Meteorológiai társalgó

Én is ezt tippelem ,a jul,aug,szept.-nél csapadékosabb lesz a köv. 3 hónap.  És akko időjárás :fogd meg a söröm.

Amúgy mindkettőtöknek igaza van, számít a tenger hőmérséklete, de önmagában nálunk semmit nem ér (Bazsa kifejtette miért nem). 

Viszont szerintem is jó esély van egy csapadékos ősz végére/télre. Ritka az, hogy fél évig AC dominancia legyen, úgyhogy ez valamikor fordulni fog

Igen, egy-egy adott pontra persze hogy számít a makrohelyzet, ezért írtam, hogy "És ha csak néha-néha felmászik hozzánk egy-egy... [...] medi " Ebbe belekalkuláltam egy ciklonpályák szempontjából kedvezőtlenebb forgatókönyvet is.  De a melegebb víznek a hője, mint tárolt energia igen is erősítheti a ciklogenezist, és a nagy számok törvénye alapján néha-néha mi is a ciklonpályák útjába kerülhetünk.

Na, de nem akarom ezt már túlmagyarázni...
____________________

Takt: 33,5 fok, Felhőzet: 2 okta (jóindulattal 3) 

[...] Minden makrokhelyzet kérdése.
Lehet akármilyen meleg a Földközi-tenger, ha a makrokhelyzet nem támogatja, nem fog érkezni hozzánk nagy csapadékú mediterrán ciklon.
Vagy lehet átlagnál hűvösebb is a Földközi-tenger tenger, de ha a makrokhelyzet támogatja, sorra érkeznek fölénk a nagy csapadékú mediterrán ciklonok.
Nyilván ez most így kissé ki van sarkítva amit írtam, de szerintem érthető.
Egy 2013. első negyedéhez hasonló félblokkos makrokhelyzet kéne.
Január eleje és április eleje között hazánkban kb. 25-30 db mediterrán ciklon vonult át akkor.
Nem gondoltam volna akkor, hogy ilyen nálam megtörténhet a téli félévben, de akkor nálam 375 mm körüli csapadék hullott 3 hónap alatt. Aztán nyár végére mégis komoly aszály alakult ki még úgy is, hogy a május-júniusi medárdi időszak nálam jó csapadékos volt.

A meleg tengervíz "hűha", meg "bumm" ide- vagy oda igen is fontos tényező, kérdezd csak meg a hurrikán-, meg tájfun övezetben élőket. Nyilván a Földközi-tenger egy kisebb nagyságrend, mint egy óceán, de a mediterrán térségben (nem egy-egy adott pontban), hanem általában Gibraltártól a közel-keleti partokig ha a nyomási mező engedi, akkor bizony erős ciklonok, akár egy-egy medikán is kialakulhat. És ha csak néha-néha felmászik hozzánk egy-egy erősebb, és/vagy sok csapadékot adó medi, az már sokat segít a csapadékhiány mérséklésében, főleg az akkor már hűvösebb idő miatti kisebb párolgás mellett.

Itt most továbbra is elsősorban az ősz második feléről beszélek, hiszen szeptemberben, meg október első felében még nem ritka az anticiklon-dominancia hazánkban. Lásd "vénasszonyok nyara" időszak. (bár az utóbbi években a szeptember inkább 4. nyári hónap, mintsem lájtos indián nyár)

Ősszel, főleg az ősz második felében már nem szokott olyan döglött lenni, amikor már délebbre húzódik a Hadley-cella leszálló ága a mediterrán térségben. Továbbá a nagyobb észak-déli hőkontraszt északabbra is erősebb ciklonokat hoz létre elsősorban Észak-Európában, melyeknek frontjai, illetve peremciklonai délebbre is lenyúlnak, szintén segítve a mediciklon-képződést. És ehhez jön még hozzá a meleg tengervíz ugye... Meg az esetleges ex-hurrikánok Európába átért maradványai.

Nyilván nem ér el hozzánk minden medi, de szerintem az ősz második felétől szerintem jó esély van a térségben csapadékosabb periódusra.

Szerintem a melegebb Földközi tenger nem garancia arra, hogy több és erősebb mediterrán ciklonok generálódjanak. A mediterrán ciklonok létrejötte és aktívitása véleményem szerint ennél bonyolultabb. Bizony jöhet egy hosszú, száraz, az átlagnál melegebb ősz. Sőt erre van nagyobb esély (csak esélyről írok). Bőven tarthat még sokáig ez e Közép-európai AC hajlam.