Globális jelenségek

Sok, nagyon sok olyan fogalom keveredik (vagy nem keveredik, mert nem tudják hogy létezik, vagy nem tudják, hogy szét kellene õket választani) még a kutatók fejében is, amik amig nem kerülnek tisztázásra, addig össze-vissza fognak beszélni az elképzelt globális felmelegedés és klímaváltozás várható következményeirõl.

Nekem is van egy történetem, éppen fordított elõjelû a gyapottal, és ráadásul sokkal reálisabb, sõt, könnyedén megvalósítható lehetett volna, ha értettek volna hozzá. A kivirõl van szó, amit behoztak és meg akartak honosítani, mégpedig egy Zala megyei helyre csináltak egy ültetvényt az 1980-as évek elején. Az ültetvény nem termett, ugyanis összevissza ültették, nem értettek a termesztéséhez, álterméseket hozott stb. Aztán pechü(n)kre jött az 1985-ös tél, amikor Olaszország szerte szétfagyott minden, naná hogy nálunk is, és ráfogták hogy nem is terem, el is fagy, akkor Zala megye túl hideg és hûvös a kivihez, fogták, levitték a Villányi-hegység déli oldalába. Mivel a kivi nagyon vízigényes, naná hogy kiszáradt meg kiégett ott. Zalába kifagy meg nem terem, dél-Baranyában meg kiég meg elszárad, a kivi nem termeszthetõ Magyarországon. Az állatok. Közben kivinagyhatalom lehetnénk, és ennek teljesen reális valóságalapja van, az elmúlt 4-6 év tapasztalatai bõven feljogosítanak erre a kijelentésre, míg a gyapothoz azért szerintem több kell, ha egy hûvös nyári idõszak tönkreteszi.
Persze aztán kérdés, hova ültették azt a gyapotot, mert ha a szeptemberi fagy elvitte, akkor az nem lehetett egyszerû hely, ugyanis egyrészt szeptermberben nem sûrûn fagy (a mi dombjainkon például még októberben is csak ritkán), másrészt lehet, valami mélyen fekvõ hely volt.
És igaza van Snowhuternek, nem kellett volna 3 enyhe tél után felbuzdulni a gyapoton, mint ahogy nem kellett volna a 85-ös tél után feladni a kivit, ami 10 évente van 2-3.
Sok mindent elszúrtak elõdeink a hozzánemértésük okán.
Aztán most, hogy jön a globális felmelegedés, lehet újra megpróbálkoznak vele, mint ahogy kertészeti egyetemeken már kísérletek folynak melegigényû növények magyarországi termeszthetõségét illetõen, mégpedig oly módon, hogy a középhõmérséklet mellett vizsgálják a növények reakcióit. Totálisan hibásan, tévesen teszik. Csak senki nincs, aki felhomályosítaná õket.

Ez az érdekesség igazából a hosszútávban írottakkal együtt nyerne értelmet. Arra utaltam volna, hogy a gyapottermelésnek a pozitív AMO fázis negatívba való átmeneti fázisa vetett véget meglehetõsen gyors véget, mintegy utalva az idõjárás társadalmi-gazdasági alakító szerepére is. Utólag a klimatológiai adatok egyértelmûen megmutatják, hogyha akkoriban tudtak volna arról, hogy a negatív fázis már nem várat magára sokáig, eszükbe sem jut milliókat beleölni ilyesmibe. (Habár a Rákosi rezsim szellemi színvonalát tekintve lehet, hogy igen, de ez már nem meteorológia). Jelenleg pedig felvethetõ, hogy egy hasonló átmeneti idõszakot élünk meg. Ahogy ma is egyesek "elmediterránosodásról" beszélnek, miközben lehet, hogy csak pozitív csúcsban vagyunk, ahonnét elõbb utóbb csak negatív irányba vezethet, vagy már vezet is az út.

Áthelyezve innen: Hosszútávú esélylatolgatások (#61771 - 2009-08-09 16:15:17)

Hopp és el is felejtettem egy érdekességet, találtam egy cikket a magyar gyapottermesztésrõl, amiben az 50-es években bekövetkezett éghajlati változás mutatta meg, hogy termesztési feltételei hosszútávon bizonytalanok. 50-51-52-ben kiváló átlagokat értek el köszönhetõen az enyhe teleknek is, egyesek új gyapotnagyhatalomról beszéltek már, majd 53-tól tartósan váltott a klíma, ami egyben termesztési próbálkozások sorsát meg is pecsételte.Link