Globális jelenségek

Õ is azzal foglalkozott, de én Szabó Szilárdra gondoltam...most õ a profi benne. Utasi engem nem tanított szerencsére.

Surfer volt az a progi és Utasi Zoltán?

Nem vagyunk polihisztorok így nem érthetünk mindenhez, mindenesetre a Debreceni egytemen van egy haverom megkérdem hogy lehet-e automatizálni.
Elvileg ha valamennyi adatot felviszel , akkor interpollációval az összes rácspontra ki tudja számolni a rendszer, kérdés még hogy ezt tudjuk-e táblázatosan ábrázoni , illetve térképen az idõbeli tendencia lekövetketõ-e.

Jó 10-14 éve egy Surfel nevezetõ szotvert használtunk az egyetemen, sajnos ezt én már rég elfelejtettem mert egész más területre orientálódtam (területfejlesztés). Arra emlékzsem hogy nekem nagyon bekött ez a szoftver...asszim talajvízmélységet számoltunk vele bizonyos adatfelvételek alapján, de a légnyomás ugyanígy mûködik.

Érdemes lenne vele foglalkozni.

Igen én is gondolkodtam valami hasonlóban, csak hááõt én röviden ehhez lüke vagyok:-) Köszi szépen és Zolinak is a linket, lehet használni szerintem:-)

Talán ez segít:

Link

Itt ki lehet választani a kívánt koordinátákat, területet illetve az adatsor fajtáját, hogy havi bontásban legyen, vagy szezonális, hogy diagramm legyen, vagy rendesen oszlopokba rendezve helyezkedjenek el az adatok... 1948-tól napjainkig.

20 - 25 fõvel el lehetne indítani, én benne vagyok egy-egy Magyarországnyi területen 1-2 mérést csinálni. Térbeli és idõbeli nyomástendenciákat tudunk aplapul venni.

De levileg lehetne más megoldás is, automatozálás.
Megvan az alaptérkép, minden egyes nap térképét rá lehet vinni és interpolációval minden pontra meg lehet határozni a légnyomást.

Igazából ez térinformatika, majd utánaérdeklõdöm menyire kivitelezhetõ.

Sajna angolul nem tudok olyan szinten, hogy ezt lefordítsam.
Pedig belemehetnél, kíváncsi lennék rá, mire gondolsz?!
Ha nem nyilvános, priviben is jöhet pár sorban.

Floo, ehhez hasonló kutatások több mint egy évtizede vannak. Az egy másik dolog, hogy nem hallasz róluk, vagy nem olvasol róluk. Nem mennék bele, hogy bizonyos "helyekrõl" miért nem lehet hallani ezekrõl .
Néhány folyóirat, amiben érdemes nézelõdni:
Journal of Climate
Climate Dynamics
Climatic Change
Geophysical Research Letters
Journal of Athmospheric Sciences
Monthly Weather Review
stb...
Link
Link

Most már vannak efelé irányuló kutatások, csak ez a folyamat több mint 10 éve tart, és még csak most kezdik észreveszegetni.
Egyébként igen, a tényt, amit írtam, megfigyelni marhakönnyû, nem is értem, a klimatológusoknak szemét miért nem bökte már ki.
Majd egyszer biztos lesz róla kutatási anyag vagy cikk, én is kíváncsian várom.

Tényleg régóta mondogatod, már akkor is, mikor még közel sem volt ilyen feltûnõ.
Tényleg nagyon fontos terület.
Tényleg kutatni kellene.

Szerintem vannak is ezzel kapcsolatos kutatások, de magát a tényt sokkal egyszerûbb kimutatni, mint kideríteni ennek az okait egy ilyen komplex, ide-oda visszacsatolgatós rendszerben, mint a légkör.

