Meteorológiai társalgó

Igazad van, a 70-es évek bizony hoztak jó hideg teleket is. 1978/79, 1979/80 például örökre emlékezetes marad. A hatvanasok méginkább: az 1963-as volt a múlt század második leghidegebb tele, s a következõ év is csak a február enyhesége folytán maradt el ettõl. Aztán a 69-es se volt piskóta a sok hófúvásával.
Szerintem nem jó oldalról lett megfogva a dolog, itt nem arról van szó, hogy az óceáni jelleget a telek enyhe voltán kell lemérni. Az tény, hogy a nyugat-északnyugatról minket ért hatások mások voltak a múlt század hatvanas-hetvenes éveiben, mint mostanság. Gyorsan vonuló ciklonok és frontok sokkal jellemzõbbek voltak a most tapasztalhatónál, a légkörben nagyobb volt a "horizontális dinamika", és kisebb a vertikális -ahogy Floo találóan kifejezte magát. Az okok boncolgatásába most ne menjünk bele, de a tény az tény.
Az erõsebb nyugatiáramlás-hajlam azonban nem azt jelenti, hogy akkoriban telente nem alakulhatott ki erõs blocking komolyabb hidegleszakadások következtében.
Még annyit meg kell jegyeznem, hogy a 2010-es évtizedben voltak nagyon enyhe telek , pl.
2006/2007, 2007/2008, de kifejezetten zordak is: 2001/2002, 2002/2003, 2004/2005. Az 1982/83-as tél nem hideg, hanem emlékezetesen enyhe volt.

Hát a 80-as évekrõl nekem sem éppen az enyhe telek jutnak eszembe. Igaz, én csak 85-ben születtem, de az épp egy elég brutális tél volt, akárcsak a 87-es, de szüleim elmondása szerint valóban több hideg tél is volt még abban az évtizedben, a 60-as évekrõl nem is beszélve. A 70-es években viszont meg kell hagyni, tényleg csapnivaló telek voltak.

A reggeli futások alapján jó esély van rá, hogy ez is egy újabb száraz hidegfront legyen a térségünkben, a csütörtökit meg már jóformán nem is találom. Azt is kérdezhetném hová tûnt Damon Hill, de a csapadék eltûnése valahogy még jobban aggaszt.

Majd este reagálok rá, most rohanok.

Tatán felizzott a salak a mérõ alatt

Õrület, hogy pontosan 3 nap múlva az ECM komoly csapadékot vár, fõleg ide délnyugatra, a GFS meg szinte semmit. Hogy a fészkes fenébe tudnak 3 nappal az esemény elõtt ennyire eltérni. Ráadásul mindkettõ napok óta stabilan adja vagy az egyiket vagy a másikat.

Azért ez nem ennyire egyszerû, bárcsak ilyen lenne! Nem szabad általánosítani, hogy vége, bizony a 60-as években azért igencsak voltak zord periódusok, így a füge gyakran meghalt volna! A 70-es években is volt néhány olyan nap mikor -15 fok alá csökkentünk, azonban ez az évtized nagyon enyhe teleket hozott. pl 74-75-ös télen Budapesten az abszolút minimum -5,1 fok volt, ennél hidegebb napra nem futotta, de az ország nagy részén sem volt -10 fok, tény volt ilyen, de ilyen volt 2006-07-ben is. Ezért óvatosan, hogy még tíz év! És mi van azzal a ténnyel, hogy a 20-30-40 években forró nyarak, és zord telek voltak? Mi lesz ha tíz év múlva nem az jön? Mert jöhet vagy marad ez is ami most van! Ha a 3 évtizedet veszem alapul, abból egy évtized volt szinte tökéletes számodra a 70-es évek, a 60-as években sok hideg tél volt és a 80-as években is, és nem csak a 85, 87, hanem a 80-81-82-84, vagy akár a 86-os február is ezek közé sorolható, máris nem fekszik olyan jól a leányzó! Bizony 81-ben közel 20 zord nap volt a fõvárosban és még több északkeleten de nyugaton is sok volt ebben az évben! Ha tetszik ha nem, hazánk területén a zord idõszakok egy-egy kivételes példától eltekintve igen gyakori vendég!

