép tulajdonképp valamilyen idõszakra (gondolom, évekre) visszamenõleg egy statisztikai beválás alapján mutatja meg azt, hogy milyen lesz a februári elõrejelzés várható beválása, és nem azt, hogy enyhe lesz-e a február, vagy sem. Az általad nyers kimenetnek mondott térkép az, amit a modell vár az adott idõszakra. Csak azért kérdezem, mert te arra linkelted válaszként. Hogy aztán az a nyers használható, vagy sem, arról tényleg marha sokat lehetne vitatkozni. Én az utóbbi idõben határozott javulást látok, a tendenciákban nem téved nagyot, és nem csapong annyira, mint pl. 2-3 éve.

Igen, nagyjából errõl van szó.

Tehát az alapja az, hogy adott területre a múltban készült elõrejelzések mennyire váltak be, és ezek alapján a jelenben készülõ elõrejelzéseket valamiféleképpen indexálják "várható beválás", azaz "használhatóság" szempontjából? Bocs, ha értetlenkedek, de ezt a térképet még nem ismertem eddig.

Néha nekem is az az érzésem, hogy elég jól beválik a CFS (bár voltak emlékezetes bukták is a közelmúltban)
De itt nem hallgathatunk valami homályos összbenyomásra, mert könnyen érzékcsalódás áldozataivá válhatunk.
Az átlagemberek többsége a Dávid-naptárról is azt mondja, hogy kitûnõen megmondja, milyen lesz az idõ.
Itt igazi verifikálásra, komoly statisztikai összevetésekre volna szükség.
Illetve, nincs szükség ilyesmire, hiszen a CFS anomália-térképei, ahogy Nyuli már többször leírta, nem szó szoros értelmében vett prognózisok.

"inkább meridionális maghelyzetet láttuk: atlanti teknõ, kelet-európai gerinc, fölöttünk "végtelenített" déli áramlás"

Ez miért meridionális maghelyzet? Az é-atlanti térségben vonulnak a ciklonok ny-k irányban, felsiklanak a tõlunk keletre levõ AC-re, ez szerintem zónális helyzet, függetlenül attól, hogy nálunk éppen déliesebb áramlásokat okoz, mert a ny-k futószalag tõlünk é-ra van.

"De a blocking-hajlam sem hiányzik, ahogy azt az elmúlt néhány hét megmutatta"
Szerintem a hajlam azt mutatta meg, hogy nagyon gyenge. 26-án tudott kialakulni a brit AC, 30-án már le is nyomta délre egy "közepesen erõs" ciklon, és már száguldott is tovább a zónalitás, tehát 4 teljes napig állt fenn a blokk. (Az más kérdés, hogy nálunk még az AC alatt pár napig kitartott a fagyos idõ) Pedig ugye pont abban reménykedtünk sokan, hogy az év vége meghozza a tartósabb átalakulást, hiszen "így szokott lenni", dehát ez idén úgy látszik, nem mûködik.
"A kelet-kanadai hideg óceánra folyása, ennek következtében a csigagyár élénk mûködése közhely"
Persze hogy az, tudom én is, hogy egy tényezõ a sok közül. Két dolog erõsíti most, az egyik, ami te is írtál, a grönlandi 1060-as Ac-k hiánya, amik kicsit szûrnék a ciklonokat, és hajlamosak lennének segíteni az azori Ac munkáját az észak felé terjedésben. A másikat is írtam már, É-Amerika felett is erõsebbek a ny-i áramlások, és ezek tartósan odapréselik a hidegmagot az Ék-i csücsökbe, ami miatt kevesebbszer szakad nyugatabbra is, hanem az egész Labradornál borul az óceánba. Eredménye a szokásosnál is erõsebb, és tartósabb csiga-gyártósor.
Másik reménysugarunk a k-eu-szibériai AC lehetne, de egyelõre az sem mutatja magát, fel sem tûnik a modelleken, ameddig azok ellátnak (lassan január vége). Így marad nekünk Hari Sh. legendás mondása, :-) egyelõre nem tudok másból "optimizmust meríteni"... :-)

Nem, amit én likneltem, az az elõrejelzett és tényleges adatok összevetésébõl és használhatósági indexébõl elõállított új anomáliatérkép.

