Meteorológiai társalgó

Szentpéterfölde 2,6 fok.
Iklód és Kanizsa 4-5 fok.
Szeptember 12-én írtam Link
Úgy lett, úgy lesz!

Már csak 4 fok, ebből baj lesz.

Szerintem, és ezt már rég leírtam, de tudományos válasz sosem érkezett rá, hogy az éghajlat fogalmát definiálták már és sajnos magukat tudós szakembernek sőt talán multiprofesszornak tituláló egyének is összekeverik az időjárással. Mindkettő a légkör fizikai állapotát és az abban zajló folyamatokat jelenti, de eltérés van a vonatkoztatási időben. Az időjárás átlaga, megszokott folyamatainak rendje az éghajlat, ahol nem pár nap, hanem több évtized a vonatkoztatási idő. Azon lehet vitatkozni, hogy mennyi az  a "több", én osztom az ötven évet vallók nézetét, mert valóban 100 év átlaga már elmoshat átalakulási tendenciákat, harminc évre meg egy különösen hideg vagy esős vagy meleg stb. évtized nagyon rányomhatja bélyegét.
Az 1980 körüli években pl. nem voltak erősen csapadékos évek, így az 1971-2000 évek átlaga szokatlanul szárazra futott ki. Jöttek is a tudósok az elsivatagosodási elméletükkel, amit a 2001 óta tartó időszak szokatlanul esős, csapadékos volta visszabillentett. Ha az utóbbi ötven évet vetjük össze az előtte lévővel már nem hiszem, hogy bármiféle "nagy éghajlatváltozás" lenne. Hőmérsékletben is az  1950 körüli időszakban voltak komoly hőhullámok, míg 1970 körül szinte eltűntek ezek évekre. A mostani másfél évtizede tartó melegebb időszak ha nagyon furcsa is a 70-es éveket megélőknek, de nem annyira azoknak, akik 1950-re is emlékeznek. És persze 1950 óta elég komoly antropogén felszínformálás zajlik világszerte. Metropoliszok, hatalmas iparvidékek, erdőirtások, autópályaépítések, beton és aszfaltmezők, tövig lelegeltetett füves területek, bányavidékek hatalmas sebhelyei, mesterséges tavak, víztározók stb. stb.. Ha ezek után nem változott volna meg az időjárás, akkor az a fizika szabályai ellen lenne. Hogy ez éghajlatváltozást is hozott-e még korai éppen azért kijelenteni, mert még nem 50 éves, csak talán 20-30 éves adatok mutatják. Persze az is kérdés, hogy mikor lépünk át egyikből a másik éghajlatba ?
A 70-es években a Száhel övezet kapcsán kezdtek éghajlatváltozásról beszélni, mert nagy éhinségek alakultak ki és azt a Szahara menti füves pusztaság lelegeltetése, elsivatagosodása váltotta ki. Természetes folyamatok miatt bárhol, bármikor kialakulhatnak száraz évek a Földön, de az ember ha túlszaporodik, akkor bizony a saját tevékenységével és pl. vízfogyasztásával, öntözésével rátehet egy lapáttal. Nem néztem még utána, hogy a félsivatagot Afrikában már sivatagnak tüntetik-e fel az 1970-es évek óta, de gyanítom csak a határvonal kicsit eltolódott. Persze az ott élőknek 50 vagy 100 km is sok, de a Föld egésze szempontjából nem egy egetverő változás.  Európában is lehet, hogy a mediterrán-kontinentális-óceáni éghajlathatárok kicsit eltolódtak, de ez még nem azt jelenti, amit szeretnének elhitetni velünk, hogy itt az emberiség vége. Képzeljünk csak bele, hogyha a "kis-jégkorbeli" éghajlathatárok visszatérnének jogosan mekkora jajveszékelés lenne. Hisz akkor Anglia kontinentális téltől szenvedett és mi lehetett a Sarkkör vidékén meg az Alpokban ? Ma, amikor ezrek halnak meg Európában ha -10 fok alá megy tartósabban a T, az akkori telek visszatérése milliók halálával és a gazdaság megbénulásával járhatna. Ehhez képest most az a sláger, hogy 25 fok feletti meleg sok napon volt. Csakhogy ettől még nem hal meg senki és a termés sem lett rossz. Milyen termések voltak a 17.-sz.ban ? Hát inkább ne tudjuk meg. És lám annak is vége lett egyszer és az emberiség nem pusztult ki.
Ma ha valahol árvíz van vagy aszály mindjárt éghajlatváltozást mondanak, mert 10 év alatt harmadszor is volt. Maximum az időjárás lett szélsőségesebb, majd ha ötven évig egyre gyakrabban lesz ez, akkor már én is azt mondom hogy változás, mert előtte 50 év alatt csak ötször volt. Persze az is lehet, hogy az erdőket az ember megritkította, városok sokaságát építette és a folyókat kiegyenesítette és nem a co2 miatt jött veszettül az ár. Az áradás lehet azért lett akkora, mert ez ember tudósai kontároknak bizonyultak vagy a tudásukat internetről vagy az ecserin vették.
Elnézést az amatőr megnyilvánulásért, magamat sokakkal ellentétben nem tartom "szerényen" tudósnak. Bár tanultam ezt azt, meg csak 45 éve figyelem az időjárást én is, de hogy ez egy tudományos  társalgó fórum csak ma tudtam meg. Nem is nagyon jövök ide egyhamar, ha ez így marad, ahogyan a mai hozzászólások színvonalát nézem.

