Meteorológiai társalgó

Köszönöm a tanácsot, megfogadom, először van ilyen kertem, kezdő vagyok még a témában.  Mogyoródon homokos talaj volt, szúrós tövises növényekkel, nagyon más volt, és ott is csak 4 évet laktam, előtte soha nem volt saját kertem. Bár a kert egy részén olyan sűrű, dús és egekbenyúló fű van, hogy az nem fekszik el, még mikor vagy 20-25cm magas, akkor sem, de akkor ezeket a részeket külön kezelem. Ellenben sok részen tényleg felesleges volt nyírni már ősszel, de így egységes volt, gondoltam. A magasabb vágást is mindenképp megfogadom.
Egy hét alatt lett ekkora alacsony vágás után, most, a dúsabb helyeken:

 

Érdekes, én sem nyírtam 2 hónapja füvet. Semmilyen tudományos magyarázatom nincs hozzá, úgy látszik ez ösztönös. 

Nem is neked szólt valójában, csak a te hozzászólásod kapcsán merült fel, ezért adtam erre a választ.

Köszi a képeket. Nem szép látvány a kertben sem. De pl. érzékelhető, hogy egy erdő milyen mennyiségű vizet szivattyúz(na) ki és párologtat(na) el.

Természetesen a te kerted és ez nem az én dolgom, csak finoman a margón jegyzem meg a kép alapján, hogy érdemes lenne maximális vágásmagasságon használni a gépet és magasabbra meghagyni nőni a "füvet" és nem nyírni ilyen csapadékhiány esetén, mert ezek együtt legyilkolják. És eső után egy-két nappal vágni csak.
Én két hónapja nem nyírtam le, hagytam, hogy éljen. Így nem égett ki, mert a magasabb csenkesz szálak összeborulnak és sokkal jobban megőrzik a nedvességet, természetes gyepként viselkedve saját mikroklímát teremtenek. Zöld is maradt. Nagyon megnőni sem tud érdemi eső nélkül, de nem ég sárgára a töve. Kb. egyensúlyban van, pedig délkeletre néz a Mocsár-domb oldalában. Az se baj, ha közben a lóherétől a cickafarkig kissé diverzebb is lesz...a csenkesz fajok jól bírják a gyötrést, de ha nincs elég víz tarlóvá válnak, és amíg nem kap újra elegendőt beszünteti a gyepfunkciót.
Kevesebbszer, magasabbra a kulcs most. 
Szerintem...
     

Nem néztem végig Pitomot és a videót, de ha így van, akkor jogos az észrevétel.
Hozzá teszem, erről őt kellene kérdezni leginkább.
De ha jól tudom majdnem időjárásjelentés se lett (kis túlzással), úgy nyakukba szakadt valami IT zűr.
Az OMSZ hivatalos tanulmányában és az abból szerkesztet hírben nem írnak olyat, hogy magasabb a júniusinál.
Hírben: "Egy átlagos júniussal felérő hőmérsékletű..."
Tanulmányban: "Ez a magas érték az átlagos júniusi középhőmérséklet közelében van, ami 19,8 °C."
Link
Link
De ezeket te is olvastad.

Ebben a videóban elhangzik, hogy az idei szeptember 19,6 °C átlagot hozott országosan, ami magasabb, mint a júniusi. Ehhez képest az az OMSZ honlapján júniusra 19,8 °C országos átlag olvasható.
Valamelyik állítás nem igaz.

A kert egy kis területén lehet találni, így jobban megvizsgálva ( nem futtában fűnyírás közben, októberben! ) 1-3cm széles. Egy 6-8m x 2-3m-es területről van szó.

Az éppen 300 mm feletti 8 hónapos periódus kemény. Nem csoda,  ha már a patakvölgyre futó kertekben is reped a föld. Nem épp örömmel, de vessünk rá egy pillantást, ha tudtál fotózni. Köszönet érte előre is. A 60 napos szumma meg mindent elmond. A T adatokra még ránézni se merek. 17 C fok felett az NHH havi átlaga szeptemberben!
Ma délelőtt Pitomnál is megütötte az ingerküszöböt a kanyonképződésünk, így megkeresett, hogy mint igazi télimádó, tele a hócipője a végtelen nyárral és aszállyal, tegyük közzé a mi kis börzsönyi felszínalaktani csodánkat. Nem mondtam nemet, így ma délben a cseppet sem kívánt országos hírnév útjára léptünk.
M1 Hiradó délben:
Link

