Meteorológiai esélylatolgatások

Igen, értem. De van itt más jelenség is, amit nem lehet nem észrevenni: az anticiklonoknak, fõleg az azorinak északabbra helyezõdése. Ennek folyamata több napon keresztül tart, és a modell jó ideje következetesen mutatja.
Ezt úgy fogom fel, mint egyensúly eltolódást a sarki légtömegek javára, a szubtrópusiak rovására. Az a meglátásom, hogy a déli, ill. délrõl felnyúló AC-k annak következményei, hogy a coriolis effektus által kelet felé térített déli légmozgás légtömegei rátorlódnak a helyben levõkre, összenyomatást szevednek, így nyomásuk megnõ. Hasonlóképpen, az északi AC-k inkább a nyugat felé kitérõ északi hidegáramlás nyomásnövelõ hatásának következményei.
Most délen (azori térség) csökkenni látszik a nyomás, északon (Izland) növekedni. Következtetésem a fentiekbõl indul ki.

Igen, nagyjából erre gondoltam. Aztán a térítõi magas nyomás sem annyira állandó, hogy egy-egy makrohelyzet ne változzon meg, tehát mindkét verzió bejöhet, de a jelenlegi felállás szerint én a következõ 1-2 hét folyamán mégis a melegebb verziót tartom esélyesebbnek.

Ha elég erõs a magas nyomás, akkor annak északi oldalán lesz egy délnyugati áramlás, attól is függetlenül, hogy maga a magas nyomás jön-e észak felé. Ha nincs valahol teknõ a mérsékelt övben, akkor ebben nem alakul ki egy adott helyen szállítószalag, így nehezen fordul meridionálisra az áramlás, legfeljebb a polárfront szakadása közvetlen környezetében (ami ilyenkor nyáron jóval északabbra van, mint télen). Konkrétan erre a helyzetre gondoltam.
Ami kérdéses tehát, hogy valójában mennyire lesz erõs a térítõi magas nyomás. Az utóbbi 2-3 évben (de fõleg tavaly) ebben az idõszakban a szokásosnál jóval gyengébb volt, most nem tûnik annyira gyengének. Mondjuk azt, hogy majd meglátjuk .

Köszönöm a kimerítõ elemzést, érdeklõdéssel olvastam. Tehát azt állítod (ha rosszul értelmezem, kérlek, javíts ki), hogy a térítõi magas nyomású, forró légtömegek nyáron észak felé nyomakodnak (ezeknek felelne meg az afrikai levegõvel telt gyenge AC a Földközi-tengeren), és megakadályozzák, hogy a polárfront egyébként kedvezõ poziciójú behullámzásaihoz tartozó hidegáramlások elérjék a mi földrajzi szélességünket. Nem rossz gondolat, én is emlékszem ennek megfelelõ szituációkra. De tapasztalataim szerint az ilyen hamvába holt reményteljes hidegleszakadás azért nem olyan gyakori.
Nagyon régóta (legalább 30 éve) napi rendszerességgel figyelem a szinoptikai térképeket -igaz, nem a szakember szemével, hanem mint lelkes amatõr. Ez alapján bizton állíthatom, hogy az olyan elrendezõdések, amiket az ECMWF mutat a következõ 10 napra, csak kivételes esetben járnak nagy meleggel, kánikulával.

Egyébként ebben a helyzetben sem biztos a nálunk bekövetkezõ hideg. Ugyanis a polárfront nyáron jóval északabbra van (70° körül), ami azt jelenti, hogy egy-egy behullámzása sem feltétlenül tud olyan erõs lenni, hogy az országunkat elérje. A hidegleszakadások egyáltalán nem biztos, hogy eljutnak hozzánk, dacára az erõs brit vagy északkelet-európai AC-knak. Ilyenkor gyakran alakul ki a polárfronttól messzebb délre egy alapvetõen jellegtelen, de többnyire magas nyomású nyomási képzõdmény (nem tipikusan a bárikus mocsárhelyzetrõl van szó), mely legjellemzõbben a Balkán-félszigeten és a Balkán-hegységben van jelen a szárazföldön (azon kívül egyébként a Földközi-tenger medencéjében is jellemzõ). Pl. itt: Link az egész Földközi-tengeren van jelen. Ezt a képzõdményt Afrikai eredetû levegõ tölti ki, de ha lassan északabbra vonul, módosul (a tenger vizébõl felvesz egy kicsit). A talaj közelében ez a légtömeg a hideget nem engedi dél felé, ugyanis ez már a szubtrópusi jet vidéke alól jött, ami nem képes szakadásra. Emiatt nyáron jóval ritkább a messzire délre eljutó leszakadó ciklon, jellemzõbb, hogy helyette a hideg légtömegtõl délre fejlõdik egy másik, de ekkor is inkább Nyugat-Európa partjaihoz közel. Ez már a megszakadt polárfronttól eleinte függetlenül él, ezért eleve lassú.
Tavaly a május közepi ciklon elõtt ez a magas nyomású levegõ nem volt jelen Dél-Európában, ezért tudtak a ciklonok messze délebbre eljutni. Pl: Link