"az elõrejelzett és tényleges adatokat folyamatosan összevetik és ebbõl alakul ki szépen lassan a tényleges anomália-térkép"
Tehát amit te linkeltél, az tulajdonképpen az elmúlt idõszak elõrejelzéseinek beválását mutatja adott területre?
Szerintem az utóbbi idõben jól teljesít a nyers térkép is. A két "fõ" évszakot, a telet, és a nyarat szoktam figyelni, az idei nyárat folyamatosan átlagosnál csapadékosabbnak, és átlagos hõmérsékletûnek adta, és az õsz-tél eddig eltelt része is úgy telt, ahogy jelezte. Sajnos a januárt is lassan behúzza, zónalitást mutatott hónapok óta, és egyre inkább úgy néz ki, úgy is lesz.

Annyiban finomítanám az általad leírtakat, hogy az idei téli félévben történt egy makrováltás: október második felében, majd végig novemberben a tavalyi télre jellemzõ, inkább meridionális maghelyzetet láttuk: atlanti teknõ, kelet-európai gerinc, fölöttünk "végtelenített" déli áramlás. Aztán december elején ez összeomlott, és helyt adott a zonális-félblocking helyzeteknek. December legvégén a zonalitás átmenetileg teljes blockingba fordult, és hideghullám alakult ki térségünkben. Most pedig visszatért a zonalitás (ill. félblokk) Erõs a zonális hajlam, ebben igazat adok. De a blocking-hajlam sem hiányzik, ahogy azt az elmúlt néhány hét megmutatta.
Azzal a megfigyeléssel is egyetértek, hogy magasabb szélességeken nem tud tartósan megmaradni a magas nyomás. Még a grönlandi AC is gyengélkedik, igaz, nem olyan mértékben, mint tavaly télen. Idén már volt néhány 1030, 1035 hepás értéke, sõt, a december végi hideghullámot megelõzõen láttam 1050 hepás értéket is a GFS térképein. A makrocirkuláció ennek ellenére "pozitív indexes" jellegû: északon gyenge a magasnyomás, délen meg "hiánycikk" a fejlett teknõ, mélyebb cikloncentrum. Ezen a télen még nem láttam 1000 hPa körüli, az alatti értéket az aneroid barométeremen (a legalacsonyabb érték talán 1003 hPa eddig) A légnyomás "jobb térfeles", azaz, általában 1013 és 1030 hPa között ingadozik már hosszú-hosszú ideje. Holott a tél a mélybe zuhanó légnyomások idõszaka is. Láttam már néhány telet, mikor az ideihez hasonlóan nem jelentkeztek igazi alacsony légnyomás-értékek, de ez a messze ritkább eset.
Feltehetõ, hogy éppen a gyakran pozitív indexértékekkel, szinoptikailag a térítõi AC öv túlfejlettségével, következésképp a mélyre nyúló teknõk hiányával, a gyors nyugat-keleti áthelyezõdésekkel hozható összefüggésbe a telünk eddigi gyenge produktuma. Hogy ennek a hemiszférikus berendezkedésnek mik az okai, annak taglalása messzire vezetne. Azért megemlítem, hogy még mindig napfoltmaximum-közeli idõszakban vagyunk, és az élénk naptevékenység bizonyítottan erõsíti a térítõi AC övet. A zord telek statisztikailag kimutathatóan a naptevékenységi minimumok környékén halmozódnak. Megjósolhatatlan, hogy ebben a magas indexértékû, "jobb térfeles" helyzetben lesz-e változás még a télen.
A kelet-kanadai hideg óceánra folyása, ennek következtében a csigagyár élénk mûködése közhely. Sokszor valóban így van (vagy inkább ez a látszat), de a dolog nem ennyire egyszerû. Ugyanis, ha sokat forgatod pl. a GFS térkép-archívumát, azt fogod látni, hogy a kanadai hidegmag szinte minden télen adott, és a térségünkben kifejezetten hideg teleken is gyakran fejlettebb, mint éppen most. Az élénk észak-atlanti ciklontevékenység is a telek többségében megfigyelhetõ. Ezen tényezõk térségünkre gyakorolt hatása nagyon különbözõ. Nemegyszer mély észak-atlanti ciklonok mellett is hideg az idõ nálunk, és ennek fordítottja sem kizárt. Az Észak-Atlantikum történései ugyan kiemelt jelentõséggel bírnak, de a teljes hemiszféra cirkulációs állapota (cirkulációs cellák fejlettsége, a jet sebessége, meanderezése, valamint a szibériai hidegtömeg fejlettsége) szintén befolyásolja térségünk telének jellegét.