A kutatás programozással felgyorsítható, talán nem kell hozzá 40 év
Engem is felettébb érdekel, amint jutok valamire, szólok

....és 40 év múlva ülünk Diósd egy csodás panorámájú dombtetõjén, karosszékben, pipázgatunk, és eszembejut: "Lacikám, kiírtad már a WZ archívumából az elmúlt 170 évet?"
Válasz:
A) verzió: "Ki, épp tegnap végeztem vele, csak egy jegesmedve berontott a mögöttünk lévõ jégkunyhóba, és összetépte õket"
B) verzió: "Ki, csak a tegnapi homokvihar elõl menekülõ tevék összetaposták"

Pontosan azért nagy feladat, mert bizony sok mindent kell figyelni, egyszerûnek tûnik, de végigzongorázni 130 év 365 napját az igencsak sok:-)
Viszont csak így lehet valamit is megtudni errõl az igen összetett, bonyolult rendszerrõl! Abban mindenkinek igaza van, hogy a légkör és a klíma is mindig, állandó változásban van, ezt nem vitatja, senki! Azt, hogy ez mennyire kimutatható és milyen mértékben tér el, avagy nem is tér el, vagy csak egy újabb periódus, vagy akár egy szélsõséges kilengés, azt senki sem tudja! Mondom ha sok idõm lesz, akkor megcsinálom, hátha többet tudunk meg, de ez mikor lesz azt nem tudom megmondani, hisz állandóan rohanok magam után is, gondolom nem csak én vagyok így ezzel.
Addig is figyelek és lejegyzek mindent amit le lehet és talán kiderül valami, no nem most, hanem néhány év, vagy évtized múlva:-)

Persze, egyszerû is és könnyen megoldható, csak ha Neked elfogyott a türelmed egy idõ után, akkor Nekem már azelõtt elfogyna, mielõtt belekezdenék.
Ezt még a nyár elején linkeltem be Link
Ezt meg most mentettem ki, a GFS hosszútávúból Link
Itt van a klímakutya elásva valahol.
De hogy ezt senki nem kutatja...
Ezt még valamelyik fórumozó, talán Dabrony mentette el õsrégrõl, na ezek tûntek el egyik pillanatról a másikra Link
A légkör nyugat-kelet irányú dinamikája állt le.
Szerintem!
Ezt állítottam évekkel ezelõtt is, most is.

Egyszerû és mindenkinek ajánlom:-)
Itt van a WZ archívuma egészen 1880 december 1-tõl.
Tessék kiválasztani a kontinensen egy vagy több rácspontot, és szépen mindennap megnézni a nyomási elrendezõdést, ebbõl egy analízist készíteni és lejegyezni, ha ez megvan akkor ugyanezt egy másik rácsponttal, és szintén lejegyezni, majd egy harmadikkal és szintúgy ha ez kész akkor jöhet az összehasonlítás, elemezés. Az elmúlt 130 évbõl szerintem már lehet következtetni, hogy milyen elrendezõdés uralkodott, és mikor és melyik rácsponton?
Tény sok hosszú munka, én már egyszer belekezdtem, de nem bírtam sokáig sajnos egyszer majd talán késõbb megismétlem:-)
Segítek itt a link:-)
Link

Hajrá!:-)

Nagyon szépen levezetted tévutakat a tavaszi fagykár-témán, köszönjük!

A második bekezdésed emberi viselkedési kapcsolódása más dolog, ám annyiban egyezik írásommal, a viszonyítási pontok felállítása nagyon kényes dolog, ugyanúgy hiba kiragadott jelleggel (szubjektív tapasztalásokkal megtámogatva) elmúlt 100évhez viszonyítani, mint az elmúlt 1000ev okán eleve eldobni mindent.

A tapasztalati klímaleírásokkal az a gond, hogy eleve a mûszerezés rohamos elterjedése és a kiterjedt kutatások azzal az idõszakkal egyezett meg, amikor is az elmúlt 10000év egyik nagy kakukktojása (a XIX.sz. végi erõs lehûlés) zajlott le illetve másztunk ki belõle.