Összefoglalva: ez a mostani az a helyzet, melyekben az egyébként alkalmas makrohelyzet ellenére sem mindig jut el hozzánk a sarki hideg. Meglátjuk, hogyan mozognak az anticiklonok, de ha Dél-Európa fölött nem alakul ki valamilyen jellegzetesebb nyomás-elrendezõdés, a ciklonok szerintem nem fognak tudni átfurakodni, és - ahogy ilyenkor szokás - az Alpoktól és a Kárpátoktól északra megáll a hideg, nálunk meg legfeljebb a kialakuló meleg nedves szállítószalagok fogják termelni a heves zivatarokat egy-egy HF közeledésekor.
/Holnap lesz idõm részletesebben átnézni a modelleket./

Továbbra se értünk egyet. Az általad említett június 3-4-5-e körül várható helyzetben,mivel az AC várhatóan,legalábbis az ens szerint ránk is kiterjedne ÉNY felõl,így bõven 10 fok feletti T850 lenne felettünk,másrészt az is messze van egyelõre,de továbbnézni meg már egyenesen fikció,mert 5-e táján már ekkora a bizonytalanság jelen állás szerint,ÉNy-Európában: Link

Leellenõriztem, ugyanarról a szinoptikai térképrõl beszélünk. Akkor pontosítsuk a dolgokat: jún.3-4-5.-én a tõlünk ény-ra (Brit szk.,Északi tenger) elhelyezkedõ AC északkeleti irányú áramlásában leszünk. Ez bizony "hátoldali" helyzet, ha nem is jár túlságosan hûvös idõvel. Jún.6-7-8.-ra a Norvég-tenger fölött létrejött ciklonnak valóban az elõoldalán fog elhelyezkedni a Kárpát-medence, de a ciklonnak a dél-grönlandi AC-al közös áramlásában mozgó hideglevegõje dinamikusan tör ény-ról a kontinens közepe felé, és a látott kép alapján elég valószínû, hogy jún. 10. táján el is ér minket.
Továbbra is tartom, hogy a jún. elsõ hetére prognosztizált makrocirkuláció összességében a legkevésbé sem a tartós meleg cirkulációs képe.

ECM ens,ami a lényeg,kifejezetten meleg idõt vár tartósan,sok csapadékkal,eszerint indul az igazi KÜN,ugyanis eszerint a Nyugat-Európai teknõ elõoldalán lennénk szinte végig. Link Ezt egyébként a GFS megerõsíti,így az általad említett verzió szerencsére úgy tûnik elszállt egy kicsit a többiekhez képest.

Amit én látok jún. 2.-val kezdõdõen az ECMWF szinoptikai térképein, az AC a Brit-szigetek felett, AC az Északi-tenger felett, AC Grönlandtól valamivel délre. Mindez észak-skandináviai középpontú ciklonokkal karöltve. Ez az összkép mindent jelent, csak tartós meleget nem.

Én is szeretem.Fõleg hogy ez együtt járhat a számomra legkedvesebb idõjárási jelenséggel,a felhõszakadásokkal.

Még annyit, hogy az igen fülledt idõt alátámasztják a harmatpont térképek, többnyire 15-18 fok körül szóródhatnak majd napközben.
Amúgy Afrikában folyamatosan gyülemlik a forró levegõ, elképzelhetõ, hogy június közepe elõtt-közepén megízlelhetjük az elsõ hõhullámot tartósabb 30-34 fok körüli hõmérsékletekkel.

Na igen, inkább lesznek jellemzõek a (25) 27-31 fok körüli hõmérsékletek az elkövetkezendõ idõszakban is, mivel tapasztaltuk eddig is, hogy a modellek folyamatosan alábecslik a Tmax-okat. Péntekre is 26 fok körüli Tmax-okat rakott be a GFS, ehhez képest az ország több pontján meghaladta a a 30 fokot is. Igazi fülledt dögmeleg lesz, ebben én is biztos vagyok, csak a zivatarok hozhatnak átmeneti felfrissülést. Én kimondottan szeretem az ilyesféle szitukat.

