Meteorológiai társalgó

Na ennél jobban ki se lehetne egészíteni a dolgokat, úgyhogy így kerek a történet

Az elő és hátoldal fogalma sok zavart szokott okozni. Ez a fogalom csakis a légköri képződmények szokásos nyugat keleti vándorlásabol érthető. Eszerint az autó eleje mindig kelet, a fara nyugat fele néz. Ciklonok keleti oldalán meleg van, a nyugatin hideg. Az eloldalukon meleg, delies az áramlás, hatoldalukon eszakias hideg. Anticiklonnal fordított az ábra. Tehát elooldal is lehet hidegaramlasu, hátoldal melegaramlasu, AC eseten. 
A magassági 15 fokot kánikula izotermanak neveztem el. Napos időben ez harminc fokos, pár fokkal a feletti maxikat jelent. Húsz fokos már igen erős kánikulaval, 35 fok vagy még magasabb homersekletekkel jár. Ebben az esetben biztos a hosegriado. Tíz és 15 fok között jó strandido, ha napsütés társul hozzá. Tíz fok alatt már csak mérsékelten meleg ill. hűvöskes, ha sok a felhő. Öt fok és alatta pedig kifejezetten hűvös időt jelent nyáron tengerszint közelében. 
Omega AC nem más, mint egy magas, stacionarius, álldogálo magasnyomású gerinc, két oldalán melyre nyúló teknokkel, ciklonokkal. Tehát, ha véletlenül a nyugati oldalát csipjuk meg, tartós meleg, száraz időt okoz. De megvan az éremnek a másik oldala is. Az omega keleti oldalát ismetelten hidegoblitesek érik északról. 

Előoldalon a ciklon esetén a meleg oldal, hátoldal a hideg, de érdemes tanulmányozni a mérsékelt-égövi ciklonokról szóló dolgokat. Ott precízen
meg van fogalmazva, itt a Metnet kislexikonban is tudsz tájékozódni A ciklon az északi féltelén az óramutató járásával ellentétes irányban forog, így már ezt a képzeletbeli mozgást el is tudod képzelni, a légnyomás a középpontjában a legalacsonyabb, kifelé a pereme felé növekszik. A szél  ereje pedig a légnyomási görbék sűrűségéből, vagyis a légnyomási gradiensekből határozható meg... A
térképeken alacsony nyomású légképződményként láthatjuk őket. Akkor beszélünk előoldali áramlásról ha a meleg szektor javára helyezkedünk
el, hátoldal pedig értelemszerűen a hideg, ilyenkor már északias az áramlás, előoldalon délies nálunk. A fáklya értelmezése Dávid (Zivipötty) oldalán megtekinthető, az alapján szerintem rájössz a lényegre ha megnézed és elolvasod.  Link

Az omega-helyzetnek a lényege, hogy az igen meleg, forró levegő délről a magas földrajzi szélességekig eljut, ahol egy stabil anticiklon konzerválja ezt. Volt omega-helyzet az elmúlt években is, főleg 2015-ben okozott erős, tartós hőhullámokat. Idén 2018 áprilisában is kialakult, annak köszönhető az április kora nyár egyrészt.

Az én hiányosságom, hogy gyakran nem értem itt a "meteo szlenget"  (előoldal a a fáklya a 20-as tartományba stb...) Jó pár éve nézem az oldalt utána is nézek ennek-annak de 1-2 kifejezés kínai 

Az Omega blokk szó meg (bulvár hírekből hallottam először) meg valami nagyon rossz dolgot képez le az gondolataimban, illetve a 2004-es franciaországi hőhullám kapcsán hallottam erről, illetve akkor Brüsszelbe lakva kaptunk belőle, pár napig 35+ fokok a belga fővárosban, na az se túl gyakori, emlékezetes volt

Ez az, sajna.  Link

Szerencsére negyven fokot megkozelito homersekletekrol szó sincs a komolyan veheto időtartamon belül. GFS és ECM térképei egyaránt gyenge AC t, jellegtelen barikus mezőt, helyi tényezők irányította időjárást mutat. Ez persze jó meleg ebben az évszakban, bár ECM 216 óráig alig hozza be az országba a 15 fokot. 
GFS a vége felé behozza, de a húszas nála sincs sehol.
Ebből semmi  olyan nem néz ki, ami szokatlan volna így július második felében. Szóval félreértés ne essék, egyelőre nem látszik olyan nagy hőség, hosegriadozas. Legalábbis tíz napon belül. 

Bárcsak jelentős csapadékkal riogatnának...ami aztán be is jöhetne!  Nagyon kellene...