Közben iszonyatosan zuhan a T! 6.5°C van jelenleg a "töbrünkben" Már holnap reggel dér lesz?

Mod.

Nem: ez nem tudományos fórum, ez alapvető tévedés. Ez egy nyílt internetes fórum, az időjárást szerető, az iránt érdeklődő laikusok számára.
És ez még akkor is így van, ha a fórumokat látogató gyerekek túlnyomó többsége az átlagembernél összehasonlíthatatlanul többet konyít a meteorológiához. Tudományos fórum akkor volna, ha pl. az ELTE-n belül  működne meteorológia szakos hallgatók számára. Akkor számon kérhető lenne a precíz, felsőfokú tárgyi tudás. Így nem.

A tudomány még ma is gyermekcipőben jár a hosszútávú met-i prognózisokat illetően...úgyhogy igenis fontos és jelentős dolog, hogy a tapasztalatokat, népi megfigyeléseket, évtizedek  megélt élményeit kivetítsük itt a fórumon!

Az én szintén szerény véleményem szerint statisztikákból nem lehet sikeresen előrejelezni. Soha nem felejtem el, valamikor a '70-es évek első felében történt, hogy egy meteorológus(!) nyilatkozott úgy, hogy a tél valószínűleg hidegebb lesz az átlagosnál, MERT a tavaszi, nyári és őszi hónapok olyan mértékű pozitív anomáliát hoztak össze, hogy ha a téli hónapok is enyhébbek, vagy akár csak átlagosak lennének, az évi közép minden eddigi rekordot megdöntene. Ez pedig nem hihető.
Azt hiszem, iskolapéldája ez a statisztikából kiinduló, elvileg is téves prognózisnak (nem is jött be)
A sokéves átlagban a szélsőségek kiegyenlítik egymást, az értelemszerűen nem tud számolni a "megbolondult", beteges időszakokkal.
Épp az ilyen időszakokra jellemző, hogy bennük a valószínűtlen válik valószínűvé, a statisztikailag valószínű pedig valószerűtlenné. Ilyenkor totál csődöt mondanak a statisztikai okoskodások.

Szerény véleményem szerint a statisztika arra jó,hogy azt lássuk mi volt ,nem pedig ,hogy mi lesz. Persze egyszer eljuthat a tudomány oda ,hogy ez is menni fog. Az is lehet ,hogy már eljutott csak én nem informálódtam kellőképp. 

"Amellett hogy ez konzekvens statisztikák megállapításához rövid időszak, még figyelmen kívül hagytuk azt is, hogy igen komoly változás állt be az éghajlatban, amelyről pro és kontra érvek mellett zajlanak viták, ha csak a kiváltó okokat nézzük. Akkor mihez is viszonyítasz? A régebbi, enyhébb és dinamikusabb légkörzéshez, vagy a mostani statikusabb és melegebbhez( medencék viszonylatában)?"

Ha ez igy van, akkor hogy lehet ertelmes osszehasonlitast csinalni? Az elmult mondjuk 200 evhez nem hasonlithato, mert az utolso mondjuk 30 evben tul sokat valtozott az eghajlat. Az is igaz, hogy 30-45 ev adathalmaza valoszinuleg keves barmi hosszutavu kovetkeztetes levonasara.
Igy akkor - szerintem - megis huzni kell egy hatart valahogy, mert a tul hosszu idoszak mar elfedne az utolso 30 ev komoly valtozasait, a tul rovid meg a statisztika szemszogebol nezve alkalmatlan sok mindenre. 
Valahogy megis kellene talalni egy kozeputat, hogy ezeket a megfigyeleseket ellenorizni lehessen, vagy akar lehessen probalni valahogy korrelaciot talalni az elmult 10 ev viszonylag gyakoribb marciusi nagy hoesesei es a nem tudom mi kozott, amibol ezek mondjuk 0.7 korrelacioval elorejelezhetoek lennenek. Itt ugye meg elesebb a kerdes, hogy mifele statisztikat lehet epiteni valamire, ami eleve csak 10-15 eve letezik. 