Elõkerestem egy régi Fodor Zoli írást, nagy tanítónk a zonalítás-meridionalítás vizsgálati eredményét ecsetelte: Link

Évekkel ezelõtt én is már felvetettem, hogy olyan pontokat kell keresni, ahol tetten érhetõ lehet a változás.
Lehet itt mindenféle globális melegedésekkel riogatni meg összevissza beszélni, de kb. úgy kéne felderíteni ezt a klímaváltozást, mint ahogy egy krimiben felgöngyölítenek egy gyilkossági ügye, vagy mint a Helyszínelõk c. filmsorozatban.
Én pl. megkeresném azt a pontot, ahol a nyugati, atlanti ciklonok a legtöbb csapadékot kiadták magukból, és megkeresni azt, ahol a legkevesebbet, mondjuk Salzburg és Graz.
Elõbbinél torlódtak a nyugati frontok, utóbbinál nem, gyanítom elõbbinél volt több csapadék, utóbbinál kevesebb, meg kéne nézni ezen 2 település csapadékmennyiségét mondjuk 1960-90 között, meg 1995-2010-ig.
Node!
Mi van akkor, ha a salzburgi csapadéknál azt találjuk, hogy ugyanannyi. Lehet, mivel erõsen konvektívvé vált a csapadék, szerintem több a zivatar, sokkal egyeletlenebb az eloszlás, így a ritkább csapadék nagyobb intenzitású lett, és ugyanannyit pakol éve szinten, mint elõtte a sûrûbb esõ.
Könnyen becsapódhat az ember, mint ahogy becsapódtak azok a gyümölcstermesztõk is, akik a Dunántúl nyugati felének cseresznye termeszthetõségét vizsgálták a globális felmelegedés és a klímaváltozás hatására.
Vették Szombathely, Zalaegerszeg és Nagykanizsa állomásainak adatait, mégpedig valamelyik intervallumot több évtizeddel ezelõttrõl, meg az elmúlt 10 évét, és megnézték, milyen arányban változtak a tavaszi fagyok számban és erõsségben.
Kijött, hogy régebben a kanizsai állomás cseresznyevirágzás idején mért legalacsonyabb minimumainak átlaga -2,4 fok.
Zalaegerszegé -2,3 fok. Ez meg is felel a valóságnak, a kanizsai és az egerszegi állomás általában nagyon hasonló minimumokat mért derült éjjeleken.
Aztán jött a meglepi, az utolsó 10 évben a kanizsai állomás bedurvult -3,7 lett a minimumok átlaga a virágzáskor, az egerszegi meg -0,6 lett ! ! !
És nagy boldogan egy idei tavaszi elõadássorozaton, ahol a magyar gyümölcstermesztés krémje vett részt, az egyik elõadó elmondta, hogy bizony az adatok szerint a globális felmelegedés és a klímaváltozás hatására Zalaegerszegen jobban lehet cseresznyét termeszteni, mint Nagykanizsán !!!!!!!!!!!
Bocsánat, az fel sem tûnt nekik, hogy annyira fel lettünk melegedve, hogy Nagykanizsán még úgysem lehet, hiszen közel 1,5 fokkal alacsonyabb minimumok lettek virágzáskor.
A zalaegerszegi minimumok több mint 1,5 fokos enyhülése nem térségi különbség, nem is globális melegedési, hanem feltették az állomást egy dombra!
Csak a gyümölcstermesztõ szakik ezzel nem számoltak, alátámasztva érezték volna a globális felmelegedést, hogy Egerszegen micsoda frankón lehet cseresznyét termeszteni. El tudták képzelni, hogy 45 km-en belül ekkora térségi érvényû különbség legyen ! !
A többiek elismerõen megtapsolták az elõadót, és nyugodtan mentek volna haza, ha nincs ott valaki, aki felállt, szót kért és felvilágosította õket...

Szóval rettentõ kényes téma ez, nagyon észnél kell lenni.