Simán megúszható még. Már június eleje óta megy a riogatás, de hiába szeretnék sokan, szerencsére nem jött még be egyik sem. 

Bizonytalanabb ennél a helyzet, hogy ezt még így kijelentsük, de azért esélyesebb a dolog, most frissül az ECM arra kíváncsi vagyok szitén tartja-e a ciklont, mert az 240 óráig frissül ugye, de már azon is látszott. Mondjuk volt már ilyen próbálkozás, elvileg ha bejön most kánikulai időszak lenne... Még sincs Szóval ahogyan Thermometer kolléga is írta, "mindenki beszél róla, de még senki se látta"   Kiderül, hogy meglátjuk-e tényleg és megérezzük-e a hatását

Amúgy ha be is jön, nem néz ki 40 fok, maximum amiről írtunk 30-35 közötti tartomány a reálisabb egyelőre. A ciklon előoldal nem egyenlő egy meleg AC-vel ami konzervál, pl. egy omega-helyzettel, ami sokszor okoz nyáron rekkenő hőséget, 35+ fokokat.


Közben itt ma szeles nap lesz, már erős lökések vannak gyakran, és ez csak fokozódni fog idővel viharossá.

Szóval nem ússzuk meg az idei nyarat sem 40 fok közeli értékekkel 

Pedig már azt hittem ezt a nyarat úgy könyveljük el, nem volt hőség, hőségriadó

A legújabb futásban is tartja, hogy a hónap végére komolyodhat a nyár, a fáklya most is 15-20 fok között 850-en. Felfelé pedig már végig 20  felett szór szinte, persze még változhat.
A peremciklont annyira most nem hozza be, inkább Izland és a Brit-szigetek közé számolj a kp-t. Mondjuk az már nem derül ki, hogy stacionárius lesz vagy sem, de ha marad a tendencia, a hónap vége, augusztus eleje meghozhatja az első komolyabb kánikulát amiről  beszéltünk. Szóval ez alapján érik egy melegebb és meglehetősen száraz időszak, legalább a GFS nem túl som csapadékot vizionál hosszabb távon.

Csak felébredt közben a fiúcska egy bő hónapja..

Így pont, hogy nem, ha marad ez a felállás. Ráadásul a víz oda onnan jön, ahol negatív anomália van.

Igen, később jön a tél

Szerintetek lehet hatással a következő hónapokban az időjárásunkra a tartós meleg miatt a magasabb hőmérsékletű tengervíz a Brit-szigetek, Skandinávia környékén?

Pont azt akartam megvilágítani a példákkal, hogy mennyire nem fekete-fehér a dolog, és sokszor a mi időjárásunk teljesen független attól, hogy az Azori-szigetek felett épp anticiklon vagy ciklon helyezkedik-e el. A második példa valóban a legjobb erre, hiszen akkor a hideg Nyugat-Európára szakadt le az azori AC peremén, míg tőlünk keletre volt egy gyenge anticiklonális nyúlvány. Igaz kicsit pontatlan voltam, mert dél-délnyugatra volt még napközben tőlünk a ciklon, de az alakította az időjárást nálunk, délies (egész pontosan délkeleti) áramlással, jó kis melegadvekcióval.
Link
Link
Link
Másnap persze bejött a hideg hozzánk is, ahogy az anticiklon keletebbre terjedt.

Egyébként az sem példa nélküli, hogy tőlünk délkeletre lévő ciklon pörgeti vissza a meleget keletről.
Link (Itt ráadásul az Azori-szigeteknél is ciklon volt, mégsem délnyugatról jött a meleg.)
Link

Nem akarok vitába keveredni, hisz Te vagy a meteorológus. Viszont még kell mondjam, nem értem, amit leirtal. Talán majd megvilágítod a számomra.
Ha az Azori szk. fölött C van, Nyugat Európa fölött AC, akkor a nyomasgradiens ott kelet felé mutat, de ez a nyomasgradiens, hogy úgy mondjam, nem a miénk. 
Szerintem a mi gradiensunk ebben az esetben az, ami a kelet europai alacsonyabb nyomás irányából a nyugat európai AC felé mutat, ezért természetesen nálunk ilyenkor eszakias a legmozgas. 
A másik példádon meg jobban elcsodalkoztam. Ha az azori térségben AC van, tőlünk délre, délkeletre pedig C, akkor eddigi ismereteim szerint nálunk keleti, északkeleti legmozgas kell legyen, nem déli. Per definitionem a vektor ekkor nyugatra kell mutasson. 
De lehet, szamarsagokat írok. 