Sõt!Itt Dny-on inkább 25-30 fokokat mutat már az ECMWF is.A GFS meg amíg a szem ellát.A gyakoribb zápor ,zivatar miatt fülledt dögmeleg idõvel.Tökéletesen alakulnak a dolgok egy szép meleg igazi nyárhoz.A május is ritka szép idõt hozott.Link

Én továbbra se látok hûvös idõt a folytatásban,sõt az ECM majdnem teljesen beállt a GFS mögé. A hét közepén pluszban kiadós csapadékkal jöhet pár nap KÜN,kellemes hõmérsékletek mellett(23-25 fok még a Dunántúlon is),azonfelül igazi meleg nyári idõt mutat az ECM és a GFS is.

Így van, a medárdi idõjárás -az "európai monszun"- jellemzõje az erõs, tartós ény-i áramlás, és az abban szinte szabályos idõközökben érkezõ frontok. A frontok elõtt konvektív csapadék, lelassulásukból és behullámzásukból kettõs front, akár hosszantartó csendes esõ. A hõmérséklet alacsony (júniusi hõcsökkenés), az idõ változékony, szeles.
Most nem ilyen néz ki. Nagyon találóan írod, én is úgy látom, hogy AC dominanciájú nyár(elõ) mutatkozik, idõnkénti hidegfrontokkal és az azokkal járó eseményekkel.
Van egy ilyen változata is a júniusi idõjárásnak az atlanti frontok, gyakori esõk mellett.
Ebben az esetben a ritkán jelentkezõ hidegfrontok mögött óceáni helyett sarkvidéki levegõ van, mely inkább száraz, de nagyon hûvös is lehet. Olyan, mintha a fagyosszentek idõszaka hosszabbodott volna meg nyár elejére. A hõmérsékletmenet erõsen hullámzó, kiadós éjszakai lehûlések váltakoznak kifejezetten meleg idõszakokkal.

Amit leírtál abban annyi az eltérés,hogy a medárdi idõ nem a 30 fokokról híres.Ilyenkor nem a helyi események jellemzõek hanem gyakoribbá válik a ny,ény-ti áramlás amellyel nedves óceáni eredetü légtömegek érnek el bennünketamelyek hazánk fölött lelassulnak és veszteglõfrontok alakulnak ki benne.Ezek okozzák a tartósabb csapadékos idõt.Ilyen helyzetben inkább a 20-25 fok a jellemzõ.Persze kialakulhat mocsárhelyzet de ez inkább már a medárdi idõ végére jellemzõ.Most nagy szükség lenne egy igezi medárdi idõre mert csapadékhiány van,és a trend egyelõre a száraz,Ac-ban bõvelkedõ meleg nyár,szórványos hidegfrontokkal és az ezzel járó heves eseményekkel.A tavallyal ellentétben most van mit bepótolnia a júniusnak.Igy legyen.

A GFS a mostani mélypont után Link elég stabilan és tartósan mutatja a 30 fokokat.Csapadékot viszont egyre többet mutat,ha ez is bejönne akkor a következõ 2 hétben fülledt,meleg,felhõszakadásos igazi medárd idõ lenne.Igazi mocsárhelyzet is benne van a pakliban ,délutánonként akár 50 mm-eket leadó felhõszakadásokkal.
Talán 10.-e utáni változással...

A GFS-t nem néztem, de az ECMWF is elég bizonytalan helyzetet mutat jövõ szerda-csütörtökre. Ahogy már utaltam rá, a frontálzóna helyzete az, ami bizonytalan. A nagy hõmérsékleti differencia, a sûrû, é-d lefutású izotermák megléte eléggé biztos. Ebbõl lehet a maihoz hasonló szituáció, hõmérsékleti szempontból kettéosztott ország: nyugaton hûvös, csendesesõs, -keleten nyári meleg és zivataros. De az sem kizárt, hogy egészében a meleg oldalon maradunk, és nagyon meleg, fülledt idõ lesz a hét közepén helyi záporokkal, zivatarokkal.
Viszont a jún.5-6-7.-re mutatott szinoptikai kép elég egyértelmû.
Nyugatskandináviai AC, elõoldalán északi hidegáramlás, ettõl keletre ciklon a Keleteurópai-síkságon. Az áramlási vonalak felénk (is) irányulnak, így az sem kizárt, hogy a fenti ciklon hideg légörvénnyé degradálódva végül erõsen megközelít minket. Akárhogy is, az ilyen felállás meleg idõvel nem járhat.
Olyan forgatókönyv is elképzelhetõ, hogy jövõ héten csakugyan nyári, záporos-zivataros idõ lesz, mert a nyugateurópai teknõ hátoldalának hûvös levegõje nem ér el minket. Azonban a hétvégén a kialakuló északias áramlásban elér minket a hûvösebb levegõ, és nagyjából vasárnaptól veszi kezdetét a lehûlés.