Arra, meg hogy régebben, 200 meg 300 meg 1000 meg 2000 évvel ezelõtt is voltak szélsõségek, meg hogy ez csak 15 év meg 20 év, egy pillanat a bolygónk klímájának életében, arra a már emlegetett példám: ha van egy ember, a faluban mindenki mintacsaládapának ismeri, otthon mintaférj, rendes, kedves, segítõkész, sosem ártott a légynek sem, aztán egyszer csak kirúgják a munkahelyérõl, a felesége megcsalja és kirabolják, bekattan, és megöli a feleségét meg a 3 gyerekét, meg 4 járókelõt is szitává lõ, arra nem mondja senki, hogy jaj de hát hiszen 100 meg 200 meg 2000 évvel ezelõtt is öltek, meg hiszen milyen jó ember volt, nem menti fel egy bíróság sem.
Ebben az esetben, hogy megállapítsuk, hogy ez normális-e vagy sem, nem kell várni még 20 évet, hogy na vajon még legyilkol-e 5 embert, egybõl lehet tudni, hogy hoppá, valami baj van. Legalábbis az illetõ nem olyan, mint volt elõtte.
Ezt két perc alatt meg lehet állapítani.
Aztán az, hogy ez normális-e vagy sem, volt-e régen 500-800-1000 éve ilyen vagy nem, miért van vagy miért nincs, meddig tart vagy meddig nem, az más tészta.

Kb. 100 éve van olyan szintû meteorológia, amire rá lehet fogni, hogy megfelelõen mûszerezett és megbízható leírásokat készít. Európa éghajlatát leírták már elég régen, a frontok jellemzõ vonulását, évszakos jellegét.
Ha elõvennénk egy 1955-ben vagy 1984-ben vagy 1992-ben íródott leírást, és összehasonlítanánk az elmúlt 1 év idõjárásával, hát homlokegyenest más!
Ha az 1995 utáni idõszakét írnánk le, az is totál más, mint elõtte!
Aztán hogy ez most volt-e régebben vagy nem, jó-e nekünk vagy nem, emiatt félnünk kell-e vagy sem, az más kérdés.

Így van, sokat olvastam róluk (persze erõsen behatárolt lehetõségekkel), ám komplex és összetett vizsgálatuk izgatna igazán.
Egyelõre a valós és primer eredmények (a jégmintáktól az üledékmintákon át és stb. vizsgálati módszer által kiadott több ezer éves, SZINTE MEGEGYEZÕ hõmérsékleti adatsor) is alig jelennek meg a nagy lobbiérdekek között.

A geológiában a távolabbi múlt naptevékenységének és csapadékának megállapítására is vannak jól bevált módszerek. Persze ezek nem mondják meg, hogy 1123-ban hajszálpontosan 798 mm volt az éves csapadék, de a tendenciákat kiválóan meg lehet fogni. Naptevékenységre pl. ott vannak a földfelszínen a napsugárzás hatására keletkezõ izotópok, amiknek a mennyiségét mérhetjük az egyes rétegekben. Csapadékra pedig végképp változatosak a módszerek: tavak, folyók üledékképzõdésének változása, a növényvilág összetétele (pollenek alapján), fák növekedésének alakulása (évgyûrûkbõl, ez az ún. dendrokronológia)...

Egyszóval, én nem látom annyira reménytelennek a helyzetet.

Hú, álomkategória, ám nagyon jó lenne.
Sajna a naptevékenység vizsgálata csupán néhány évszázados múltra tekint vissza, a csapadékadatoké még rövidebb.
Valami mást kellene találni, ami ezt helyettesítené, mondjuk ezer évekre visszamenõleg.
A hõmérsékleti viszonyokra és légtér-összetételre már egyre korrektebb vizsgálatok folynak ezer éves spektrumokra, tovább kéne haladni.