3-4 évvel ezelõtt is már rengeteget írtam a nyugati áramlás drasztikus leállásáról és a gyakoribb szélsõségekrõl, amik a 90-es évek elejétõl váltak gyakoribbá.
Akkor jöttek a szokásos vélemények, hogy régen is voltak szélsõségek (persze hogy voltak, csak az nem magyarázat arra, hogy most is azok vannak), meg többen figyelik fényképezõvel az eget és mindenkinek van fotógépe, persze hogy többnek tûnik a jégesõ meg a tuba (többen figyelik, ez igaz, de a jégesõ attól még nem kell, hogy több legyen, és érdekes végeredménye lenne egy olyan felmérésnek, hogy hány metnetes észlelt az idei konvektív szezonban jégesõt, vagy tud valamely környékbeli településrõl jégesõrõl ; azt hiszem, sokan tennének "X"-et a "volt" rubrikába, és mindez jól mutatna egy térképen).
A tudósok jöttek a felmelegedéssel, lemelegedéssel meg átmelegedéssel, a mediterrán klíma északabbra tolódásával, a klíma szárazodásával, meg mindenféle baromsággal, s közben volt, aki rendszeresen és módszeresen figyelte az idõjárást évtizedeken keresztül, és mindenféle számítógépek meg adatsorok meg görbék nélkül 1992-ben azt mondta, hogy hoppá!
Valami megváltozott, más, mint elõtte!
Nem 5 éve más, meg mindig más volt, nem!
1992 óta más.
A szakemberek meg sötétben tapogatóztak.
Nagyon kell figyelni ezeknél az elemzéseknél, nagyon körbe kell járni a dolgokat, nem lehet csak úgy ráfogni bármit, nagyon észnél kell lenni, ha nem akarunk tévútra menni.
A téli minimumhõmérsékleteknél is látható, hogy az 1960-1990 közötti 30 évben sokkal ritkábbak voltak a nagy hidegek.
Nem tudom biztosan, de mintha az 1985-ös és 87-es nagy telet, vagy még talán a 63-as és 69-es telet is, vagy csak valamelyiket vulkánkitörés okozta, ezek ékelõdnek be epizódszerûen a 30 éves enyhébb telû, zonális idõszakba.
Most, az elmúlt 20 évben olyan drasztikus telek nincsenek, de sûrûbben vannak elég hideg telek.
Sõt, ha tényleg jól emlékszem, és a 85-ös vagy valamelyik nagy tél tényleg vulkánkitörés miatt volt, akkor azt kivéve még látványosabb a különbség a két idõszak teleinek abszolút minimumait vizsgálva.

Amennyiben a dinamikus nyugati áramlás megszûnik, és anticiklonok uralják Európa idõjárást, nyilvánvaló, hogy a nyarak ezáltal melegebbek, a telek pedig vagy ugyanolyanok, vagy kissé hidegebbek lesznek, de nem annyival hidegebbek, mint a nyarak melegebbek.
Ez éves átlaghõmérsékletben egy kis pluszként fog jelentkezni.
Az a fél fok vagy 8 tized jelentõsége meg eltörpül amellett, hogy mit ver szét a jég vagy mi szárad ki, vagy éppen mi kerül víz alá.
Mert szélsõséges idõjárás lehetne ugyanolyan átlaghõmérséklet mellett is, egyszerûen hidegebb van télen, melegebb nyáron, és meg is vagyunk.
De hogy átlaghõmérsékletben melegedünk, télen meg nem melegedünk, sõt, akár hûlünk is, abszolút téli minimumokban meg pláne, akkor annak valami más oka kell lennie, mint hogy ráfogjuk, hogy melegedünk és kész.
Régebben tettem fel a kérdést az egyik fórumban: A globális felmelegedés miatt van éghajlatváltozás, avagy az éghajlatváltozás miatt van globális felmelegedés?
Nagyon nem mindegy!

Szóval Kedves hideg és hógyûlölõ, zonális telet kedvelõ, nyári hõséget és szupercellákat utáló MetNetesek! Még 10 év, és jönnek az enyhe telek és a kevésbé meleg nyarak!
Az elmúlt 2 nyáron errefelé szupercellát csak hébe-hóba láttunk, úgyhogy mi már szoktatjuk magunkat a következõ 30 év szupercellákban szegényebb idõszakaihoz
Szegény Wetsomot sajnálom, szerintem szerzetesnek fog állni, annyira uncsi lesz az idõjárás

