Meteorológiai társalgó

Jó ideig teljesen a 2006-os figurát "láttam bele" az idõjárásba, de mostanra jelentõs makroszinoptikai különbség vált nyilvánvalóvá ahhoz képest. 2006 õszén az elõoldali helyzetek kizárólagosak voltak, s a november eleji hidegelárasztásos intermezzót leszámítva azok is maradtak december végéig: a zonalitás a viharciklonokkal (Cirill) csak ezután kezdõdött.
Most inkább közép-európai AC jellemzõ, északon pedig zonalitás. A tartós zonalitás kiélezi az é-d-i hõmérsékletkülönbséget: a dél melegszik, az észak hûl. A téli félévben természetesen az utóbbi a domináns. Természetesen elképzelhetõ, hogy a zonális hõdifferencia-növelõ idõszak már októberre, november elejére megszûnik, és meridionális, hõkicserélõ fázis lép fel. Ebben az esetben nem tudnának a hidegmagok megerõsödni, és rövid télies periódust követõeb újra zonális légmozgás uralkodna enyhe idõvel tél elején-közepén.
Azonban minél tovább fennáll a mostani áramlási kép, annál valószínûbbé válik jelentõsebb fagyos, havas idõszak a tél folyamán. Ennek szélsõséges példája 1986 õsze. Akkor az egész október, november, sõt a december elsõ fele példátlanul nyugodt, advekció nélküli, anticiklonális idõjárással telt. Kezdetben napsütéses, meleg volt az idõ, november elejétõl pedig szélsõségesen tartós ködök álltak elõ. December közepétõl aztán megindultak a hidegelárasztások, 1987 január elején pedig extrém zord, fagyos, hófúvásos idõ köszöntött be.

Így van, teljesen igazad van ezzel az október közepével. De az ember addig se csukhatja be a szemét, valamilyen elképzelése csak van... Találgatni pedig lehet, legfeljebb módosítjuk a várakozásunkat az események függvényében.

Dehogy zárom! Ez vaskos félreértése lenne a dolgoknak -hiszen fõleg hosszútávra szélsõséget feltételezni eleve hiba. Persze hogy a "közepes" forgatókönyvek a legvalószínûbbek. Sem zonális, atlanti irányítású, sem pedig blockingos, szárazföldi-sarki helyzeteknek kell okvetlenül extremitásokba torkollnia.
Azonban a szélsõ lehetõségek megmutatása demonstratívabb, jobban látszik, mire gondolok.

Nekem is hasonló a meglátásom.Bár én inkább nyilvánosság elõtt október közepétõl nyilatkoztam volna ekképpen.HA bejön a GFS/ Link / és ECMWF/ Link / által várt alacsony légnyomás(1005pHa-alatti) a Skandináv félszigetre,vagyis rátelepül(a ciklon gyár), megnõ a valószínûsége szerintem a részben 2009es télhez hasonló idõnek.Az alacsony nyomás és a viszonylag közeli hideg légtömegek hatására Európa északi részei lassan számottevõ hótakarót növesztenének. A következményeket már tudjuk...
Sajnos a modellek még távol vannak az esemény idõ pontjától,hogy tendenciát lehessen ebbõl lekövetkeztetni.
Lehet,hogy kialakul rövid idõre,majd újból magasnyomás veszi fel a Skandináv félsziget. Ha viszont mind2 modell folyamatosan adja a ciklonokat egy bizonyos szögbe arra,akkor érdemes lesz figyelni a hóborítottságot arra felé.
Persze a hóborítottság nem minden hisz egy erõsebb elõoldali szituáció során el is olvadhat az ami néhány napja leesett.
De az idõ nekünk dolgozik.Minnél több hó északon,annál több kisugárzás,annál több energia az idõjárás átrendezõdésére.Esetleg kezdetben valami féle Ac kialakulására az Urál hg. és a Kelet Európai hátság északi térsége felett.

Mint már az elején említem tisztább körvonalat telet illetõleg szerintem leghamarabb! október közepétõl lehet mondani.

Ezek szerint az "arany középutat" kizárod?

Teljesen ugyanez a gondolatom nekem is: két különbözõ irányba fejlõdhet tovább a mostani idõjárás. Vagy a 2006/2007-es utat fogja bejárni, s október második felében, novemberben beköszöntõ rövid télies idõszak után zonális, enyhe telünk lesz. Bár rögtön hozzá kell tenni, az akkori tartós enyheséghez fogható szinte elképzelhetetlen. Akkor nemcsak a kedvezõtlen makrocirkuláció, de szerencsétlen véletlenek sora is vezetett oda, hogy a tél "érdeklõdés hiányában elmaradt".
A másik út az 1986-os (és részben a 2009-es): Közép-Európában anticiklonális, kezdetben napsugaras, késõbb tartósan ködös idõ, északon hasonlóan tartós zonalitás. Eközben megerõsödö hidegmag(ok), melyek tél elejére, közepére komoly hidegelárasztásokhoz, kemény fagyokhoz vezetnek. Egyelõre, úgy látom, ez utóbbi út is nyitva áll.

Én is,úgy legyen! De a (sok) csapadékot kihagytad.

Sajnos az enyhe télnek mindig nagyobb az esélye mint a hideg télnek. Fûtés szempontjából nem lenne baj. Persze nem lehet tudni milyen telünk lesz ezt leszögezném.

Link
30.-ától végig nyári értékek. Már-már ironikus, hogy a 2. õszi hónap nem hogy meghozná a változást, hanem talán még magasabb T-kel indít, mint ahogy a szeptember zár...