Meteorológiai esélylatolgatások

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#130283)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#130282)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#130281)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#130280)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#130279)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Meteorológiai társalgó (#13027

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Idõjárási visszatekintõ (#21930)

A hozzászólást a moderátor áthelyezte ide:
- Idõjárási visszatekintõ (#21929)

Írtam tegnap a met.társalgóban, most megerõsítem, a 2001/2002-es tél az, amire hajazónak tûnhet a most következõ.
Azaz november végén megérkezõ tél, decemberben és január elsõ felében felettünk tobzódva, majd január végére elillanva, esetleg még februárban rövidke idõszakokra vissza-vissza köszönve, ám lényegében elbúcsúzva.
Ez az elillanás még nagyon bizonytalan, a korai tél az, ami valószínûbb.

Nyuli, ezzel kapcsolatban ajánlom az alábbi német forrást: Link - kéthetente frissül, és a ZAMG-val eléggé egybehangzóan az átlagosnál kissé hidegebb, egyben annál csapadékosabb telet várnak jelenleg. Nekem ezzel kapcsolatban két elképzelésem van: egy ún. szendvics-tél, azaz hideg télkezdet és késõ tél (február második fele, március eleje), közte inkább átlagos, vagy átlag feletti hõmérsékletek, meg-megújuló zonális irányítással, vagy pedig egy "nagy durranás" az elején, und "das wär´s denn wohl", azaz valami hasonló, mint 2001/2002 telén (ennek valamivel kevesebb esélyt adok). A sarki jégbázis rekordalacsony kiterjedése idén is hasonló dolgokat produkálhat, mint idén február 1. felében. Adalék: ha a szibériai AC valóban már decemberben utat tör nyugat felé és a ZAMG szezonális prognózisának ez a része bejön, minden tiszteletem az övéké

Azért latolgatni érdemes
Jó ideje figyelem már a ZAMG szezonális prognózisait (ezek nem "igazi" elõrék, hanem modellek és statisztikák keverékei), és érdekes, hogy pl. decemberre most igazi hideget várnak, 75%-os eséllyel lesz az átlagosnál hidegebb idõjárás (és ez egy komoly kijelentés, hiszen ilyen esély csak "biztos" helyzetben mutatkozik), és csupán 13%-os eséllyel átlagos és 12%-os eséllyel az átlagosnál melegebb. Októberre és novemberre is az átlag alatti hõmérsékletet várnak, így az egész egy "hideg tél" felé mutat, ami jól korrelál a korábban említett sarki jégcsökkenés alapján felállított elmélettel. Oszt meglátjuk.

Ezek után igazán ide kívánkozik az alábbi idézet.
"Az idõjárásnak nem vagyok gazdája - mondta Toma -, sem én, sem más, aki két lábon jár."
(Forrás: J.R.R. Tolkien, A Gyûrû szövetsége)

Bár a WACC-ról és a hidegebb telek okáról csak mostanában, napokkal ezelõtt óta hallottam, de éreztem, hogy itt valami furcsa dolog van a háttérben, mint amit GOFEM (globális felmelegedés) elmélete sugall: kevesebb jég, nagyobb meleg, lineáris T emelkedés és a végén 50 év alatt felforró légkör. Valójában hiába egyre kevesebb a jég a tengeren meg olvad Grönland, a mostani telek semmivel sem enyhébbek mint 10, 20 vagy 30 évvel ezelõtt. Becsúsznak nagyon enyhe telek (2007), de voltak igencsak kemény téli hónapok is az utóbbi 15 évben és vad hóviharhelyzetek is (persze máskor meg alig esik hó).
Írtam is a múltkor, mások is megerõsítették, hogy attól, hogy olvad a jég (vagy forró a nyár ill. szárazság van), abból még nem biztos, hogy a tél enyhe lesz (vagy nem lesz esõ vagy hó). Már tavaly féltem a meleg és száraz nyár ellenére egy kemény téltõl, de szerencsére csak 3 hét erejéig jött be. Komoly havak is voltak Európa szerte és a mienkénél jóval keményebb hidegek is. Most megint fennáll az esélye ezen elmélet alapján annak, hogy kapunk -25 fokot is akár a nyakunkba, bár 15-20 fok és karácsonyi zivatar is lehet jéggel. Nem szeretem, amikor a hírekben bárki úgy nyilatkozik, hogy az idén már nem lesz zivatar, nem lesz tovább szárazság vagy biztosan folytatódik az átlagnál melegebb vagy szárazabb idõ. Ha esik, akkor mindenki attól fél, hogy továbbra is esni fog, ha szárazság van, akkor már augusztusban rekordszáraz évrõl beszélnek. Sajnos mostanság jobb, ha nem beszélünk hetekkel, hónapokkal vagy pláne évekre elõre a várható idõjárásról, mert itt bármi elõfordulhat. Én is inkább nem latolgatok tovább...

