Meteorológiai társalgó

Azt vágom, hogy a hideg napok száma csökkent. Amúgy a kérdés második felére is bizonyára van valahol adatokkal alátámasztott válasz. 

Nekünk már nem kell ,a nagyok megvizsgálták. A fagyos és zord napok száma csökkenő,kevesebb. Hogy aztán az enyhébb napok is jóval melegebbek e télen ,mint régen azt nem tudom,de gyanítom ,hogy igen. Gondolom az adatok meglehetnek  nagyobb városainkra is....kutatni kell a forrásokat.

Persze azt is meg lehetne vizsgálni - de ehhez több idő és türelem kell, mint amennyi nekem van - , hogy e telek pozitív anomáliája a mennyire adódik a téli, fagyos és zord napok számának csökkenéséből, és mennyire a "meleg" napok pozitív anomáliájának mértékéből. Vagyis lehet, hogy nincs sokkal kevesebb télies nap, csak a nem télies napok szélsőségesen melegebbek. És ami tovább bonyolíthatja a dolgot, hogyan néz ez ki területi lebontásban. Vagyis az országos átlag egy dolog, de elég gyakran megesik - az utóbbi hetekben is így történt -  hogy akár jelentős és tartós hőmérsékleti difi alakul ki az országrészek között.

Egy korábbi hozzászólásom:

Az elmúlt tíz év téli hónapjainak megoszlása hőmérsékleti anomália szerint: pozitív:19 hónap, negatív:11 hónap.Ebből 2 hónap -0,01 ( 2016 december ) és -0,2 ( 2010 február ) igen karcsú negatív anomália. Ráadásul ezek az 1971-2000, illetve 1981-2010-es 30 éves átlagokhoz vannak viszonyítva, nem is a 100 éves átlagokéhoz ( javítsatok ki ha tévedek ). Jócskán átlag alatti téli hónap mindössze 2 volt: 2012 február és 2017 január, ennyit a bőven akadt rá példáról. Jó persze kérdés mit számítunk jócskán átlag alattinak, én szubjektíven a 2 fokot meghaladó eltérést vettem ide. Csak úgy mellékesen, 10 olyan téli hónap volt amikor elérte a 2 fokot a pozitív anomália. 

Ez igaz ,de nem mindegy melyikből mennyi van (enyhe vs. hideg) . Erre valók a számadatok.Hosszabb távú  tendencia is van, ott nem ekkora a melegedés,tehát még nincs minden veszve "télileg". 

Teleink jellege rövid távon, 1-2 éven belül is rendszerint olyan rettenetesen elütő, hogy emiatt nagyon nehéz hosszabb távú tendenciát kihámozni ebből. Legalábbis a szubjektív benyomás világában. Számokkal nem szeretnék vitatkozni. Én csak azt látom, hogy 40 éve is voltak hideg, havas telek, meg nagyon enyhék,  és ugyanígy  pl. a jelen évtizedben is.  2013 és 2015 mellett volt egy 2010-es, 2011-es, 2016-os. Ja, meg a nem épp csikorgó, de nagyon havas 2012-es.

Elsősorban azzal nem értek egyet hogy a telek jellege nem változott az elmúlt 50 évben. Szerintem igenis rengeteget melegedett ez az évszak is. 

Azt írtam, hogy a 60-as években, hetvenesek elején az enyhe téli idő 5 fok körüli hőmérsékletet jelentett, nem 10, 10+ fokot, mint most. De egyrészt kisgyerek voltam (bár folyton a hőmérőn lógtam már akkor), másrészt ez az időszak alig több, mint 5 évet ölel fel. Lehet, hogy akkor is volt durva enyheség, meg előtte is. Mindenesetre érzésem szerint a nagy téli enyheségek csakugyan gyakoribbá váltak az utóbbi fél évszázad folyamán.
Viszont, ha betipor a maci, most sincs kecmec. A rendkívül hideg időszakokban mostanság is szakasztott olyan hideg van, mint egykor. Sőt, az igazi nagy fagyokkal először a hetvenes évek végén találkoztam. A nyolcvanasokban sok volt a rendkívül erős fagy, a kilencvenesekben is előfordult, és az utána következő évtizedekben is.