Long story short: nem biztos hogy 30, 27, 42, stb. ev adataira alapitva nem lehet statisztikat, korrelaciot vizsgalni, hiszen annyira valtozik a klima, hogy a hosszabb idoszak nagyobb esellyel adna hibas eredmenyt. (tisztan matematikai szempontbol 30 ev mar egy 30ad foku fuggveny illeszteset is jelentheti, ami mar igen pontos extrapolacionak szamitana a 31. evre, ha jol tudom)

"E két dolog miatt érezheted úgy, hogy időnként többet van analizálva, amit leírsz, de tedd fel a kérdést, rosszindulatból teszik-e a többiek,
vagy az oldal nívója érdekében."

Hát ez jó kérdés. Az első lehetőségre inkább semmit se mondok. A második olvastán... mondjam azt, a szám egyik sarka kicsit fölfelé görbült?
Inkább azt mondom, van itt 2 kolléga (nyilvánosan senkit nem szeretnék pellengérre állítani, privátban neveket is mondok), illetve az egyik csak volt, hosszabb ideje inaktív. Ezek az enyéimnél sokkal merészebb, sokszor zavaros szinoptikai elméletekkel álltak/állnak elő. Ők mégsem lettek "téma"
Egyébként én vagyok a HÜJE, hogy amit a fejemben forgatok, publikussá is teszem. De  vagyok olyan naiv, hogy azt higgyem, az ilyesmi érdekel valakiket  -legalább egy szűk kört. De úgy látszik, ezzel mindig csak bajt szerzek magamnak, holott szerény véleményem szerint badarságokat nem hangoztatok.
A hideg iránti olthatatlan szenvedélyem? Ez igaz. Viszont van itt egypár ember, akik ugyanilyen olthatatlan szenvedélyt éreznek a meleg iránt, és ennek hangot is adnak. Az enyémnél rendszerint kevésbé elméleti hangot. Ezekkel a kollégákkal se szokott baj lenni.
Talán a stílus irritál egyeseket, nem tudom.

U.i:: éghajlatváltozás. Ebben van igazság. Úgy érzékelem, a klímában kis korszakok, néhány évre, 1-2 évtizedre terjedő érák vannak (hogy ez összefüggésbe hozható-e a széndioxid kibocsájtás okozta valamekkora általános melegedéssel, szintén kérdés. Az a szabályszerűség (nek tűnő dolog), ami igaz volt az egyik korszakban, hamis lehet a másikban. Zivipötty fejtegetett a minap valami ilyesmit, nagyon egyetértek vele.

Csengerit én hoztam fel, de nem összehasonlítási alapnak szántam, utólag sajnálom is. Annak szántam, hogy látszódjon: tudományos álcával is lehet orbitális baromságokat összehordani, le lehet ülni egy számítógép elé és megnyitni néhány modellmegjelenítő programot, előszedni pár bazi nagy térképet és telerajzolni kriksz-krakszokkal, ettől azonban a tudományos álca mögött továbbra is egy nagy üres blődség és hazudozás áll.
Ahogyan a tudományosságot sem használhatjuk álcának, Thermometer esetében a tapasztalatokat sem használhatjuk minden elméletet "egy kicsit" megmagyarázó tudásforrásként, hisz megfigyeléseink nem pontosak, idővel torzulnak. Ezért aztán szuper összefüggések létrehozására a meteorológia terén (főleg makroszinoptikai téren) eléggé alkalmatlanok, inkább csak ötletforrásnak jók, és egy kutakodás kiindulópontjának. Nem baj, ha a kutakodás nem történik meg!!! Csak itt a fórumon ezek megosztása könnyen járhat azzal, hogy az elmélet kreálóját kérkedéssel fogadják, kritikákat kap. Vagy a visszakozást lehet választani, vagy amit én javaslok: felvenni a kesztyűt, utánajárni, alapot keresni, vitatkozni, kutakodni, számolni. Aztán lehet kiderül valami más, sokkal izgalmasabb összefüggés, még ha az eredeti ötlet végül akár hülyeségnek is bizonyulna.

Szerintem két dolog elegyéből fakadóan vagy te meg nem értett töprengő.
A 45 évet állítod be be olyan intervallumként, ami alkalmas lenne következtetések levonására. Amellett hogy ez konzekvens statisztikák megállapításához rövid időszak, még figyelmen kívül hagytuk azt is, hogy igen komoly változás állt be az éghajlatban, amelyről pro és kontra érvek mellett zajlanak viták, ha csak a kiváltó okokat nézzük. Akkor mihez is viszonyítasz? A régebbi, enyhébb és dinamikusabb légkörzéshez, vagy a mostani statikusabb és melegebbhez( medencék viszonylatában)?