1. A gradiens egy meghatározott fizikai fogalom, úgyhogy nem mindegy.
2. A kelet-nyugati áramlás (irány) azonális, a nyugat-keleti zonális.
3. Tulajdonképpen ennek az egésznek semmi értelme sincs. Az teljesen nyilvánvaló, hogy ha tőlünk keletre van ciklon, akkor a hátoldalán északias míg ha tőlünk nyugatra van, akkor az előoldalán délies az áramlás. Viszont ha az Azori-szigeteknél ciklon van, de Nyugat-Európa felett anticiklon, nálunk akkor északias az áramlás, pedig a gradiens kelet felé mutat. Link Fordítva, ha az Azori-szigetek felett anticiklon van, míg tőlünk délre-délkeletre sekély ciklon, akkor nálunk délies az áramlás, és a gradiens nyugat felé mutat. Link

Jaj Dávid, ne már... Mindegy, hogy keletről mutat nyugat felé az a vektor, vagy fordítva, akkor is zóna szerinti, vagy ha úgy tetszik, zonalis. Én azt találtam ki, ha nyugatra mutat akkor pozitív előjelű, ha keletre akkor negatív. 
Persze ezt csak házi használatra, magam számára találtam ki. 

Ez sem igaz, mert a gradiens iránya mindig a magasabb érték felé mutat, vagyis ebben az esetben keletről nyugatra.

-------------------

Közben a Balti-tenger helyenként már lassan melegebb lesz, mint a Balaton. Már vannak 22-23 °C-os területek is.
Link

Félreértettél. Persze, kell nekem nyelvi lelemenyekkel kijonni...
Nem az áramlási kép a zonalis, hanem a  fő nyomasgradiens iránya az azori AC és a kelet europai alacsony nyomás között.A legaramlas erre éppen hogy merőleges. 

Ma már leírtam egyszer, de úgy látszik megint le kell, hogy természetesen egy deka zonalitás nincs most.

Ennél blockingosabb nem is lehetne a makrohelyzet.
Link

Igen, a GFS egyelőre nagyon stabilan adja a hónap végi melegedést, még nyugatra is 30-35 fok közötti csúcsot mutatott eddig minden addig ellátó (00Z-s és 12Z-s) futás, 15 és 20 fok közötti T850-nel. Lassan azért egyre komolyabban vehető lesz a dolog.

Link

A legujabb GFS futás jól visszavett a várható melegbol. Most 200 óráig nemhogy a 20 fokot, de még a 15 fokot se nagyon hozza be 850 hepan. Igaz, 216 órán túl megint mutogatja a brit ciklont, de tudjuk, ez már olyan, mint a kísértet. Mindenki beszél róla, de még senki se látta. 
ECM se adja most az afrikai forró legtomeg jelentős benyomulását a kontinensre. Tény, hogy csökkenni látszik az eddigi eszakias áramlást fenntartó zonalis plusz nyomasgradiens, barikus mocsarhelyzette fajulasa valószínű. De zonalis mínuszba nem megy a nyomaseloszlas, nem kell számolnunk kifejezett nyugati tekno hatásával. Meleg nyár várható eszerint a továbbiakban is elszórt zivatarokkal, de afrikai forróság továbbra se néz ki. 

Miközben megy a klímaváltozás megtárgyalása, a friss GFS távolabbi kitekintéseit átnézte, a fáklya is felfele tendál 850-en 20 fokig, és szépen befűt jövő héten, a 20 fokos izotermát behozza, viszonylag csapadékszegény időszakokkal. Napsütéses időkben ez már 30-35 fok közötti napokat sugallna. Mondjuk itt is kérdés, hiszen Brit ciklont ad, előoldal lehetne. Meglátjuk mit mutat este az ECM mit dob, azon is ott a közeledő ciklon a végén.

Közben itt ma is tombol a nyár , közel 30 fok, de erős északnyugati széllökések vannak. Gomolyok jönnek-mennek.

Valóban, a meridionalisabb cirkulacios formát és az abból következő gyakori észak afrikai hohullamokat kézenfekvő volna a félteke felmelegedésevel, az ennek következtében gyengülő és északabbra helyeződo jet tel
magyarázni. Ugyanígy a szibériai hideghullamok szinte kizárólagos voltát az utóbbi teleinken. 
De az ilyen elméletekkel nagyon óvatosnak kell lenni, ahogy a múlt század elejének forró nyarai mutatják. 
Teljesen igaz, hogy száz éve is voltak pukkaszto nyarak, erről családi emlékeim vannak.Apai nagymamám az 1900 as, ill.  az 1910 es években volt fiatal lány. Mindig azt mesélte nekem, hogy akkoriban az aug. 20 i Szent István ünnepen az urak majdnem szetolvadtak az erre az alkalomra öltött diszmagyarjaikban. Direkt megneztem a GFS archívumban, tényleg úgy volt. 