A talányhoz némi információ: Az általad említett jelenségnek már neve is van: WACC, azaz Warm Arctic, Cold Continents. A kontinensek alatt Eurázsia és Észak-Amerika értendõ. Ezeken a területeken a jelenség késõ õsszel és télen jelentkezik. Az eddigi tények a következõk: az utóbbi években erõs téli hideghullámok alakultak ki Európa, Ázsia és Észak-Amerika terletén, a 2012. februári hideghullám több mint 50 év óta a legalacsonyabb hõmérsékletet hozta.
Mivel a sarki jég drasztikus csökkenése egybeesik ezen hideghullámok kialakulásával, felvetõdött, hogy a két jelenségnek lehet-e köze egymáshoz. Az elsõ tanulmányok arra jutottak, hogy a heves téli események (pl. a 2009-es amerikai "Snowmageddon") a poláris örvénnyel hozhatók kapcsolatba; ha ez az örvény összeomlik, hideg sarki léghullámok áramlanak dél felé, a közepes szélességekre, ezzel egyidõben enyhe légtömegek áramlanak a sarki térségbe - ez a WACC.
2009/2010 tele ilyen WACC-tél volt, és ugyanez volt megfigyelhetõ 2012 februájában is. A NOAA állt elõ az elmélettel, miszerint az Északi-sark megváltozott körülményei okozzák a jelenséget. Az erõs olvadás következtében a sarki térségben igen megnövekszik a sötét tengerfelület nagysága, ez pedig fõként a nyár végén nagy mennyiségben tudja felvenni a napsugárzás energiáját. Ez a hõ a sarki éjszaka beállta után folyamatosan kisugárzódik a légkörbe, aminek hatására a sarki atmoszférikus cirkuláció alaposan összezavarodik. Minél több jég olvad el, annál több napenergia tárolódik el (ezt nevezik pozitív tenger-jég-albedó visszacsatolásnak) és a sarki területek szélrendszerei annál erõsebb befolyás alá kerülnek. Az így megváltozott sarki áramlatok elõsegíthetik a poláris örvény felszakadását, sõt, akár le is állíthatják az örvényt, ezáltal pedig ki tud alakulni a WACC-jelenség. A poláris örvény összeomlásakor a NAO hatalmas zuhanása figyelhetõ meg, így pl. a 2009/2010-es télen a NAO az utóbbi 145 év legalacsonyabb értékét érte el.
Most pedig jöjjön a dolgok bizonytalan része: az elõrejelzések szerint a NAO a következõ teleken gyakorta a pozitív tartományban lesz, ez pedig enyhe teleket jelez elõre pl. Európában, a beálló Ny-i áramlás, azaz a poláris örvény erõsödése okán; a troposzféra melegedése és ezzel egyidõben a sztratoszféra lehülése (úgy másfél-két éve írtam a kölcsönhatásról) a poláris örvényt erõsítõ tényezõ. Ez pedig ellentmondana a sarki jégminimum és a WACC elméletének.
Azaz jelen állás szerint a tél lehet igen hideg, de lehet enyhe is, a mostani állás alapján még nem biztos semmi sem, a WACC sem.
Bocsánat, hogy belekotyogtam

