Külföldi időjárási események
Nálam abszolúte nyitott ajtón zörgetsz, mikor a kontinentális hatás európai erõsödését demonstrálod: ez véleményem szerint is szinte bizonyítottnak vehetõ. Még egy dolog a témához: megfigyelésem szerint az óceán fölött relatív gyakoribbak a zonális áramlási képek, ezeknek a coriolis erõ generálta, "hosszúpályás" légmozgásoknak az akadályoktól mentes tengerfelszín kedvez. A szárazföldön ellenben az áramlások lelassulnak, örvényesednek, ami a meridionalitást segíti (ld. az északi és déli hemiszféra polárfrontjának eltérõ viselkedése)
Nézetem szerint Európa viszonylatában az is fokmérõje a kontinentalitásnak, hogy a meridionális muszterek mennyire képesek nyugat felé terjedni. Mostanában elég nagy mértékben: innen a Nagy-Britanniában tapasztalható, hideg telû-meleg nyarú, szélsõséges idõjárás -ahogy ki is fejtetted. Sokat mondó, hogy mennyire "szeret" már jó ideje meridionális tengelyû AC tartózkodni a Brit-szigetek környékén. Az okokat sokáig boncolgathatnánk, én az idõbeli egybeesés és bizonyos cirkulációs mechanizmusok alapján a nap mágneses terének több, mint két évtizede tapasztalható monoton csökkenésére gyanakszom. Persze lehet, egész másról van itt szó, több tényezõ is figyelembe vehetõ.
A hötehetetlenséget azért említettem meg, mert ennek folytán -fokozott kontinentalitás ide vagy oda- az Északatlantikum tavaszi hidegsége mind a mai napig jellemzõ -ez nyilván "rásegít" a mostanihoz hasonló észak-angliai havazásokra. S némi magyarázatot szolgáltat arra, hogy miért téliesebb most az idõ Északnyugat-Európában, mint volt december-januárban.
Nézetem szerint Európa viszonylatában az is fokmérõje a kontinentalitásnak, hogy a meridionális muszterek mennyire képesek nyugat felé terjedni. Mostanában elég nagy mértékben: innen a Nagy-Britanniában tapasztalható, hideg telû-meleg nyarú, szélsõséges idõjárás -ahogy ki is fejtetted. Sokat mondó, hogy mennyire "szeret" már jó ideje meridionális tengelyû AC tartózkodni a Brit-szigetek környékén. Az okokat sokáig boncolgathatnánk, én az idõbeli egybeesés és bizonyos cirkulációs mechanizmusok alapján a nap mágneses terének több, mint két évtizede tapasztalható monoton csökkenésére gyanakszom. Persze lehet, egész másról van itt szó, több tényezõ is figyelembe vehetõ.
A hötehetetlenséget azért említettem meg, mert ennek folytán -fokozott kontinentalitás ide vagy oda- az Északatlantikum tavaszi hidegsége mind a mai napig jellemzõ -ez nyilván "rásegít" a mostanihoz hasonló észak-angliai havazásokra. S némi magyarázatot szolgáltat arra, hogy miért téliesebb most az idõ Északnyugat-Európában, mint volt december-januárban.
Szerintem a mostani szélsõségesen meleg majd hideg idõ nem az óceán hõtehetetlensége miatt van, hanem amiatt, hogy az angliai ciklon és az izlandi AC közti Ék-i áramlás nagyon hideg sarki levegõt vitt a szigetekre, elõtte viszont olyan volt a felállás, ami mind a maritim, mind az arktikus légtömegeket elzárta. Viszont ezek a helyzetek elég ritkák voltak régebben arrafelé, és az is (2009 vagy 2010-ben ?), hogy decemberben kemény hideg és havazások legyenek tartósan arrafelé. De emlékezhetünk az utóbbi évekbõl heves nyári hõhullámokra is, pedig ugye ott nyáron a hõtehetetlen óceán hûtõ hatásának kellene érvényesülni. Kicsit sok mostanában ez a nem éppen óceáni éghajlatra jellemzõ idõjárás. Egyébként ma folytatódott náluk a fagyos idõ, nem egy 24 órás tüneményrõl beszélhetünk, de az is megér egy misét, hogy É-Európában most áprilisban miért van keményebb tél mint decemberben vagy január elején. Ugye az nem az óceán hõtehetetlenségével magyarázható ?
Utánanéztem, ÉK-Angliában a tengerparton átlagosan 10, a Pennine-hegység magasabb részein 40 hótakarós nap van egy évben, úgyhogy a Leifur által alább beszúrt sheffieldi életkép bizony elég extrém így áprilisban.
Az áprilisi havazás a Skót-felföldön nagyon rendben van (nemegyszer még nyár elején is havazik itt 1000 m fölött), de még a délebbre fekvõ Angliában sem lehet ritkaság. Az óceán hõtároló képessége nagy (mind pozitív, mind negatív irányban), ez nemcsak a szélsõségek kiegyenlítésében mutatkozik meg, hanem nyilván az évi hõmérséklet-menet és a napállás hõtehetetlenség okozta idõeltolódásának hosszában is. Nálunk például az év leghidegebb és legmelegebb idõszaka kb. egy hónapos késéssel követi a téli illetve a nyári napfordulót.
Óceáni klíma esetén elvileg még nagyobb ez a késés: az év hõmérsékleti mélypontja tél végére, esetleg tavasz legelejére esik (érdemes lenne adatsorokat végignézni).
A nehezen, lassan melegedõ Északatlantikum hatásának tudható be (véleményem szerint), hogy áprilisban és fõleg május elején Európa fölött a hidegleszakadások rendszerint nyugatra tolódnak.
A koratavaszi 20-25 fok ezzel szemben egyáltalán nincs rendben óceáni éghajlaton: ez kontinentális sajátosság. Az idén ott tapasztalt korai melegben a szárazföldi hatás utóbbi idõben (nálunk is) tapasztalható elõretörése érhetõ tetten.
Óceáni klíma esetén elvileg még nagyobb ez a késés: az év hõmérsékleti mélypontja tél végére, esetleg tavasz legelejére esik (érdemes lenne adatsorokat végignézni).
A nehezen, lassan melegedõ Északatlantikum hatásának tudható be (véleményem szerint), hogy áprilisban és fõleg május elején Európa fölött a hidegleszakadások rendszerint nyugatra tolódnak.
A koratavaszi 20-25 fok ezzel szemben egyáltalán nincs rendben óceáni éghajlaton: ez kontinentális sajátosság. Az idén ott tapasztalt korai melegben a szárazföldi hatás utóbbi idõben (nálunk is) tapasztalható elõretörése érhetõ tetten.