A másik meg a hidegebb időjáráshoz fűződő olthatatlan szenvedélyed, ami időnként felülírja a józan gondolkodást és akár 1-2% esélyekbe kapaszkodva öntöd megállapításokba a vágyaidat. 

E két dolog miatt érezheted úgy, hogy időnként többet van analizálva, amit leírsz, de tedd fel a kérdést, rosszindulatból teszik-e a többiek, vagy az oldal nívója érdekében.

És ha már felmerült Csengeri neve,- sajnos egyre többször és nem értem miért - vajon lehet viszonyítási alap, hogy valaki tömény valótlanságokat írogat és mi hozzá képest csak kevésbé, mert azért csak akad 1-2 futás, ami igazolhatja a várakozásaimat, vagy ott van a 45 év tapasztalatom, hogy mi is várható ilyen, vagy olyan eséllyel ezt követően.

A gond még ekkor sem a szenvedélyeddel, elhivatottságoddal van, hanem, hogy ki mit lát bele és bizony Csengerit is lájkolják páran.......

Na, ez higgadt, világos beszéd. Értékelem, sőt lájkolom is.

Mi van azokkal az évekkel, ahol van “visszaköszönés” de nem volt előtte markáns fagyos epizód? Vagy volt ez utóbbi, de nem volt az előbbi. Milyen korreláció van az elmúlt 45 évben ezekre vonatkozóan? Mellébeszéd nélkül.

Mod.

Nem, nem, nem. Az AO-ra nyáron (a nyári félévben) a hurrikánok, trópusi viharok, depressziók, extratropical-ok olyan nagy hatással vannak, hogy a meteorológia október végéig nem használja, mert a kilengései miatt használhatatlan. Minél nagyobb a kilengés amplitúdója, az annál kevésbé vezethető vissza a természetes termodinamikai kiegyenlítődésre, mert a befolyásoló tényezők akár nagyságrendekkel erősebbek. Ezt utoljára szeptember 11-én írta le neked egy meteorológus. 

A Csengeri, az teljesen más tészta. Ha valaki egy hónapra előre ad napra lebontott előrejelzést, az igazi tudománytalan, becsapás, és amatőr oldalon sincs helye. Megjegyzem, az Időkép épp ezt csinálja....
Egyébként megfontolom, amit leírtál. De be kell látnod, hogy ez is csak éppen olyan teoretizálás, mint az enyém a hidegmagokkal és a nyugati drift-tel. A magam részéről nem fogok senkit sem kárhoztatni itt azért, mert leírja az esetleg nem (teljesen) szakszerű elképzeléseit. Egészen addig nem, míg nem kiáltja ki azokat megfellebbezhetetlen igazságnak, és amatőr létére nem állítja, hogy ő jobban tudja a szakembereknél.
Az tény, hogy a szakfórumokban azért sokkal jobban meg kell/kéne rostálni, mit írunk be. A Met. Társalgó kicsit lötyögés, a szakfórum komolyabb.
Bár én ott is láttam már több mint vitatható, sőt mélyen a tudományos szint alatti dolgokat. És ott maradhattak...

Nem egészen így volt. Ezt a helyzetet ék-i hidegadvekció előzte meg a magasban is:

Link

Hogy utána sokáig képtelen volt dinamikusabb melegáramlás jönni, az is jelent ám valamit! Hiszen téli hideghullámaink többsége is hasonló: először egy aránylag rövid időtartamú erős lehűlés a magasban is, aztán inverzió, hideget konzerváló AC.
De nem kell velem vitázni, hiszen én is azt mondom, lehet erősen szubjektív, sőt téves is, amit írok. De társalgás keretében ezek szerintem megemlíthetők.
Amellett én a megfigyeléseimet minden esetben megpróbálom megmagyarázni. Viszont tény, hogy nem vagyok tanult meteorológus.
Ha valaki nem tart igényt az időjárási emlékeimre, abból fakadó véleményeimre, ne olvassa. A Metnet bizonyára gazdagodni fog, ha ezeket megtartom magamnak...