Nem rossz ötlet a klímaváltozást a nyugati vs. meridionális irányítás arányainak változásában keresni, viszont egy komoly nehézséggel szembe fogunk találkozni. Méghozzá azzal, hogy a hõmérsékletrõl vagy a csapadékról még csak-csak vannak információink évszázadokra visszamenõen, azt viszont bajosan fogjuk megállapítani, hogy mondjuk 1900-ban a lehullott csapadék mekkora része esett óceáni frontból, és mennyi mediciklonból. Az 1970-1980-as években biztos több csapadékot adtak az óceáni frontok, mint most, de ki mondja meg, mi volt elõtte?

Persze a károsultakat nem vigasztalná, ha kiderülne, hogy 50 vagy 100 évvel ezelõtt is a mostanihoz hasonló felállás (gyengélkedõ zonalitás) volt jellemzõ. De ha a helyzet okait keressük, akkor nekünk errõl muszáj tudnunk, mert innen lehet tovább nyomozni. 50 éve volt ilyen? Akkor nézzük meg, mi történt a naptevékenységgel, az óceánokkal, a légkör összetételével, stb. 50 éve. 800 éve volt ilyen? Akkor nézzük meg, mi történt 800 éve, meg mi történt utána, ami helyrepofozta az óceáni irányítást.

Ötletem egyébként volna, hogyan lehetne a csapadék eredetét visszamenõleg kideríteni... már országon belül is sokat elárul, mennyire csapadékos mondjuk a Kisalföld a Dél-Dunántúlhoz képest. (Óceáni irányításnál a Kisalföld is jócskán kap, annak elmaradásakor relatíve "kiszárad"... errõl történetesen már OMSZ elemzést is láttam az elmúlt évtizedekre vonatkozóan.) Ha átlépjük a határokat, és mondjuk az Alpok északi és déli oldalán hulló csapadék mennyiségét hasonlítjuk össze, az még beszédesebb lehet.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#181075 - 2010-08-17 09:47:59)

Ajjaj, ne kezd megint, he-he!
A tudódok tudják mi fán terem a globális xy, amit a médián keresztül hallasz, a a gazdaságpolitikai nyomásgyakorlás szülte viccek, minden irányba mutatva.

Az alapáramlás meridionálissá válása ügyében semmi spanyolviasz nem született, csak az elmúlt 1000évben sokszor fordult ez elõ.

Az északi hemiszféra az elmúlt tízezer években (is) egy iszonyatos kavalkád színtere volt (glaciálisok-interglaciálisok), megállapítani belõle, hogy az épp kiragadott néhány száz évek a viszonyítási alapok, téves.
Épp az elmúlt néhány ezer év volt szokatlanul csendes, ez okozta a civilizációnk kialakulását.
Ebben is, csak az elmúlt 1000évben is voltak nagy "rohamok", ld. a XI-XIII.sz. körüli nagy bemelegedést, avagy XVI-XIX.sz közötti kis-jégkorszakot.
Tudomásul kellene venni, hogy az éghajlat folyamatos változásból áll, csak az elmúlt 100ezer évet nézve jégkorszakok és a közötte eltelt interglaciálisok váltakozásával.
Néhány tíz, esetleg száz év állandóságát egy porszemnyi idõskálájú ajándéknak kell csupán venni.

"Tehát nem kizárt, hogy a tudósok ismét tévedtek, és a melegedés(?) nem szárazabb, hanem csapadékosabb klímával fog járni.
Persze idõszakosan, mert közbe-közbe ékelõdhet olyan aszály, hogy minden kiég."

Ez olyan dávidmihályos volt, benne van minden, nem tévedhetek, he-he!