Áttérve a hosszútávra, mostanában sajnos nem nagyon van idõm a modelleket nézegetni, így nem vagyok teljesen képben. A többi fórumtárs, akik rendszeresebben nézik, meg több modellt átnéznek, biztosan többet tudnak nálam, de azért megpróbálkozom.
A jelenlegi GFS-futást nézve okt. 7-én esedékes egy hidegfront érkezése, mely a jelenlegi számítások szerint jelentõs lehûlést hozhat. A magasban közel 10°C-os lehet a lehûlés: Link .
Addig, a most itt lévõ hidegfront elgyengülése után alacsony szinten melegedés kezdõdik, a hét végéig általában 22-27°C közötti maximum-hõmérsékletekre számítok országszerte. Csapadék nem nagyon lesz, általában napos, olykor felhõs idõ valószínû.
A front maga messze bejut a Kelet-Európai síkságig a modell szerint, ilyen esetekben kevésbé szokott tévedni. A GFS nem nagyon jelez csapadékot, de arról nem merek tippelni. Valószínûleg a front mentén záporok, zivatarok kialakulása esélyes lesz, de akár egy csendes esõs csapadékzóna is jöhet vele (ennek elõrejelzése a rövidtáv feladata lesz). Erõsen visszaesik várhatóan a nappali felmelegedés, a front mögött nagy valószínûséggel országszerte 20°C alatt marad a délutáni hõmérséklet.
Ez a hûvösebb szakasz nagyjából 10-11-éig tarthat. Ekkor a modell-fáklyatagok többsége szerint délire fordul fölöttünk az áramlás, és ez bizonytalan mértékû melegedést is okoz nálunk. Ugyanakkor erre az idõszakra már nagyon megnõ a bizonytalanság, így erre már nem nagyon lehet elõrejelezni. Ennek oka, hogy a 8-ától kezdõdõ hûvösebb idõszakban egy mediterrán ciklon lehetõségével számol a GFS-kimenet néhány tagja, ami a hétfõre vonatkozó bizonytalanságnak a Földközi-t közepénél lévõ megnövekedésén is látszik: Link .

(
Ilyen jellegû elõrejelzést csak ilyen idõtávra merek bevállalni, bár ezt szokták inkább "középtávnak" hívni, mintsem hosszútávnak. Ilyen több hetes, meg szezonális elõrejelzéseket nem szoktam csinálni, a szezonális modellek egyelõre csak kísérletezésre jók véleményem szerint, bár a fejlõdés látszik e téren is, de rájuk egyelõre nem lehet olyan mértékben alapozni, hogy elõrejelzést készítsek belõle.
A telet illetõen annyi a véleményem, hogy amennyiben továbbra sem változik meg tartósan jelentõsen a nagy térségû áramlási kép az északi félgömbön, akkor az idei télen ismét lehetnek igen hideg, és nagyon havas periódusok is, hasonlóan a tavalyihoz.
Nagy talány számomra az újonnan felfedezett(?) jelenség, mely szerint, ha kevés a jég a sarkvidéken, az általában nagyobb esélyt jelent Európában egy hideg télre. Ha ez beigazolódik, az újabb érv a hideg verzió mellett.
)

Remélem, érthetõ volt így, igyekeztem nem túl szakmai lenni.

Nem lennék meglepve, ha az év utolsó 3 hónapjában, havi szinten rekordközeli vagy azt meghaladó csapadék hullana, döntõen mediterrán ciklonokból. Egyrészt az elmúlt lassan 2 év végig az aszályról szólt, egyedül tavaly tavasszal volt még a talajban elegendõ mennyiségû nedvesség a 2010-es rekordmennyiségû csapadék okán. Míg régebben sem az aszály, sem a csapadékos periódusok nem váltották egymást átmenet nélkül, az utóbbi évtizedben -elsõsorban a gyakori blocking helyzeteknek köszönhetõen - döntõen hirtelen következnek be, a hosszabb hullámú makrocirkulációs váltások. (Kb. ahhoz tudnám hasonlítani, mint amikor az EKG- n szívrohamkor megbolondulnak a hullámok, hírtelen le-föl ugrálnak a vonalak csapadék és hõmérséklet terén). Én úgy gondolom, tavasszal megindult volna már egy csapadékos periódus, arra tendált volna a makrocirkulációs helyzet, csakhogy! Abban az idõszakban történik a termodinamikai váltás, ami szintén átrendezi a makrocirkulációs képet, döntõen ellentétes elõjellel. E miatt maradt rendkívül száraz az idõjárás. Most még tartana, az a bizonyos csapadékos periódus, és mivel ismét bekövetkezik egy termodinamikai váltás (besugárzás jelentõs csökkenése), várhatóan csapadékosra fordul az idõjárás, nem is kicsit, hiszen jelentõs energiatöbblettel rendelkezik a kontinens, fõleg a beltengerek. Döntõen nagy csapadékkal járó elõoldali helyzeteket tartok valószínûnek, így konvektív eseményekben sem lesz hiány. Én ezt várom.