Igen, ezert is volt nekem erthetetlen ez a nagy nepszerüseg, hiszen önmagaban a dolog semmit sem mond

Értem, akkor a szürke az ismeretlen terület. Végül is akkor nem sokat tudtunk meg ebbõl a térképbõl

Ez a térkép a nyers adatok kiértékelése után készül, amikoris egy algoritmussal megállapítják, hogy a nyers adat mennyire használható; ebbõl egy indexet készítenek. Ha a használhatósági index 0,3 alatt van, akkor nem készül anomalia-elõrejelzés, és az ilyen területek szürkék. Az egész dolog lényege igazából a reanalízis, az elõrejelzett és tényleges adatokat folyamatosan összevetik és ebbõl alakul ki szépen lassan a tényleges anomália-térkép. Elõre ebbõl nem készíthetõ, ezek az adatok csupán paraméterek sok-sok modellinputban. Nagyjából ennyi

Tudnád értelmezni ezt a térképet? Nálunk akkor milyen idõ várható?

Ez a nyers adatok terkepe, ami hasznalhatatlan, többször el lett mondva, le lett irva.

Link
Ezen mást mutat a CFS...

CFS február - hol enyhe?

"Ilyet jan. 10-én állítani, pláne a dec. végi -15 (-) fokok után, nagy merészség."
Nem vagyok én merész, sose' voltam, nem is állítom :-) Csak azt, hogy - nem vitatva, sõt maximálisan elismerve az általad leírtakat - ebben a téli félévben, (beleértve az õsz második felét is) alapvetõen zónális a cirkuláció "alaphajlama". Az északabbi szélességeken nem tud tartósabban megmaradni az AC, csak az orosz síkságon, de annak is inkább a déli felén. Nem mellesleg, ez igaz É-Amerikára is, mármint az erõs nyugati áramlás, Alaszkában jóval enyhébb az idõ a szokásosnál az óceáni fuvallatok miatt, és a nyugati-középsõ területeken kevesebb, és rövidebb hideg idõszakok vannak, mint pl. tavaly. Viszont USA É-keleti része, Kanada keleti része, és attól északra jóval hidegebb, folyamatosan -25, -30-as T850, és az ottani hideg dõl bele Labradornál az óceánba, találkozik a Mexikói öböl észak felé haladó enyheségével, és három mûszakban üzemel a pékség, készülnek a szorosan föltekert, méretes csigák. Szóval a "ciklikusság", és "így szokott lenni" meg "a múlt hónapban is így volt" ugyanolyan feltételezés, ugyanakkora beválási eséllyel, mintha azt mondom, hogy "láthatóen erõs, kitartó a jelenlegi trend, nincsenek elõjelei a megszûnésének, még folytatódhat jó ideig". Rögtön hozzá is teszem: igen - 2012 február, és igen - egyszer minden trendnek véget kell érnie, de még semmi támpontunk nincs arra, hogy ez mikor következhet be.
Ja igen, és a végsõ érv: a CFS is enyhe jan-febr.-t mutat! :-)

Azt, hogy 10 napon túl milyen felállás lesz, modellek alapján senki sem tudja megmondani. Így nem is citálok ide semmi modelleredményt január 3. dekádját illetõen.
Két támpontunk ellenben mégis van: az egyik, hogy a ciklikusság folytán a zonális idõszakot meridionális, azaz blocking idõszak szokta követni. Így volt ez decemberben, és feltehetõ, hogy januárban is így lesz. Annál is inkább, mivel sok tél távlatában kijelenthetõ: január második, ill. február elsõ felében sokkal nagyobb a blocking-hajlam, mint pl. decemberben. Ez klimatikus sajátosság. Ez utóbbi a második támpontunk.
Ettõl természetesen még megtörténhet, hogy speciel ezen a télen már nem áll fel tartós blocking, nem kapunk többször kemény hideget északról, északkeletrõl. Nem lehet kizárni, hogy zonális-félblocking szinoptikai képekkel, atlanti viharokkal, idõnként nagy enyheséggel, hidegebb idõszakokban gyenge éjszakai fagyokkal, napközbeni pluszfokokkal, záporokkal-hózáporokkal, néha talán látványhavazással telik ki ez a tél. De talán valamivel nagyobb a valószínûsége még egy kiadósabb blocking-idõszaknak január végén, illetve februárban.
Azt én is látom, hogy a jövõ hétvége elég vérszegény blocking-próbálkozása után valami "szupercsiga" alakul az észak-atlanti térségben. De ennek kimélyülése, méginkább térségünkre gyakorolt hatása véleményem szerint még nem lefutott dolog. Pl. 240 óránál mind a GFS, mind a PARA, mind a GEM mutat északkelet-európai blokk-AC-t, északkeletrõl térségünk fölé nyúló hidegnyelvet. Várjunk csak azzal a kijelentéssel, hogy ebben a szezonban már nemigen lesz sem észak-atlanti blokk, sem számottevõ északkeleti hidegáramlás. Ilyet jan. 10-én állítani, pláne a dec. végi -15 (-) fokok után, nagy merészség.