Bár a lassan - kisebb, nem túl acélos megingásokkal - több mint 50(!) napja tartó, a Börzsöny nagy részén uralkodó, szinte sztyeppei jellegű  időjárásnak vasárnap óta őszies jellege lett (párás, ködös, csepergős, borult, hűvös stb.), a látszat ellenére nem mondanám, hogy a következtében kialakult nagy fokú (nevezhetjük bátran súlyosnak is) szárazságot, aszályt az elmúlt 48 órában lehullott 1,5-2 mm-nek (Nagy-Hideg-hegy - 864 m tszf! - 1,9 mm) sikerült megtörnie. Ez körülbelül lehetetlen is.
Az elmúlt 30 napban 25 mm csapadék esett a főgerinc egyik legmagasabb hegycsúcsán (ld. fenn - NHH).
A 90 napos adatban a 188 mm-es, első blikkre jónak tűnő szumma (az eloszlásról most ne beszéljünk), 20 mm-es negatív anomáliát mutat!
A 90, 30 nap között egy 60 napos, vagy 50 napos adat elég "hajmeresztő" lenne, úgy, hogy egy alapvetően csapadékos hegyvidékről van szó.
A 0-100 cm-es vízhiány (kb. 130-140 mm)  a talajban, majdhogynem az Alföldre jellemző értéken áll, az Északi-középhegyvidék legnyugatabbi, csaknem 1000 méter magasságig emelkedő tagozatában. 
Ez és ehhez hasonló anomália értékek a vízhiány terén egyébként a Dunántúli-középhegységtől, egészen az Északi-khg. legészakibb tagjáig (Zempléni-hegység) megfigyelhetőek (az erdész kollégák és az erdészeti mérőhálózatok adatai is ezt igazolják mindenütt vissza), de érdekes módon általában az Alföldre ereszkedő déli hegységperemeken (Bakonyalja, Mátraalja, Bükkalja, Hegyalja). A Dunazug-hegyvidék és a Börzsöny területén pedig messze északra benyúlik. Ne felejtsük, hogy a Mezőföld hiába a Dunántúlon van, az Alföld tájegysége! A Dél- Dunántúlon már 170 mm körüli értékkel egészen a Mecsekig húzódik.

Vessünk egy felületes pillantást az erdőállományra, itt a Börzsönyben.

Csodaszép augusztus, mi itt baj?. Itália kék ege ragyog. Zöld az erdő. Nyár vége van, így hát persze, hogy kissé kopottasan sárgás az a rét. Csak, hogy a kép október 7-én készült. Kb. 350 m tszf.- magasságban, egy kiterjedtebb, legeltetésre is használt ún. hegyvidék szőrfűgyepes réten. Magyarul csenkeszes. Felette 500-530 méteres nyugat-keleti hegyvonulat gerince, cser és kocsánytalan tölgy erdővel.
A rét rommá van égve. Kb. 15-20 cm kiszáradt porréteg borítja, melyet vígan fúj a délkeleti szél. A jobb oldalon egy patakvölgyfő látható, ott húzódnak fel a vadkörte fák. Körben mindenütt cseres. Bele nagyítva a szép zöld erdőbe, a koronákon láthatóak a megégés, a felperzselődés barna nyomai. Nincs őszi elszíneződés, ugyanis annak beindulásához hidegsokk (fagy vagy fagypont közeli hőmérséklet) kell és őszi időjárás. A tölgyesek kb megrekedtek az augusztusi állapotukban és perzselődnek. A levelét csak az elegyes gyertyán dobta el csöröge szárazon és barnán (egyébként sárga lenne),. A tölgyről, főleg a cserre jellemzően, még télen se esik le a megbarnult levél. Így maradtak...Normális esetben egy ilyen csenkeszes rét október közepén kb. így néz ki.

De semmi gond, az erdőben minden a legnagyobb rendben. Összességében, úgy kb. zöld.
Azonban nézzünk be a lombozat árnyalása alá, csak a talajra.

Hopp. A Palóc Grand Canyon után a Börzsönyben is több helyen elindult a képződés. (A sötét szín senkit ne tévesszen meg!)

Lássuk méretarányosan. A hókanalas túrabot simán belefér és nem az alján áll, mert a talajrepedés (mely akár Békés megyében is elmenne, csak ez épp erdőállomány alatt van!) ferdén megtörik és kb. nem látni le az aljáig. Kb. 70-100 cm közötti mélységig lehet belátni.

     

Valóban mint egy gleccserhasadék, bevilágítva se látni az alját.
Összegezve azt mondhatjuk, a kerületvezető erdészeket is meghallgatva, hogy kb. kiheverhetetlen károkat szenvedett számos erdőrész. A cseresek biztosan. Olyan mértékű száradék képződik (elhalt fák), hogy a turistautak mentén pásztaszerűen kell kijelölni gyérítésre egy 4-5 méter széles sávot, hogy ne a túrázók fejére essen majd. Ilyet én még soha nem láttam a hegységben. 
Ezek a tények, sajnos....