Az ECMWF térképeibõl a következõket lehet kiolvasni: a Nyugat-európa fölött létrejött teknõ elõoldala máj. 30.-án és 31.-én (hétfõ és kedd) alapvetõen meghatározza idõjárásunkat. Ebbõl kifolyólag e két napon száraz, nyári meleg idõ valószínû, sõt, hõség is könnyen elképzelhetõ. Jún. 1.-re (szerda) a teknõ fölénk helyezõdik, igen nagy ny-k irányú hõmérsékleti gradiens alakul ki Közép-Európa felett (keleten meleg-nyugaton hûvös).
Csütörtökre (jún.2.) a hûvös levegõ csak kismértékben mozdul kelet felé, a frontálzóna még mindig fölöttünk lesz (pontos helye kérdéses). Nagy hõmérsékleti differenciát feltételezhetünk országon belül: nyugaton kifejezetten hûvös, keleten még nyári meleg -a frontvonal környezetében heves, esetleg igen heves konvekció.
Megemlítendõ, hogy jún. 3.-ra (péntek) a teknõ déli felének megerõsödésével nagy kiterjedésû mediciklon képzõdik a Földközi-tenger nyugati medencéjében. Ez nyilvánvalóan további nedves légtömegeket szállít fölénk.
Jún. 4-5.-re a nyugateurópai teknõ hátoldalán levõ AC megerõsödik, és elõször a Brit-szigetek, majd Skandinávia fölé helyezõdik. Ezzel párhuzamosan elõoldalán hideg sarkvidéki levegõ indul el Kelet és Közép-Európa irányába. A sarki levegõ 6.-án és 7.-én erõsen megközelíti a Kárpát-medencét, egy része feltehetõleg be is áramlik. Ekkor az addig viszonylag meleg keleti országrész is lehûl, sõt, akkor ott lesz hûvösebb, mint nyugaton.
A hûvös nyár tipikus szinoptikai elrendezõdése néz ki erre a két-három napra.
Összességében figyelemreméltó, ahogy a mostantól jún.7.-ig terjedõ idõszakban az anticiklonok észak felé mozdulnak: a kelet-európai a Skandináv-félsziget keleti része fölé, az azori a Brit-szigetek, majd késõbb szintén Skandinávia fölé. Ez arra mutat, hogy keletkezésükben és fennmaradásukban növekvõ szerep jut az északi hideglevegõ dél felé való elmozdulásának a szubtrópusi meleg térhódításának rovására. Véleményem szerint az eddigieknél hûvösebb, nedvesebb idõszak küszöbére értünk.

Ferri: tegnap délelõtti kommentedben (társalogó) a véleményünket kérted jún. elsõ napjainak idõjárásáról. Sajnos, nem voltam gépközelben, nem válaszolhattam. Nem is baj, mára jobban látszik a helyzet. Alapjában véve a hûvösebb verziót támogatom, a Kárpát-medence nyugati részére nézve mindenképp. Látszik, hogy a konvektív mellett erõs advektív hajlam is van a légkörben (nyár elején ez még természetes). A hidegadvekció lehetõségére feltétlen felhívja a figyelmet a múlt keddi hidegfront a szerda hajnalra 6 fokig(!) zuhanó hõmérséklettel, és a ma délelõtti, 12-13 fokos, csendes esõs idõ. Továbbra is tartom, hogy júniusban elég valószinû egy, esetleg két erõsebb hidegbetörés, néhány szokatlanul hûvös nap. Persze emellett nyilván lesznek nyári napok, sõt, hõségnapok is. De sokkal valószínûbbnek tartok ilyen erõsen hullámzó hõmérséklet- menetet, mint tartós hõhullámot, hõségnapok sorozatát.