"Holott a rendkívüli időjárásnak makrocirkulációs okai vannak, legalábbis közvetlenül."

Szerintem a makrocirkuláció megváltozása önmagában egyfajta a klímaváltozás. A melegedés csak (részben) ennek a következménye, az nyilván önmagától nem fog bekövetkezni.  Az utóbbi években, évtizedben pedig határozottabban gyakoribbá váltak a meridionális helyzetek, ami eleve növeli az esélyét az erősebb hőhullámoknak is. Egyébként most nyáron sincs egy deka zonalitás sem, csak épp úgy jött ki mindig a lépés eddig, hogy a blockingnak tartósan az északias áramlású felére estünk.
Azon persze már lehet vitatkozni, hogy ez a kilengés mennyire természetes. Szerintem legalább részben az, úgyhogy abban van igazság, hogy sokszor túlságosan is felfújják ezt. Régen is voltak váltások a zonálisabb és meridionálisabb periódusokban, és voltak a mostaniaknál sokkal forróbb nyarak már az 1900-as években is (elég csak megnézni a júliusi, augusztusi rekordokat, hemzsegnek a 40+-os értékek az 1900-as évek első feléből).
Link
Link

Akkor nincs igazam 405210.-ben az "együtt jár"-okkal?
Akkor jöjjön az a távolhatások nélküli nyári anticiklon.

Hű, de nagyot ütöttél a nyitott kapura, Dávid. Hát pont azt akarom mondani én is, hogy egy egy rendkívül meleg nyár láttán nem kell eghajlatvaltozast kiáltani.
A média sajnos eppen ezt teszi, hosszú évek óta. Holott a rendkivuli időjárásnak makrocirkulacios okai vannak, legalábbis közvetlenül. Becsületes publicista erről kell írjon. Más kérdés, hogy az utóbbi évtizedek nyarán határozottan megszaporodott szubtrópusi advekcioknak miféle összefüggése van, lehet a globális atlaghomerseklet emelkedesehez. Én mindenesetre könnyen el tudom képzelni azt is, hogy direkt összefüggés nincs.
A kontinentális nyarhoz. Azon nem vitáznek, hogy szubtrópusi advekcio híján nálunk 30,vagy 35 fok bír lenni. A sokeves megfigyelés azt mutatja, hogy tavolhatasok nélküli nyári anticiklonban inkább a 30 fok körüli, egy két fokkal az alatti maximumok jellemzőek, nem a masszívan 30 felettiek. De úgyis mindenki tudja, mire gondolok. Afrikai hohullam esetén jellemző a delies legmozgas, a hőség dacára a nappali gomolyfelho kepzodes szinte teljes hiánya, az elsődleges harmatpontot elerni nem bíró éjszakai lehules, és a sok homok a levegőben.

Valóban, a 35, 35 plusz fokok nem nálunk készülnek. A mi nagyjából kontinentális klímankban kifejezett advektiv hatások nélkül lehet 25, 30 fokos maxi, de ennél lényegesen több nemigen. A sivatagi forróság és szárazság nálunk messziről, a Szaharabol jött vendég.
A meglepő az, hogy az utóbbi évtizedekben milyen gyakoriva vált nyáron a tartós, erős déli, delnyugati áramlás, ami felhuzta ránk a poklot a sivatagi homokkal egyetemben. 
Ennek, és csakis ennek volt köszönhető a sok hohullamos nyár, és nem a klimavaltozasnak. Legalábbis közvetlenül. Az idei nyár eddig eltelt része világosan mutatja ezt. Ha a barikus helyzet nem teszi lehetővé, hogy Észak Afrika felől érkezzen a levegő, nincs valamirevaló nyári hosegidoszak. Tartós meleg lehet,ahogy az ábra mutatja, de a mi normális melegunk.
A hetvenes, nyolcvanas évek nyarai épp azért voltak mérsékeltek, mert szinte hianyzott a sivatagi levegő bearamlasa. Akkor atlanti hidegfrontok váltakoztak anticiklonalis nyugodt időszakokkal ill. barikus mocsarakkal. Déli, délnyugati áramlás jobbára csak a hidegfrontok prefrontalis időszakában volt pár napig. A meleg áramlásra azelőtt rafutott a hf, mielőtt kínzó forróság állt volna elő. Idén azért más a verkli. Nem az időben érkező hidegfrontok mentenek meg a hosegtol, hanem az, hogy a tartós zonalis plusz nyomasgradiens miatt egyszeruen nem tud delies áramlás létrejönni.