"egyáltalán nem mindegy a késõbbi történések szempontjából, hogy 960 hepás lesz-e a cikloncentrum Grönlandnál, vagy, pl., csak 980"

.... vagy eseleg 940, mint ahogy most mutogatják :-) Hát, elnézve az idei téli szezont, szerintem ponthogy édesmindegy. Utána úgyis jön a következõ, és a legcsekélyebb esélye sincs semmiféle blockingnak Izlandnál megkapaszkodni, a Labradornál folyamatosan képzõdõ ciklonok már nyomják is vissza délre a felterjeszkedni próbáló azori AC-t. Még Grönland felett sem tud megmaradni tartósan az 1030 feletti nyomás, nemhogy Izlandnál... Jobb teleken ehhez hasonló szituknál a labaradori ciklonokat a grönlandi jégmezõk 1050-1060-as AC-je legyengítette-szétcincálta- eltérítette, most pont fordítva van. Nem merek nagyon jósolgatni, de szerintem tartós atlanti blokk nem nagyon esélyes már ebben a szezonban, téli esélyeink csak egy skandi, vagy orosz Ac esetén lehetnének. De hát ott is "ezeréve" tart a Dny-i áramlás, nem tud lenyugodni, hogy a hómezõk kitermelhessék, ami a dolguk lenne. Persze még van közel két hónap, bármi lehet, reménykedjünk, mi mást tehetnénk...

Van valami abban, amit mondasz, de egy 200 órán túli felállás akkor sem készpénz, ha mostanában több futásban is egyetértés mutatkozik azt illetõen a modellek között. Fõleg az ilyen nagyon erõsen kimélyült cikloncentrumok kezelendõk gyanakvással. Sok szinoptikai térképet átnézve az a benyomásom támadt, hogy kezdetben gyakran nagyon karakteres alacsony ill. magasnyomású központokat vesz elõ a modell (különösen GEM hajlamos erre), a késõbbi futásokban aztán szelídít rajtuk.
És egyáltalán nem mindegy a késõbbi történések szempontjából, hogy 960 hepás lesz-e a cikloncentrum Grönlandnál, vagy, pl., csak 980.

Igen, ezt mondanám én is, ha nem több napja, több modell, több futása adná a 190 óránál kimélyülõ izlandi ciklont. De nem látok sehol ellenpéldát rá, így kénytelen vagyok azt gondolni, hogy egy könnyen elõrejelezhetõ helyzet felé sodródunk és nagyon valószínû az izlandi ciklon.
Az is lehet persze, hogy ez a látszólagos egyetértés valami közös módusú hiba miatt van, ami átveri a modelleket és a jelen helyzetet "könnyen elõrejelezhetõnek" veszik, miközben a valóságban a bizonytalanság éppoly nagy, mint bármikor máskor. Viszont ez csak halovány, hamis remény, mert nincs rá bizonyíték, de érv se nagyon.
Szóval egyelõre én hiszek a modelleknek és izlandi ciklonnal számolok január 20-ára... Nem veszem biztosra nyilván, de egyelõre keresem a jeleket az ellenkezõjére (indexek itt nem jöhetnek számításba, mert azok ezen elõrejelzések származtatott értékei).

Érdekes, hogy egy gyenge AC-híd kialakulása után (190-228h) nagyon erõs izlandi ciklont jeleznek elõre a modellek, többé-kevésbé egyhangúlag. Fáklya: Link kisebb a szórás, mint "kellene". Belefutottunk egy könnyen elõrejelezhetõ szituációba?
Elõtte az AC-híd is szinte minden modellen megjelenik, ebbõl pedig mi egy kisebb északnyugati- északi hidegelárasztással számolhatunk, ez a 180-240h intervallumra lehet jellemzõ. Hogy utána az izlandi ciklon hogy befolyásol minket, azt nem tudom, de tuti nem tesz jót a január végi tél-esélyeknek.

Mindez úgy alakul ki, hogy a makrojelek kedvezõnek tûnnek nekünk: Észak-Amerikában gyengülnek a hidegelárasztások, csökken a NAO, csökken az AO, erõs sztratoszférikus melegedés van, jó a sarkvidéki jégkiterjedtség, stb.
Remélem még csavarnak a modellek néhányat a jövõképen