Azt is meg kell értened, hogy a látszat-szabályszerűségek nem igazak, szakmai szemmel hülyeségek, és így a MetNet-en sincs helyük. Épp ezért kérdőjelezi meg valaki másvalaki elméletét, nem azért, mert nem bírja nem elolvasni.
Ez is lehet, hogy nem az, ezért érdemes az ilyen ötletek alapján kutakodni valamerre. Lehet vannak telek, amikor sok télies epizód van Európa középső részén és vannak telek, amikor nagyon kevés, viszont ilyenkor is jellemzően csak olyan 1-2 hónapos időre tud beállni a nem téli idő (ezért nagy az esélye hogy két tél-támadással azért kimegy a tél). Emiatt úgy tűnhet, mintha annak nagyobb lenne a valószínűsége, hogy lesz két próbálkozás, mint hogy felemás lesz a tél, és az is lehet, hogy ez így igaz. De ezeknek a kérdéseknek a boncolgatását és megválaszolását nem lehet átugrani, megúszni.

Különben hol lesz a határ, ami még amatőr és nem tudományos és szakmai vagy megfér vagy nem? Esetleg Csengeri beférne ide? Dehogy.

Az elméletek viszont jó táptalaj összefüggések megtalálására, de tovább kell menni, keresni kell. Nekem is nagy elméletem volt a Balaton-effektus, 13 évesen, azaz hogy minden vihar megdöglik a Balaton felett, pláne Tihanyban, amiről kiderült, hogy van szakmai alapja (hűvös felszín kisebb hőfeláramlás, kevesebb nyári zápor zivatar), de nem alkalmazható mindig (frontnál, éjjel pl.). Ne állj le egy lépés után!

Ezzel egyutt azert egy korrelaciot a nov es marciusi kh/csapadek/stb kozott lehet erdemes lenne megnezni, marmint atlagtol valo elteres tekinteteben.  Egyszer osszeirom, kiderul hogy 0.2 vagy 0.50001  
vagy a novemberi havazas es a marciusi havazasok kozott, hogy teliesebb legyen, stb stb. 

Ja hogy téli epizódnak tekinted azt, hogy hidegpárna van felettünk? Ami igazából egy nagy meleg anticiklon? De hát az nem téli... (Vagyis makrocirkulációs szempontból az alsó 600 méter mit sem számít).
45 év személyes tapasztalat nagyon sok és nagy érték, de 45 adat statisztikai szemmel semmi. Korrelációt ráhúzni szinte teljesen lehetetlen, pláne adatmágiával, a háttér és ok-okozat felvázolása nélkül. De megpróbálhatjuk azt is, csak akkor kellenek Télember kérdéseire a válaszok, hogy jól definiálhassuk az alapgondolatokat, és ugyanarról beszéljünk, ne másról (ez a célja a definícióknak, hogy ugyanarról tudjunk beszélni, nem pedig száraz rizsa és szőrszálhasogatás).
Szerény véleményem szerint az nem igaz és nem is létező jelenség, hogy "ha volt egy hideg a tél elején, lesz még egy majd a tél második felében".

Neked, mint tanult, tudós valakinek (szakembernek) nem kell hangoztatni, hogy a légkör működésében csak valószínűségek vannak, minden szabály alól van egy rakat kivétel. Az én megfigyeléseim is lehet, limitált érvényességű, sőt esetleg csak látszat szabályszerűségek. Azt sem tagadom, rossz megfigyelések is lehetnek köztük. Nem kötelező velem egyetérteni. Ha alapból tévesnek, értéktelennek tartod a megnyilvánulásaimat, ne olvasd el őket. Oszt' csókulom!
Ugyanezt javaslom Télembernek is.

Mi van azokkal az évekkel, ahol van “visszaköszönés” de nem volt előtte markáns fagyos epizód? Vagy volt ez utóbbi, de nem volt az előbbi. Milyen korreláció van az elmúlt 45 évben ezekre vonatkozóan?

Mod.

Akkor igen, de novemberben eleinte rendkívül csapadékos és szeles idő volt. 2004. november 19-én viharciklon által történt a Magas-Tátrában minden idők legnagyobb pusztító szélvihara, az orkán teljesen letarolta az erdőt. Különösen emlékezetes maradt az a november emiatt a tragédiai miatt is.

December első 3 hetében magas nyomású, fagyos, ködpárnás idő volt. A napfordulókor jött a nagy, tartós enyhülés, először ónos esővel, majd Szilveszter táján már üvöltő, enyhe atlanti szelekkel.

Neee, Rudi! Az egyetlen maritim hidegbetörési epizód volt, a mediciklon fázisig el se jutott. Pár nap volt csupán, pontosabban 3 napon belül visszafordult félblokkba.  Nem ilyenre gondoltam.
Közben itt szélrohamokkal nagyon szép "téli" zápor jött, a hőmérséklet 12 fokra esett.