Bár az érdekes, hogy a 60-90 közötti zonálisabb jellegû idõjárást ez a meghülyülés egyik pillanatról a másikra váltotta fel, fogta magát és ilyen lett.
Persze megtévesztésre jók 63, 69 és a 85, 87 tele, amikor borzalmasan hideg volt, vagy a 2006/2007-tõl a 2008/2009-ig tartó 3 enyhe tél, közöttük a 2006/2007-es kimondottan enyhe tél (ami után jöttek a mediterrán térség északabbra tólódásos éghajlatváltozásos verziók....mondjuk hogy a Földközi-tengert hogyan vitték volna északabbra, arra nem bírok rájönni ), de azok is és ezek epizódszerûek.
Aztán persze jöhetnek sorban a mérések, a mérési körülmények változásainak nehézségei a klímakutatásban, az emberi technika fejlõdése következtében is sok olyan dolog történt, ami látszólag a felmelegedést támasztja alá, és így tovább.
Csak majd amikor 2024-ben egy jó kis zonális nyáron a évi országos maximum hõmérséklet 29 fok lesz ( a 39 helyett), akkor áll majd ferdén a globális felmelegedést erõltetõk szája. Arról nem is beszélve, hogy a téli legalacsonyabb érték meg még a töbörben is "csak" -20 lesz ( a -40 helyett), síkvidéken meg fagyzugban is minden évben terem a füge, mivel nem fagy el, azt mivel magyarázzák majd?

Na befejezem, mert már összevissza írok és mindjárt rádõlök a billentyûzetre, a globális felmelegedés miatti mai 31,8 fokos meleg következtében felhevült nyugat felé nézõ szobámba elhúzok aludni
Ez a téma nagyon érdekes, annyi helyen kapcsolódik az élõvilághoz, a társadalomhoz, a gazdasághoz, érdekekhez és ellenérdekekhez, hogy szinte kimeríthetetlen.

Valóban! Most, hogy olvasom a felhõátvonulások eltûnésérõl való kommentet esett le, hogy tényleg eltûnt!
Ami számomra még feltûnõ,hogy gyerekkoromban( 80-as, 90-es évek) sokkal több volt a zúzmarás napok száma az elmúlt évekhez képest.

Nagyon érdekes dolgokat írsz. Az Éghajlatváltozás rovatban van egy -ha jól emlékszem, júliusi- komment VáraljaMet tollából, ahol belinkeli az évi középhõmérséklet-görbét 1790-tõl napjainkig. A görbén az a feltûnõ, hogy nagy és kis szórású szakaszok váltakoznak rajta. Elõbbi részeken hideg és meleg évek sûrûn követik egymást, a görbe kilengései nagyok. Utóbbiaknál az egyes évek között jóval kisebb a különbség, az amplitudó kicsi, a görbe kisimultabb.
Az a feltûnõ, hogy az általad említett zonális és meridionális (meghülyült) idõszakok éppen egybeesnek a középhõmérséklet görbe említett szakaszaival: zonális idõszak kis kilengés - meridionális idõszak nagy kilengés.
Erõsen úgy tûnik, mindez a naptevékenység változásaival (vagy még inkább, a nap mágneses terének változásaival) függ össze. A zonális idõszakokban ez általában véve erõsebb, mint a meridionálisokban. A gyenge naptevékenység két dolgot csinál: növeli a sarkvidéken a kisugárzást elsõsorban a téli félévben, és csökkenti a nyugtiáramlás-hajlamot, a légköri képzõdmények áthelyezõdésének sebességét (épp ezt tapasztaljuk kb. 1990 óta, mikor a nap mágneses tere csökkenni kezdett).
A sarki hidegbázis ilyetén megnövekedése párosulva a csökkent atlanti hatás miatti nyári forrósággal bizonyos "spannungot" visz a klímába Eurázsia nyugati részén, így nálunk is. Ebbõl következik az egyes évek középhõmérséklete közti nagy különbség, s az idõjárás szélsõségekre hajló volta. A XVIII. század végén, mikor a Maunder-minimum utóhatása még érzõdött, mindez még a ma tapasztalhatónál is sokkal kifejezettebb volt. Az akkori idõjárási szélsõségek mai szemmel nézve elképesztõek. Mindenesetre most szintén ilyen "rázós" idõszakban vagyunk -hogy meddig fog tartani? Ki tudja!

Megnyugodtam, ezekszerint volt abban valami amit kérdeztem. Ámbár én abból az idõszakból is emlékszem jónéhány kemény zivatarra, igaz talán nem olyan hevesekre mint az utóbbi pár évben, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy akkor, ha valahol borsószem méretû jég esett a hiradó is azt mondta, nem dinnyeméretût mint most.

berakom idõkapszulába, 50 év múlva megkapod

Szó volt a régi frontátvonulásokról (általában Ény-ról jöttek). Akkoriban visszatérõ mondatok voltak (típusszöveg) az elõrékben. Ény-felõl felszakadozik a felhõzet és eláll az esõ, míg keleten még további esõ,zivatar várható.A Dunántúlon felhõátvonulások mellett hûvös idõ lesz futó záporesõvel és idõnként viharos lökések kísérik az ény-i, északi szelet...stb.
Ilyen elõrejelzés manapság ritka , mint a fehér holló.
(Lassan már nem is tudom, mi az a felhõátvonulás, a tinik meg méguccse. )