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#181073 - 2010-08-17 09:42:54)

Ha idézed a teóriát, akkor pontosan idézd Arról van szó ugyanis, hogy HELYENKÉNT sokkal kevesebb csapadékra kell számítani, helyenként viszont sokkal többre; ráadásul a csapadék eloszlása sem lesz egyenletes, hanem szeszélyes, egyszerre nagy mennyiségekkel és száraz idõszakokkal. A "globális felmelegedés" pedig egy pongyola kifejezés, inkább maradjunk a klímaváltozásnál, mert ez jobban leírja, mi is történik. És ugye a vita annak mértékérõl és irányáról sem dõlt még el. Legalább annyi tanulmány van a globális lehülésrõl, mint a felmelegedésrõl, ahány modell (és ahány gazdasági érdekkör...), annyi output.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#181070 - 2010-08-17 09:34:34)

Persze, csak a szétfagyott angol vezetékeket, a szétégett orosz erdõket, a miskolci árvízben károsultakat, a palermói áradat szenvedõit, a mezõhegyesi jégesõ károsultjait, stb. az csöppet sem vigasztalja, hogy valamikor 800 évvel ezelõtt is volt ilyen a klíma.
Persze könnyebb azt állítani, hogy nincs semmi meghülyülés, mert azt nem kell magyarázni és alátámasztani.

Egyébként ha már itt tartunk: sokfelé hallottuk, hogy a globális felmelegedés(?) meg a klímaváltozás kevesebb csapadékkal fog járni, fel kell éleszteni az öntözõrendszert, szárazságtûrõbb kultúrnövények jöhetnek elõtérbe a kevesebb csapadék miatt, hát erre fel csak esik csak esik és csak esik.
De amennyiben nekem van igazam, és a klímaváltozás valóban az, hogy a nyugat-keleti alapirányítás módosult észak-délire, tehát meridionálissá vált, ez csapadéktöbbletet kell, hogy hozzon, mert a hidegek leszakadása erõs ciklonaktivitást fog okozni, ami több csapadékkal jár.
Tehát nem kizárt, hogy a tudósok ismét tévedtek, és a melegedés(?) nem szárazabb, hanem csapadékosabb klímával fog járni.
Persze idõszakosan, mert közbe-közbe ékelõdhet olyan aszály, hogy minden kiég.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#181067 - 2010-08-17 09:24:31)

Nem azt mondtam, hogy nincs megbolondulva az idõjárás, hanem azt, hogy nem elõször.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#181064 - 2010-08-17 09:16:2

Honnan tudjuk, hogy az elmúlt 100év klímájához kell e mérnünk, he-he?
A viszonyítási alap megtalálása a legnehezebb, ez szinte sose sikerül.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#181062 - 2010-08-17 09:13:55)

Attól, hogy az elmúlt néhányszáz évben lett dokumentálva több tornádó, még nem biztos, hogy nincs meghülyülve az idõjárás.
Az, hogy egy normális front nem tud Nyugat-Európától elmenni az Urálig, hogy hetekig-hónapokig képes anticiklon ülni a Brit-szigetek felett, pont ott, ahol aztán végképp nem kellene lennie, hogy nyáron mediterrán ciklonok garázdálkodnak, hogy az atlanti-frontok dinamikája szinte nulla, azért ezek mindenképpen óvatosságra és elgondolkodásra intenek.
Mert a nagy európai klímaleírásban pont ezek ellentettjei szerepelnek.
Aztán hogy volt-e régen ilyen, vagy nem, lesz-e olyan, mint elõtte vagy már sosem, ez kérdés, de az elmúlt 15 évben amik történnek, teljesen szemben állnak az elmúlt 100 év klímájával, idõjárási menetével és idõjárási eseményeivel.

Áthelyezve innen: Meteorológiai társalgó (#181057 - 2010-08-17 08:59:54)

Az idõjárás azt hiszem beleírta a tegnapi dátumot a történelemkönyvbe... Nem tollal, tornádóval. Szerintem a viharkárfelmérõk egy "2010.08.16." alakú nyomot találnak majd.
Azért, akik "itt a világvége, megbolondult az idõjárás"-t kiáltanak, azoknat továbbra is ajánlott a Réthly Antal féle gyûjtemény, ahol néhány tucat hasonló esemény dokumentálva lett.
Maga a mondat - "Megbolondult az idõjárás!" - is legalább 500 éves...