Jól hangzik, és biztos van benne igazság is. De a dolog nem ennyire egyszerű. Jön a tél, de hiába van még hátra  belőle  2-2 és fél hónap, egyetlen igazi fagyos időszakot sem hoz. Hányszor láttunk már ilyet!
Én arról beszéltem, azt próbáltam kifejezni, ha a tél első felében volt már egy kifejezetten fagyos időszak, akkor a legtöbbször a második felében is kapunk ilyet. Még akkor is, ha az első fagyhullámot kifejezetten enyhe idők követik jó darabig. Ha a tél első felében csak tökölések vannak, akkor is lehet persze a második "félidőben" zimankó, de sokkal-sokkal kevésbé valószínűen. Ez az én sokéves megfigyelésem. Természetesen nem muszáj elfogadni.

2006-2007? Extrém novemberi hidegbetörés, hegyekben 10-20 cm hó, síkvidéken megmaradó hó. A tél többi részét még felidéznem is fáj...

Őszintén megmondom, én meg ezt az állítást nem nagyon értem. Illetve érteni vélem, és azt is, hogy valószínűleg elbeszélünk egymás mellett.
Azért gondolom, hogy valamennyire működhet az AO nyáron is, mert az alapmechanizmus, a hőkülönbség periodikus összegyűlése és kiegyenlítődése, és ennek makrocirkulációs megnyilvánulása, azaz a zonális és meridionális képek szintén periodikus váltakozása addig, míg van összegyűlő hődifferencia, működőképes kell legyen. Ez a légkörnek annyira alapvető fizikája, hogy sohasem "aludhat"  -szerintem.
Igaz, nyáron a hőkülönbség minimális, és lassan gyűlik össze, így a meridionalitásba fordulás ritkábban, szabálytalanabbul következik be, ill. a megfelelő makroképek sem olyan kifejezettek, mint a téli félévben. Azonkívül a polárfront is északabbra húzódik, a teknők emiatt sem nyúlnak olyan mélyre. Mindebből következik, hogy az AO index nyáron közel sem olyan erős indikátora a légkör alaphajlamának, mint télen. De hogy a fent írt működésből semmi se látsszon meg rajta, azt teljes tisztelettel, de képtelen vagyok elhinni.
A több hónapos görbék megfigyelésem szerint szinte mindig mutatnak periodicitást. Az aktuális görbéről pedig érdekes módon szinte ordít ez:

Link

Kérdés 1.: Mit jelent számokkal, időtartammal definiálva a "legalább 1 markáns, kifejezetten fagyos epizód"?
Kérdés 2.: Mekkora "az igen nagy valószínűség"?
Kérdés 3.: Ez az elképzelt "valóság" egy adott pontra, tájegységre, országrészre vonatkozik?
Kérdés 4.: Ha nem volt ominózus "legalább 1 markáns, kifejezetten fagyos epizód", akkor fagyos idő nélkül ment ki a tél?
Kérdés 5.: A "megismétlődés, visszaköszönés" milyen hőmérsékletet, milyen időhosszat jelent?
Kérdés 6.: A "megismétlődés, visszaköszönés" egy adott pontra, tájegységre, országrészre vonatkozik?


Hirtelen ennyi.

Nem lehet, hogy ennek pusztán valószínűségi okai vannak? Ha ősz végén előfordul egy fagyos periódus, akkor még ott van 3-4 hónap arra, hogy megismétlődjön? És valljuk be, hogy bármennyire is gyenge évszak a tél az utóbbi időben, azért mégis csak könnyebben lehet fagyos periódus ebben az időszakban, mint pl novemberben, hiszen a tél helye pont ebben a 3-4 hónapban van.

Az  "igen nagy valószínűséggel"-t tudnád prezentálni mondjuk az elmúlt 30 évből?

Mod.

A második bekezdésre van egy jó javaslatom, miért ismétlődhetnek meg: mert tél jön.

Nagyon szép gondolatok, Balázs, jó részüket el is fogadom. Gondolkodásmódom bizonyos téren átformálódott annak hatására, amit Te a látszólagos összefüggésekről rég és következetesen hangoztatsz. Ez nagy szó, vén fejjel ezt a fontos dolgot tanultam tőled.
De azt meg Te tanuld meg, hogy a valóság igen nagy úr, minden eszmefuttatást felülír. És bizony, közel 45 év "időjáráson lógás" arra tanított meg, ha a tél elején -akár novemberben, akár decemberben- előfordult legalább 1 markáns, kifejezetten fagyos epizód, az később igen nagy valószínűséggel megismétlődik, "visszaköszön" Oka talán a hidegmagok fejlettségének, és a nyugati drift erejének, összességében a leszakadási hajlamnak viszonylagos állandóságában rejlik.