Érdemes kissé körüljárni a globális felmelegedés témáját. Csak amolyan fél-laikus, amatőr módon. Úgy gondolom, az 58 évemmel, 10 éves korom óta (tehát immár majdnem fél évszázada) folytatott megfigyeléseimmel hozzá tudok nyögni olyasmiket a dologhoz, ami másokat is érdekelhet.
Mindenekelőtt leszögezem, hogy a kérdés nem új, nagyon nem az. Már kisgyerek koromban, a 60-as évek végén olvastam olyanokat az Élet és Tudományban (tanár nagyapám gyűjtötte, könyvtárra való volt neki a folyóiratból) hogy melegszik az éghajlat. Jól emlékszem egy vonatkozó, szintén a 60-as évekből származó cikk címére: "2000-re a Jeges-tenger elveszti jegét?" (Szerencsére nem vesztette) Igaz, akkor a melegedést még nem hozták egyértelmű összefüggésbe az ipari termeléssel, noha voltak olyan írások is, amik ezt pedzegették.A melegedést taglaló írások mellett bőven akadtak olyanok, amik azzal ellentétben, a lehűlés jeleit vették számba. Emögött persze természetes okokat sejtettek. Tény, hogy a globális felmelegedés mellett a lehűlés vonal is mindig élt a szakirodalomban, a médiában. Még pár éve is lehetett olvasni lehűlést vizionáló cikkeket, igaz, az idő előrehaladtával egyre kevesebbet. Mára a felmelegedés abszolút dominál a médiában  (a tények súlya alatt?) A felmelegedés antropogén eredetét se vonja kétségbe manapság szinte senki. Egy klimatológust hallottam úgy nyilatkozni, hogy a természetes folyamatok jelenleg inkább az enyhe lehűlés irányába mutatnának, ha az ember nem szólt volna közbe.
Ezután nézzük, én mit tapasztaltam eddigi életemben. Valaki írta itt az imént, hogy most is vannak rendkívül hideg téli időszakok, bár ritkán. Példának hozta 2012 és 2017 telét.  Le kell szögeznem, hogy az ilyen zord hónapok, telek 40 éve se jelentkeztek gyakrabban. Én azt látom, hogy ilyenek egy évtizedben 2-3 alakalommal fordultak, és fordulnak elő jelenleg is. Egyáltalán, a telek jellege összességében nem sokat változott a közel 50 év alatt. A változás talán annyi, hogy régebben az enyhe téli idő nagyjából 5 fok körüli hőmérsékleteket, és nem 10, 10+ fokokat jelentett.
A magam részéről 1974 decemberében találkoztam először 15 fokot meghaladó hőmérséklettel, meg is voltam rökönyödve. Bár szintén régi Élet és Tudományban olvastam, hogy valamikor az 50-es években szintén előfordult 20 fok közeli felmelegedéseket hozó január.
A nyarak kérdése más tészta. Itt határozottan tetten érhető az atlanti frontok ritkulása, nyomában a melegebbé, naposabbá váló idő. Az első meglepően erős hőhullámot én 1988 nyár közepén éltem meg, azóta gyakran előfordult ilyen. Visszagondolva a régi iskolakezdésekre, nemigen emlékszem vastag strandidőre, szeptemberi kánikulákra. Ugyanígy áprilisi nyarakra se kisgyerek koromból. Bár hozzá kell tenni, ez csak pár évet ölel fel, régebben lehet, voltak ilyenek is. A tavasz közepének erős felmelegedése többször volt már téma a Metnet-en is, de ne feledjük azért a tavalyi április vaskos téli epizódját se!
Amit különösen nem szeretek a média működésében az az, hogy most már minden, a sokévi átlagnál melegebb időszakot a globális felmelegedés számlájára írnak. Senki nem tagadhatja, hogy a jelenség létezik, és nagy valószínűséggel erős köze van a széndioxid koncentráció antropogén növekedéséhez. Ezt csak összeesküvés-elméletesek vonják kétségbe. De a dolog korántsem olyan fatengelyes, hogy "megdöglök a hőségtől, itt a klímaváltozás" Még az idei nyár (ami mellesleg maximumhőmérséklet-rekordokat nem is hozott) se ok erre. A mostani és várható makroszinoptikai helyzet se.
A kérdések kérdése továbbra is az a számomra, hogyha a szakadék felé rohan klímaügyben az emberiség, és tudna változtatni, vajon miért nem történnek hatékony intézkedések? Erre majd sokan azt mondják, hogy  befolyásos körök nem engedik. Ezzel pedig a jól ismert politikai összeesküvés-elméletek határára érkeztünk...