Ezt már sokszor elmondták hozzáértőbbek, hogy nem használható novemberig (-ig!!). Miért gondolod, hogy mégis?
Vagy mi lenne, ha inkább ezeket az indexeket novemberben vennénk ismét elő?

Szendvicstééél!!4négy!

Hű ez nagyon meredek megállapítás. Mégis honnan a francból lehetett volna november időjárásáról tudni a februári húzást? Komolyan azt mondod, hogy a februárhoz annyival közelebbi január nem mondott semmit, de egy évszakkal azelőtti idő meg igen? Ne már! Ilyen nincs. El kellene engedni ezeket a mágikusan jónak tűnő gondolatokat, hogy:
* lesz még hó és hideg, a tél nem lőtte el az összes puskaporát
* már novemberben idecsapott a tél, ezért hosszú és hideg telünk lesz
* már novemberben idecsapott a tél, ezért a tél többi részére nem maradt muníció
* már két hete hideg van, biztos jön az enyhülés
* ilyen január után tuti kuka a február is
stb. stb. végtelen sokat sorolhatnék
A legtöbb nagyon egyszerűen cáfolható, meg könnyen belátható, hogy nem lehet ezek egy részhalmaza igaz, a másik meg hamis, mert mindre akad példa és ellenpélda is.
November után maradjunk inkább annyiban, hogy a télen várhatóan hidegebb lesz és hó is eshet. Ennél többet csak sok-sok munkával és mély szakmai tudással lehet kijelenteni, na!

2004/2005-ös tél az érdekesen indult. Emlékszem november elején sok csapadék hullott, és a Dunántúli-középhegység környékén, északnyugaton hó is esett. Közben előfordult viharos, időnként orkán erejű északi, északkeleti szél is a hónap első 10 napjában. Kifejezetten csapadékos napok jöttek Mindenszentek után.  Aztán decemberben karácsony előtti időszak rémlik és az ónos eső, meg az esőzések. 2005 január pedig tavaszias napokat hozott eleinte, kabát sem kellett, repkedtek a darazsak, legyek, bogarak előjöttek. Aztán január 20 után jött a feketeleves, majd elérve a hidegebb levegő a Mediterráneum térségét, keletkezett január 24-re egy aktív mediterrán ciklon, amolyan igazi nagy vad volt. 990 hPa környékére süllyedt középpontjában a légnyomás. 25-én este egyre vastagabb felhőzet húzódott felénk délnyugat felől, este 10 tájban kezdődött Kecskeméten a hószállingózás. Reggel mikor felkeltem 5 óra körül, viharos északkeleti szél tombolt, sűrű havazás, hófúvás volt. A ház mellett félméteres torlaszt csinált a szél, a szemközti ház előtt alig volt hó ahogyan hordta a viharos, nem ritkán 80-90 km/h-ás északkeleti légáramlás. Egész nap havazott, a viharos szél csak délután kezdett alább hagyni, estére mérséklődött érezhetőbben, de a havazás még akkor is folytatódott. Aztán februárban jöttek a kemény mínuszok -20 fok alatti minimumokkal nem egy helyen, és 2005. február 27-én még egy durva hidegbetörés történt, a tőlünk keletre elhaladó mediterrán ciklon hátoldalán viharos északi, északkeleti széllel újabb rendkívül fagyos légtömeg zúdult be térségünkbe. A március még több helyen hozott eleinte havazást, emlékszem március 5 körül, egy délelőtt alatt hullott 10-15 cm hó. Nagyon szép szezon volt az a 2004/2005-ös.


Közben viharos széllökések kísérik az északnyugati szelet, faágakat tördel, viszi a szemetet szanaszét. A nap legalább már süt, kitisztult az ég, de nincs kellemes idő. Egy-egy lökés meghaladja a 55-70 km/h-át. Érdekes egy helyzet, a front érkezésekor meg alig volt szél.

Hát a januárból nem is lehetett sejteni (bár a hó második felében már volt egy heves sarki-tengeri betörés hózáporokkal), de a novemberből igen. 2011 novemberében  hidegpárnás, gyakran napközben is gyengén fagyos, ködös idő volt szemcsés hóval, "gyárkémény" havazásokkal. Hetekig.
Úgyhogy lehetett sejteni, hogy a tél nem fog csak úgy elsunnyogni, hanem lesz még legalább egy dobása. Lett.
Egyébként 2004/2005 is ehhez eléggé hasonló szezon volt.

Az általad elmondottakkal jórészt egyetértek. 1997 tényleg csattanós példa volt a hideg őszközép utáni nyögvenyelős télre (bár január második fele kis híján extrém havas helyzetet hozott síkvidéken is, hegyvidéken pedig ténylegesen  -egy elvetélt mediciklonos epizód következtében)
De a hűvös október utáni semmitérő télre példa 1991, meg nyilván még sok más. Úgyhogy a mozgalmas, hűvös őszközéptől kicsit tartok, bár ellenpélda erre is akad: 1981. Ritka dinamikus, elég hűvös volt az egész ősz, majd erre korán jött a tél, és az is rendkívül mozgalmas, havas, elég hideg lett. Aztán eszembe jut 1984/85 történelmi zimankós tele. Az ezt megelőző ősz semmi extrát nem hozott, a világon semmi sem árulkodott arról, mi közeleg.
Ettől függetlenül a leszakadási hajlamot érdemes figyelgetni félteke léptékben az ősz elején és közepén. Sokszor tél elejére is megmaradhat ez a tulajdonság. Fontosság tekintetében szerintem egyenértékű az északi hidegfelhalmozódással.

Persze,viccnek durva lenne.
Tél latolgatásnál nekem mindig beugrik a pár évvel ezelőtti (talán 2012)  eset, amikor még januárban sem lehetett sejteni a februári hideget.

Ez most komoly?

Hát erre speciel nem vennék egy csipetnyi mérget sem. Hiretelen sajnos inkább az ellenkezője ugrik be: 1997. októbere vaskos negatív anomáliát hozott, zölden peregtek le akkoriban a levelek a fákról, aztán maga a tél elég lagymatagra sikerült, főleg a legendás, már-már április T értékeket hozó 1998. február. Vagy 12 éve, 2006. november elején többen emlékszünk arra, milyen határozottan tört be a kora tél november első napjaiban, hogy aztán az legyen az egész 06/07-es téli féli legnagyobb téli eksön-ja. Három a magyar igazság - 1993. novembere az utóbbi évtizedek egyik legtéliesebb utolsó őszi hónapja volt - maga a tél mégis elég gyatrára sikeredett... Óva intek tehát az elhamarkodott optimizmustól: attól még persze egész baba lehet a 18/19-es tél, csak éppen szeptember végén, október elején még az égvilágon semmit sem mondhatunk/sejthetünk, mit hoz majd a durván november közepétől március közepéig terjedő tulajdonképpeni téli időszak, amikor térségünkben reálisan megmaradó hó eshet 

 Ez még sajnos semmit sem jelent tél szempontjából. Októberi hidegekre nemegyszer botrányos november, december jött. Inkább AO-t figyeld mostantól nov. elejéig. Jó sok  negativitás rendel! 
Egyelőre, már ami látszik belőle, biztató:

Link

Valami elképesztően szutyok idő van. A szél ugyan gyakran erős lökésekkel kísért, reggel volt viharos is, de a várt szélvihar itt elmaradt, átlagos frontátvonulás van, hideg esővel, erős lehűléssel.
Hát le a kalappal annak aki tudja ezt az időt szeretni szeptember 24-én. Rá ért volna ez október végén, november elején is jönni. Ezt már kitárgyaltuk máskor itt a fórumon, hogy bár a hidegebb ősz jelenthet akár keményebb telet is, de rengeteg ellenpélda van, és akár ez a hűvösebb októberi kezdés jelenthet majd félzónás, félblokkos, lecsó telet.

Ennek a lehűlésnek még nincs alapja a télre nézve, akármekkora is a hidegmag és akárhogyan is expandál a folytatás lehet semmit mondó, elég visszamenni 2006-ra mikor november elején tél volt, és havazott, hózáporok voltak. Aztán jött egy ritka tavaszias tél végig, viharciklonokkal, atlanti frontokkal, normális blocking nem tudott létrejönni tartósan. Egyetértek veled.

Ugyanmár, kész csoda, hogy csak most jön elő a télalapozás, máskor már augusztusban elkezdődött a jósolgatás
17-19 mm esett.

Te milyen télalapozásról beszélsz?  Gyerekek, szeptember vége van! 
Alig 3 napja van Ősz!  
Azt hittem jobban szaggatni fogja a redőnyt a front, de egészen szolid volt a hajnal.  Nagyon karcsú a kinti 12 fok.  Nem lesz kellemes elhagyni a lakást.  

Túl vagyunk a dupla évszakváltó fronton és a folytatásban semmi új a nap alatt: a hét második felében átmenetileg enyhébb napok jönnek, ám legkésőbb szombaton ideérhet az újabb hidegfront, amely újabb adag hideg levegővel hoz a tarsolyában. A közép- és az űrtáv mezsgyéjén felváltva hol kissé enyhébb, hol hűvösebb légtömegek érkezhetnek, összességében viszont a T tartósabban 2-3 fokkal a sokévi átlag alatt maradhat, ami több, mint fél évvel ezelőtt fordult elő utoljára.